Vízi mezokozmosz; magyar hálózatkutatók Európa élén: a Szigma – a holnap világa 2018. november 6-i adása
Megnyílt az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézet területén a kelet-közép-európai régió első vízi mezokozmosztelepe. Az új kutatási infrastruktúra átadásáról, a tizenkét műanyag tartály hazai és nemzetközi jelentőségéről, a főbb célkitűzésekről és kutatási irányokról hallhattak a tudományos magazin hallgatói. Az adás második felében arról a hatalmas nemzetközi sikerről volt szó, amelyet Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil ért el. Vezetésükkel a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból. A kutatók célja az, hogy jobban megértsék a bennünket körülvevő nagy hálózatokat.
A vízi mezokozmosz a valóságos környezetet modellező mesterséges rendszer, az itt végzett vizsgálatok átmenetet képeznek a terepi megfigyelések és a kontrollált laboratóriumi kísérletek között. A rendszert alkotó tartályok egy-egy önálló ökoszisztémaként kezelhetők, melyekben bizonyos fizikai és kémiai paraméterek változtathatók (pl. hőmérsékleti és tápanyagviszonyok). A rendszer segítségével modellezni lehet, hogy a vízi élőlényközösségek hogyan reagálnak a környezeti feltételek megváltozására, például a klímaváltozásra, de akár a Mars lehetséges életformáinak megismeréséhez is nyújthat információkat. Az új kutatási infrastruktúráról beszélt a kutatás vezetője, Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, akadémikus, az ELTE TTK Biológiai Intézet egyetemi tanára.
Még az Európai Unió legrangosabb alapkutatási pályázatai közül is kiemelkedik az a kategória, amelyben Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil nyert: ez az úgynevezett ERC szinergiapályázat (ERC Synergy Grant). A szinergiapályázatok különböző tudományterületek együttműködését segítik, hogy az így keletkező kutatási eredmények új kutatási területeket alapozzanak meg. A körülbelül 3 milliárd forintos támogatásból a három kutató és kollégáik arra kereshetik a választ, hogy milyen matematikai szabályszerűségek érvényesek a nagy hálózatokra a sejtekben zajló folyamatoktól az emberi agyon keresztül a Facebookig. Az elnyert támogatásról, a kutatás céljairól és irányvonalairól Lovász László matematikus, az MTA elnöke, a kutatás vezetője számolt be a tudományos magazin e heti adásában.
A Szigma 2018. november 06-i adása itt hallgatható meg.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
A témához kapcsolódó cikkeink
Vízi mezokozmosz: evolúciós kísérleti tartályokat létesítettek a Balaton partján
Megnyílt az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézet területén a kelet-közép-európai régió első vízi mezokozmosz telepe. Az új kutatási infrastruktúra átadásáról, a tizenkét műanyag tartály hazai és nemzetközi jelentőségéről, a főbb célkitűzésekről és kutatási irányokról képes összefoglalóban számolunk be.
Magyar hálózatkutatók Európa élén: a felfedező kutatások legrangosabb pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László
Hatalmas nemzetközi siker a magyar tudományos élet számára is: Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat.
