Megnyílt az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézet területén a kelet-közép-európai régió első vízi mezokozmosz telepe. Az új kutatási infrastruktúra átadásáról, a tizenkét műanyag tartály hazai és nemzetközi jelentőségéről, a főbb célkitűzésekről és kutatási irányokról képes összefoglalóban számolunk be.
A vízi mezokozmosz a valóságos környezetet modellező mesterséges rendszer, az itt végzett vizsgálatok átmenetet képeznek a terepi megfigyelések és a kontrollált laboratóriumi kísérletek között. A rendszert alkotó tartályok egy-egy önálló ökoszisztémaként kezelhetők, melyekben bizonyos fizikai és kémiai paraméterek változtathatók (pl. hőmérsékleti és tápanyagviszonyok). A rendszer segítségével modellezni lehet, hogy a vízi élőlényközösségek hogyan reagálnak a környezeti feltételek megváltozására, például a klímaváltozásra, de akár a Mars lehetséges életformáinak megismeréséhez is nyújthat információkat.
12 tartály, 4 párhuzamos kísérlet, a megbízható eredmények érdekében háromszoros ismétlésben - Tihanyban kontrollált körülmények között vizsgálható, hogy bizonyos ökoszisztémák hogyan reagálnak a környezet változásaira. Vizsgálni lehet például a klímaváltozás várható hatásait is. Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás
Lovász László, az MTA elnöke arról beszélt, hogy az alapkutatásokat és az alkalmazott kutatásokat nem elválasztani, hanem közös műhelyben kellene működtetni, hiszen alapkutatások révén kapcsolódunk be a legfontosabb információ-hálózatokba. A vízi mezokozmosz telephely megvalósulása az elméleti és kísérleti megközelítések összehangolásának és együttműködésének fontos eszköze. Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás Báldi András, a megnyitó házigazdája, az MTA ÖK főigazgatója szerint az ökológusokról alkotott korábbi kép, miszerint a réten lepkehálóval szaladgálnak, lassan homályba vész, és a helyét átveszi az ökológiai rendszerek, ökoszisztémák működésének megértésére való törekvés. A válaszokhoz pedig kísérletek kellenek, amelyeknek elengedhetetlen feltétele a megfelelő infrastruktúra, ami olykor a vártnál jóval drágább, de ilyen befektetésekkel lehet a tudomány élvonalához tartozni. Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás Boros Gergely, a projekt gazdája, az MTA ÖK tudományos főmunkatársa a projekt fő célkitűzései között említette a globális klímaváltozás sekély vizű ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak megfigyelését, a tápanyagterhelés okozta eutrofizáció vizsgálatát, és a stabil életközösség új faj – például egy invazív faj - megjelenésére adott reakciójának megfigyelését. Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás
A tartályok a Balaton három fázisban szűrt vízével vannak feltöltve Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás Jordán Ferenc, az MTA doktora, az MTA ÖK tudományos tanácsadója, hangsúlyozta, hogy a telep létrejötte lehetőséget ad bonyolult rendszerek vizsgálatára, ami által közelebb juthatunk bizonyos – akár a klímaváltozással kapcsolatos – kérdések megválaszolásához. Hozzátette, hogy egy mezokozmosz alapján egy tó vagy akár egy tenger életközösségének működéséhez is közelebb lehet kerülni. Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás Az előadások sorát Szathmáry Eörs evolúcióbiológus akadémikus zárta. Előadásában kitért a vízi mezokozmosz asztrobiológiai kutatásokra történő hasznosítására. Ugyan teljes mértékben nem lehet szimulálni a marsi atmoszférát, de terveik szerint téli kemény fagyos kísérletek modellezésével hasznos információkhoz juthatnak egy hipotetikus – a Mars feltételezett életformáinak - életciklus részleges validálásához. Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás A tartályok hasznos térfogata öt köbméter, szabályozható a vízhőmérsékletük, a vízáramlásuk, a beérkező fény, folyamatosan mérik a víz oldott oxigéntartalmát, pH- és redoxpotenciál-értékét, a víz vezetőképességét, összes oldott anyag- és sótartalmát. A beépített technológiák tekintetében jelenleg ez a világ legmodernebb vízi mezokozmosz rendszere. Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás Az eseményről ajánljuk még az Origo és az Index tudósítását.