Szélsőséges időjárási jelenségek és alkalmazkodó élővilág, kommunikációs csatornák és akadályok: a Szigma – a holnap világa 2017. július 11-i adása
A klíma folyamatosan változik, de a változás dinamikája eltér a korábbitól: egyre gyakrabban tapasztalunk extrém időjárást. Hogyan tud alkalmazkodni az élővilág a klímaváltozáshoz? Valóban szűkül a fiatalok szókincse? Ha igen, melyek a fő okok? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az InfoRádió és az MTA közös tudományos magazinjának hallgatói.
„A klíma soha nem volt állandó, folyamatosan változott. Ám ezekben a változásokban megfigyelhetők bizonyos tendenciaszerű kilengések. Nem szabad egy-egy meteorológiai eseményt azonosítanunk vagy beleillesztenünk ebbe a rendszerbe, de ezek összessége megmutatja azt, hogy a szélsőséges időjárás intenzitása és gyakorisága az utóbbi évtizedekben megváltozott” – mondta Bozó László akadémikus, az MTA földtudományi osztályának újonnan megválasztott elnöke a Szigma e heti adásában.
A Föld élővilága megpróbál alkalmazkodni a változó klímához. „A kérdés az, hogy az élő szervezetek mennyire és milyen dinamikusan tudnak igazodni azokhoz a viszonylag gyors változásokhoz, amelyek az utóbbi évtizedekben, az elmúlt évszázadban a légkör, a klíma tekintetében bekövetkeztek”- mondta Bozó László.
Sokszor hallani panaszos hangokat, amelyek a fiatalok szókincsének minőségét kérdőjelezik meg. Balázs Géza, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének nyelvésze és néprajzkutatója ugyan kész kvantitatív felmérésről nem hallott még, de antropológus nyelvészként végzett megfigyelései és a pedagógusi tapasztalatok alapján úgy látja: szűkül a fiatalok szókincse. „Már az 1970-es években, a Korunk kommunikációs zavarai című konferencián megfogalmazták, hogy szűkül a szókészlet, különösen a fiataloknál, akik kevesebb jelzőt használnak. Akkor is és most is megerősítik ezt az állítást a pedagógusok. Egy fogalmazás megírása nehezebben megy, választékos körülírásnál a klisék jönnek elő, és például a Toldi esetében egyre több kifejezés szorul magyarázatra. Ezeknek a jelenségeknek persze sok oka van.”
A kutató szerint a kommunikációs formák és eszközök átalakulása is hozzájárulhat ahhoz, hogy az önkifejezés szegényesebbnek tűnik. Hiszen nagyon sokféle információs csatorna létezik, amelyek nagy része a jelzésszerű kommunikációra épül, vagyis az azonnali megnyilvánulásokra. A gyors kultúra világa, a kapkodás és az idő hiánya gyors válaszadásra, gyors reakciókra ösztönöz bennünket. A felgyorsult kommunikációnak azonban van egy objektív határa, amit átlépve akadályokba ütközhetünk.
A 2017. július 11-i adás itt meghallgatható.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
