Tesztek, maszkok és ajánlások – a WHO szakértőit kérdeztük

Röviden a tartalomból

• A WHO szerint a járvány sikeres kezelésében az átfogó közegészségügyi intézkedések mellett jelentős szerepet játszik a gyors tesztelés – ezt mutatják a hatékonyan védekező országok eddigi példái. A cikkben számos referencia érhető el arra vonatkozóan, hogy milyen tesztelési módszereket (két konkrét típus ajánlásával) és stratégiát érdemes alkalmazni a járvány különféle stádiumaiban.
• A szervezet nem ad általános útmutatót a járvány kezelésére, azonban (a cikkben hivatkozott) ajánlásokkal segíti, hogy az egyes országok saját helyzetüknek megfelelően reagáljanak a kihívásokra.
• Vakcina még nem létezik az új koronavírus ellen, azonban a fejlesztések a vírus genetikai információjának ismeretében igen korán elindultak. A WHO együttműködik a Világbankkal, valamint a járványok megelőzését szolgáló innovációk támogatására alakított nemzetközi koalícióval (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations, CEPI) a kutatásban, és koordinál egy kiterjedt nemzetközi klinikai kísérletsorozatot, mely felgyorsíthatja a hatékony oltóanyag kifejlesztését.
• A WHO továbbra sem veszi fel ajánlásai közé az általános maszkviselést, mivel szakértői úgy vélik, hogy hatásosságára „nem rendelkeznek elegendő bizonyítékkal”. Azonban kéri azokat az országokat, ahol mégis ilyen rendelkezést hoztak, hogy osszák meg tapasztalataikat a szervezettel – ezek fényében és további szakértői egyeztetések nyomán az ajánlások módosulhatnak. Eközben több hazai és nemzetközi szakmai szervezet kiáll az általános maszkviselés mellett.

A szöveg teljes fordítása

1. Mikor kinek és milyen módszerekkel ajánlja a tesztelést az Egészségügyi Világszervezet?

A járvány nyomon követése érdekében a WHO már a járvány kezdete óta minden országot arra biztat, hogy a terjedés korai visszaszorítása érdekében azonosítson, teszteljen, izoláljon és kezeljen minden fertőzöttet, illetve mindenkit, aki kapcsolatba került velük. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy azokban az országokban, ahol időben bevezették az átfogó közegészségügyi intézkedéseket – ideértve a korai teszteléseket is – sikerült annyira lelassítani a járvány terjedését, hogy az ne vezessen az egészségügyi rendszer túlfeszítettsége miatti elhalálozásokhoz.

Kit és mikor kell tesztelni?

• A WHO több laboratóriumi vizsgálati útmutatót is közzétett, hogy ezzel is támogassa a különböző országokat tesztkapacitásaik és stratégiáik kiépítésében és fejlesztésében.
• Útmutatásaink alapján a Covid-19-gyanús eseteket a korábban kidolgozott esetmeghatározások alapján kell tesztelni (a WHO külön útmutatásokat adott ki, hogy segítse az országokat a Covid-19 globális megfigyelésében), figyelembe véve a klinikai és járványtani tényezőket, valamint felmérve a fertőzöttség valószínűségét.
• Minden országnak ki kell dolgoznia priorizált tesztelési stratégiákat, figyelembe véve a járványterjedés addigi lefolyását a fertőzésmentességtől egészen a közösségi fertőzöttségig. A fertőzés terjedésének intenzitásától, az esetek és a laboratóriumi vizsgálatok számától, valamint az egészségügyi intézmények maximális kapacitásától függően előfordulhat, hogy az egészségügyi céloknak megfelelően rangsorolni kell, kit tesztelnek.
• Minden országnak és közösségnek növelnie kell a kapacitását a fertőzésgyanús esetek gyors azonosítására a betegség tünetei alapján. Fontos azonosítani és nyomon követni mindenkit, aki kapcsolatba lépett a fertőzöttekkel, majd utána 14 napra el kell különíteni és monitorozni kell őket.
• Amennyiben a teszt elvégzése nem lehetséges, a vírus azonosítására a betegek tünetei alapján kerülhet sor.

Milyen típusú tesztet kell alkalmazni?

• Ideális esetben a PCR-teszt produkálja a legpontosabb eredményeket. Dr. Mike Ryan április 10-én a következőket nyilatkozta: „A kormányoknak a PCR-alapú tesztelésre vagy bármilyen más, az aktív fertőzést kimutató teszteljárásokra kell összpontosítaniuk.”
• A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a WHO az új típusú, helyszíni immundiagnosztikai teszteket csak kutatási célra javasolja igénybe venni. Azon fáradozunk, hogy szakmai hálózatunk segítségével validálni tudjunk néhányat e tesztek közül, és ennek alapján frissítjük majd útmutatásainkat. Erről többet itt tudhat meg.
• A WHO megnevezett két sürgősségi felhasználásra ajánlott diagnosztikai tesztet. Ezzel a lépéssel biztosítani szeretnénk a minőségi és pontos tesztekhez való hozzáférést. Ez egyben azt is jelenti, hogy mostantól az ENSZ és más intézmények is rendelkezésre bocsáthatnak teszteket, segítve a Covid-19 elleni küzdelmet.

2. Melyek azok a modellek, forgatókönyvek, amelyeket a WHO reálisnak tart a járvány alakulására, időtartamára, és ezek közül melyek a legvalószínűbbek

• Nem tudunk előrejelzést adni a világjárvány fejlődéséről és időtartamáról, de azt elmondhatjuk, hogy a világjárvány az országok által megtett intézkedések függvényében fog lezajlani.
• Jelenleg a vírus terjedésének megállítására és minél több emberélet megmentésére koncentrálunk.
• A WHO a járvány több stádiumához is készített cselekvési ajánlásokat (első eset, első góc és első közösségi fertőzés). Az alapvető intézkedések minden forgatókönyv esetében ugyanazok, de attól függően, hogy melyik stádiumban van az adott ország, a prioritások változnak.
• A WHO itt publikálta a Covid-19 elleni stratégiájának legfrissebb változatát, hogy segítsen a tagországoknak a közegészségügyi válaszlépések meghozatalában, az intézkedések szigorát tekintve pedig fokozatos átmenetet javasolt a járványterjedés különböző stádiumai között.

3. A WHO birtokában lévő információk alapján mikor lehet elérhető legkorábban egy tömeges oltásra alkalmas vakcina?

• Jelenleg nincs védőoltás a Covid-19 ellen, általában több évig is eltarthat egy ilyen előállítása.
• Az első vakcinakísérlet mindössze 60 nappal azután kezdődött, hogy Kína megosztotta a világgal a vírus génszekvenciáját. Ez elképesztő teljesítmény. Jelenleg három vakcina áll a klinikai tesztelések fázisában, és további 70 van készülőben. Lásd a Covid-19 elleni kísérleti vakcinák táblázatot (az R&D latest reports rész alatt).
• Az oltásfejlesztés kérdésében nagyon szorosan és globális szinten működünk együtt főbb támogatóinkkal és partnereinkkel, ideértve a Világbankot, a CEPI-t és más ügynökségeket. Addig is képesek vagyunk életeket menteni hagyományos terápiás módszerekkel anélkül, hogy a vakcinafejlesztés túlzottan igénybe venné a nemzetek egészségügyi erőforrásait.
• A WHO Solidarity Trial programjába a terápiás eljárások mellé felvette a vakcinafejlesztési projektet is. Ez az átfogó, nemzetközi, több helyszínen folyó, egyedileg randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat képes lesz párhuzamosan az összes ígéretes vakcinajelölt előnyeit és kockázatait értékelni 3–6 hónappal azután, hogy bekerült a klinikai vizsgálatba. A Solidarity Trial vakcinákra vonatkozó protokollja itt található.

4. Várható-e, hogy a WHO a közeljövőben felveszi ajánlásai közé a közterületi maszkviselést, és az eddiginél hathatósabb védelmet javasol az egészségügyi dolgozók számára?

A maszkokról

• Megértjük, hogy néhány országban javasolják az orvosi, illetve nem orvosi maszkok közösségi viselését, hogy megelőzzék a vírus terjedését.
• Jelenleg a WHO nem rendelkezik elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy ajánlást tegyen a nem orvosi maszkok használatára vagy használatának mellőzésére vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban a WHO további konzultációkat folytat nemzetközi szakértőkkel, és figyelemmel kíséri a témában folytatott vizsgálatokat. Amint új bizonyíték kerül a birtokába a maszkok használatával kapcsolatban, a WHO ennek megfelelően frissíti vonatkozó javaslatát.

• A WHO által április 6-án kiadott útmutatója és szempontrendszere alapján az egyes országok maguk hozhatják meg az ezzel kapcsolatos döntésüket. Ha az emberek viselnek maszkot, akkor azt biztonságosan és megfelelő módon kell tenniük, ahogyan ez a WHO maszkokról szóló javaslatában olvasható.

• Azt javasoljuk a maszkok általános viselését bevezetni kívánó országoknak, hogy tanulmányozzák a hatékonyságukat, így tapasztalataik mindannyiunk számára tanulságokkal szolgálhatnak.
• Az egészségügyi ellátóhelyeken a WHO továbbra is javasolja az egészségügyi dolgozók számára az orvosi maszkok, respirátor szájmaszkok, illetve egyéb, a személyes védelmet szolgáló felszerelés használatát.
• Javasoljuk, hogy azok viseljenek közösségben orvosi maszkokat, akik betegek, vagy akik otthon beteget ápolnak.
• A maszkok viselését csak egy átfogó intézkedési csomag részeként lehet bevezetni.

Az egészségügyi dolgozók személyi védelmét szolgáló felszereléséről

• A járvány kitörése óta a WHO prioritása, hogy a frontvonalban lévő egészségügyi dolgozók hozzájussanak az alapvető egészségügyi felszerelésekhez, beleértve a személyi védőeszközöket, köztük egészségügyi maszkokat és respirátor szájmaszkokat.
• A Covid-19-világjárvány miatt továbbra is akut alapellátási készlethiány tapasztalható, ideértve a személyi védőeszközöket, diagnosztikai és egyéb orvosi felszereléseket. Arra kérjük az országokat, hogy működjenek együtt a vállalatokkal, hogy növeljék ezek termelését, hogy biztosítsák az alapvető egészségügyi termékek szabad áramlását, és hogy biztosítsák e termékek igény szerinti, kiegyensúlyozott elosztását.
• A WHO rendszeresen frissíti az egészségügyi dolgozóknak szóló tanácsait és javaslati csomagját. Az egészségügyi dolgozóknak szóló kockázati javaslatokról és technikai útmutatásról itt olvashat.
• A Covid-19-világjárvány idején a készletek, a felszerelés és az egészségügyi munkaerő működési feltételeihez szükséges igények felméréséhez a WHO kifejlesztett egy ingyenesen hozzáférhető terhelésbecslő csomagot.

5. Mi a WHO hosszú távú stratégiája, hogy elkerülje a jövőben a hasonló járványokat, és melyek az ezzel kapcsolatos legfontosabb lépések?

• A WHO évek óta dolgozik azon, hogy jobban felkészülhessünk az egészségügyi vészhelyzetekre. Tudjuk, hogy a felkészültség alapvető kérdés valamennyi ország számára, hiszen a gyengébb egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban egy vírus okozta károk rendkívüli mértékűek lehetnek.
• A WHO központi szerepet játszik az országok közti szoros együttműködésben annak érdekében, hogy biztosítsa a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat (International Health Regulations 2005) előírásainak való megfelelést az egészségügyi vészhelyzetekre való felkészültség nemzeti képességeinek kiépítése és megerősítése, valamint a globális egészségügyi biztonság érdekében.
  A WHO az egészségügy, a külpolitika és a pénzügyi területek szélesebb körű politikai együttműködését szorgalmazza annak érdekében, hogy az országok közös álláspontot alakítsanak ki, és támogassák a veszélyhelyzetre vonatkozó, több ágazatot érintő felkészülési terveket. Mindez konkrét lépésekhez vezethetne a világ biztonságának megőrzése, a gazdaságok védelme és a nemzetek együttműködése érdekében a jövőbeli egészségügyi vészhelyzetekre való felkészülés során.

• A Covid-19 vonatkozásában a WHO a szervezet három szintjén, valamint globális szakértői hálózatán keresztül folyamatosan azon munkálkodik, hogy észszerű és tudományos bizonyítékon alapuló közegészségügyi útmutatásokat és ajánlásokat tegyen közzé, hogy az országok jobban felkészüljenek a járvány kezelésére.
• A szervezet január elején online kiadta az első átfogó technikai útmutatócsomagját, amely a vírusról addig szerzett ismeretek alapján segíti az országokat a lehetséges esetek felderítésében, tesztelésében és kezelésében.
• Jóllehet a Covid-19 egy akut fenyegetés, alapvető fontosságú, hogy az országok kihasználják a helyzet nyújtotta lehetőséget vészhelyzeti készültségi rendszereik megerősítésére.
• A WHO stratégiai felkészülési és reagálási terve felvázolja azokat a közegészségügyi intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi közösség biztosíthat az országok számára a Covid-19-járványra való felkészüléshez és a védekezéshez. A terv itt érhető el.