Rendszerváltás, EU-csatlakozás és a biológiai sokféleség – elkészült Magyarország természetvédelmének negyedszázados mérlege
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont vezetésével, tizenegy szerző munkája nyomán született cikk átfogó képet nyújt Magyarország természeti környezetének változásáról a rendszerváltás óta eltelt időszakban. A mezőgazdasági tevékenység intenzitása, a természetvédelmi intézményrendszer erősödése-gyengülése és az EU-csatlakozással megjelenő nemzetközi források bizonyultak a legfontosabb tényezőknek.
A „Biodiversity on the waves of history: Conservation in a changing social and institutional environment in Hungary, a post-soviet EU member state” (Mihók et al. 2017) című közlemény áttekintést ad az elmúlt 25 év legfontosabb intézményi és szabályozási átalakulásairól, az élőhelyek és fajok helyzetéről és az ezeket közvetlenül befolyásoló tényezőkről.
A fellélegzés időszaka
A rendszerváltás után a mezőgazdasági intenzifikáció csökkenése és a természetvédelmi intézményrendszer erősödése egyaránt hozzájárulhatott az élőhelypusztulás mérséklődéséhez. A természetvédelem hatékonyságát jelzi, hogy a védett területeken egyértelműen kimutatható az élőhelypusztulási ráta csökkenése, sőt, az értékes élőhelyek területének enyhe növekedése is.
Nemzetközi segítség
Az EU-csatlakozás számos ponton erősítette a hazai biodiverzitás védelmét: megalakult a Natura 2000 hálózat, és a bejövő nagy értékű természetvédelmi támogatások (pl. LIFE programok) számos ikonikus faj (pl. parlagi sas) állománynövekedéséhez, illetve nagy kiterjedésű élőhelyrendszerek helyreállításához járultak hozzá.
Fokozódó nyomás és baljós jelek
Az EU csatlakozás után ugyanakkor egyre növekvő nyomás nehezedik a megmaradt természetes és természetközeli élőhelyekre illetve a fajokra is. E nyomás hátterében többek között a meginduló infrastrukturális beruházások és a mezőgazdasági intenzifikáció növekedése áll, amit egyebek mellett a mezőgazdasági területekhez köthető madárvilág megfogyatkozása is jelez. A természetvédelmi intézményrendszernek az elmúlt években lezajlott átstrukturálása és gyengítése miatt is félő, hogy Magyarország hosszú távon nem fogja tudni sikerrel megőrizni az európai léptékben egyedi Pannon Biogeográfiai Régió természeti értékeit.
A cikk végén a szerzők a természetvédelmi intézmények, a kutatási és monitoringkapacitás erősítése mellett további javaslatokat, szempontokat is megfogalmaznak, amelyek segíthetik a hosszú távú megőrzést.
A publikációról
Barbara Mihók, Marianna Biró, Zsolt Molnár, Eszter Kovács, János Bölöni, Tibor Erős, Tibor Standovár, Péter Török, Gábor Csorba, Katalin Margóczi, András Báldi (2017): Biodiversity on the waves of history: Conservation in a changing social and institutional environment in Hungary, a post-soviet EU member state, Biological Conservation, 211, Part A, pp. 67–75. doi: 10.1016/j.biocon.2017.05.005
A teljes publikáció elérhető itt.
További információ
Mihók Barbara tudományos munkatárs, GINOP Fenntartható Ökoszisztémák Csoport, MTA ÖK ÖBI Terresztris Ökológiai Osztály
+3630 913 8836
