„Megtölteni szellemmel” – intézetnyitó az MTA BTK Régészeti Intézetében

Melyek a legizgalmasabb kutatási irányok a régészetben? Milyen új módszereket használnak a kutatók a leletek feltárása és vizsgálata során? Mivel segítik őket az Archeogenetikai Laboratórium munkatársai? Hogyan lesz a cserépdarabokból kiállításon is bemutatható tárgy? Az MTA új, a régészeknek is otthont adó kutatóházában készült videó megtekinthető az mta.hu-n.

2017. május 15.

Beköltözött a humán tudományok új, 2016 végére elkészült kutatóházába a budai Várból az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont több intézete mellett a Régészeti Intézet is.

Az ebből az alkalomból rendezett intézetnyitó rendezvényen Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója úgy fogalmazott, hogy a múltban megteremtett értékeket az új helyen is meg kell őrizni, a Humán Tudományok Kutatóházát pedig meg kell tölteni szellemmel.

Benkő Elek és Fodor Pál Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Benkő Elek akadémikus, az MTA BTK Régészeti Intézetének Képgaléria a rendezvényrőligazgatója arról beszélt, hogy az egyre inkább multidiszciplináris tudományterületté váló régészet művelői számára új lehetőségeket jelent a modern épület.

Az esemény résztvevői négy előadás révén kaphattak ízelítőt a legizgalmasabb kutatási irányokból és az intézetben dolgozók eredményeiből.

Kiss Viktória, az MTA BTK Régészeti Intézet Lendület Mobilitás Kutatócsoport vezetője a Közép-Európa bronzkori kapcsolatrendszerével és a feltételezett vándorlásokkal kapcsolatos eredményeket ismertette.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Serlegi Gábor a régészeti feltárásokban használatos roncsolás mentes lelőhely-vizsgálati módszerekről beszélt.

Mende Balázs Gusztáv, az Archeogenetikai Laboratórium vezetője az archeogenetikai és bioarcheológiai vizsgálatok nyújtotta eredményeket összegezte.

Vida Tivadar, az MTA BTK RI témacsoport-vezetője pedig a népvándorláskor kutatásának új irányait mutatta be.

Az előadások után az mta.hu stábját a magyar etnogenezis kutatását a közelmúltban új archeogenetikai eredményekkel gazdagító Mende Balázs kalauzolta az Archeogenetikai Laboratóriumban. Az ott folyó munkáról, vagyis arról, hogy hogyan izolálják és tipizálják az ásatásokon fellelt DNS-eket, Csáky Veronika molekuláris biológus beszélt.

A restaurátor műhelyben Osztás Anett régész az Alsónyék határában talált sírokból előkerült kerámiákat mutatta be. Ismertette azt a munkát, amelynek eredményeként a töredezett cserépdarabokból múzeumban is kiállítható tárgyak lesznek.