Lendületben filmsorozatunkból: Lukács Réka geológus az akadémiai kiválósági programról

Lukács Réka eddigi kutatói karrierje alatt már három akadémiai pályázatot nyert el: kétszeres Bolyai-ösztöndíjas és lendületes kutatóként vallja, ezek a támogatások nagyon fontosak voltak a számára, mert segítették abban, hogy a pályán maradjon. Szerinte azok a pályázatok, amelyeket az MTA évről évre meghirdet a fiatal tudósoknak, sokat számítanak abban, hogy elindulhassanak a kutatói életben. „Úgy gondolom, hogy ez az intézmény legfőbb szerepe, amit végez is, hogy legyen kutatói utánpótlás” – mondta az MTA doktora, hozzátéve, hogy ezen túl az Akadémia köztestülete olyan összetartó erő, ami közösséggé formálja a kutatókat, és segít elérhetővé tenni a tudomány képviselőit.

A Lendület PannonVulkán Kutatócsoport vezetőjeként arra hívta fel a figyelmet, hogy a Földön a népesség körülbelül 10 százaléka él vulkánok közelében, életük és javaik vulkáni veszélynek vannak kitéve. „Mi az a momentum, ami végül is előidézi, hogy egy adott magmatározóból elindul egy vulkánkitörés a felszín felé? Miért törnek ki a vulkánok, hogyan, mikor tudjuk azt mondani egy vulkánról, hogy már szunnyad, vagy már nem aktív, teljesen kialudt?” – sorolta a kérdéseket, amelyekre kollégáival a válaszokat keresik az Akadémia jelentős támogatása segítségével.

Miért érdemes Magyarországon, ahol nincsenek aktív vulkánok, ilyen irányú geológiai kutatásokat végezni? „A mi térségünk azért különleges, mert itt az erózió elég sok mindent megmutat a vulkáni képződményekből. Ez az egyik motivációnk, hogy itt, a Kárpát–Pannon-térségben végezzünk vulkanológiai vizsgálatokat, amelyek fontos adalékul szolgálhatnak a világ más tájai számára, ahol jelenleg aktív vagy esetleg aktivizálódó vulkanizmus van vagy lehet” – fogalmazott a geológus, példaként a Visegrádi-hegységet hozta fel, amely egy összetett vulkáni terület, és szakaszosan több vulkáni eseménynek – lávaömlésnek, robbanásos vulkánkitörésnek – is tanúja volt a régmúltban.