Bevezetik az ember korát a földtörténeti időskálára
A legújabb földtörténeti kor kezdete akár 1950 is lehet. Az mta.hu számára az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főmunkatársa, Újvári Gábor adott rövid áttekintést az előzményekről, az okokról és a különböző kutatói álláspontokról.
A Földtudományok Nemzetközi Uniója (az International Union of Geological Sciences, IUGS) Nemzetközi Rétegtani Bizottsága által megbízott munkacsoport a Fokvárosban zajló 35. Nemzetközi Geológiai Kongresszuson az antropocén, azaz az „ember kora” elnevezésű földtörténeti kor felvételét javasolta a földtörténeti időskálára. Az ember (Homo sapiens) megjelenése óta egyre nagyobb mértékben alakítja környezetét, és mára bolygóformáló tényezővé vált. Ezt felismerve a 2000-es években a kutatók egyre gyakrabban vetették fel egy új formális egység, az antropocén kor bevezetését a geológiai időskálára.
Mikor kezdődjön az új kor?
Az antropocén kezdetére nézve számos javaslat látott napvilágot. A legtöbben jelenleg az ipari forradalom időszakára teszik ezt az időpontot. Mások jóval korábbi időpontokat, az eurázsiai erdőirtások és rizsöntözés kezdetét javasolják, sőt vannak, akik a mamutok kihalását és a holocén eleji felmelegedést is részleges emberi hatásokkal magyarázzák. Egyesek 1945. július 16-át, az első nukleáris atomrobbantás („Trinity teszt”) napját javasolják.
Az ember (Homo sapiens) megjelenése óta egyre nagyobb mértékben alakítja környezetét, és mára bolygóformáló tényezővé váltSzámos szakember szerint azonban nem határozható meg az antropocén pontos kezdete, elsősorban azért, mert az üledékes kőzetekben ez helyről-helyre változik a Földön. Talán a 20. század közepe körül vonható meg egy olyan sztratigráfiai (rétegtani) határ a földtani képződményekben, amely világosan elkülöníti a holocént az antropocéntől. Innentől jellemző a teljes Föld-rendszer funkcionális megváltozása, amely magában foglalja az ipari hulladékok (alumínium, műanyag stb.), a nukleáris fegyverkezési verseny során a levegőbe jutott, majd kihullott izotópok (14C, 239Pu) és a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó égéstermékek üledékekben történő megjelenését, valamint a szén-, a nitrogén- és a foszfor-ciklusok módosulását, az antropogén klímaváltozást, bizonyos invazív fajok elterjedését, valamint a fokozódó fajkihalásokat.
Az antropocénnek a geológiai időskálán történő formális megjelenését a 35. Nemzetközi Geológus Kongresszuson (a IGC 35-ön) a kérdéssel foglalkozó munkabizottság 35 tagjából 30 támogatta. Az időszak kezdete akár 1610, vagy 1950 is lehet, bár mindkettőt vitatják.
Szarka László, a MTA CSFK főigazgatója hozzáfűzte: az antropocén fogalmát a globális változásokkal foglalkozó kutatók eddig is használták, és mostani, hivatalos sztratigráfiai megjelenését erőltetettnek tartja. Véleménye szerint az ember fokozatosan, egyre növekvő energiafogyasztása révén vált – a huszadik század folyamán – a Föld-rendszerben globális hatótényezővé. Bárhová tűznék ki azonban az ún. „aranycöveket”, mindegyik választás vitatható lenne. Szovjet-orosz geológusok egyébként már 1922 óta többször szorgalmazták a teljes földtörténeti negyedidőszak (az ún. kvarter) helyett az antropogén elnevezés használatát. Az egyetlen betűben különböző „antropocén” egy ettől független kezdeményezés, habár a lényeg ugyanaz (anthropo: „emberi”, -cene: „új”, - gene: „eredetű”). Hangsúlyozta, hogy a magyar geológusok közösségének véleményére e kérdésben ő maga is kíváncsi. Annyi bizonyos, hogy Pálfy József, a Nemzetközi Rétegtani Bizottság magyar tagja tollából a kérdésről részletes tanulmány készül.
További információ
Ujvári Gábor,
MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet
Telefon: 30 530 0577
