Az emberi tevékenység hozzájárulása a jelenkori klímaváltozáshoz

Az alábbiakban Bozó László, az MTA Földtudományok Osztálya elnökének felvezetőjét olvashatják Szarka László geofizikus, akadémikus véleményével, illetve a Földtudományok Osztálya által erre válaszul megfogalmazott, az Osztály által elfogadott állásfoglalással kapcsolatban. A felvezető után mindkét szöveget teljes terjedelmében közöljük.

2022. január 18.

Nem férhet kétség ahhoz, hogy az emberi tevékenység napjainkra a földi környezet egyik meghatározó alakítójává vált. Példaként említhetjük a magaslégköri ózonréteg elvékonyodását, a levegőminőség állapotában bekövetkezett változásokat, a biológiai sokféleség csökkenését vagy a jelenkori éghajlatváltozásokat.

Az antropogén, ember által okozott hatások leírása és a változások mértékének meghatározása az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos kutatásoknak is az egyik legfontosabb területe. Természetes, hogy a kutatási eredmények, becslések egy-egy részterületre nézve bizonyos mértékű szórást, eltéréseket mutatnak. Az antropogén üvegházhatású gázok jelenkori klímaváltozást befolyásoló szerepének megkérdőjelezése azonban egyértelműen a tudományos konszenzussal szemben megfogalmazott álláspontnak tekinthető.

Az alábbiakban Szarka László akadémikus véleményét közöljük, miszerint egyszerűen a teljes napsugárzási (TSI) adatsor megválasztásától függ, hogy milyen mértékűre becsüljük az antropogén, illetve a természeti tényezők éghajlat-szabályozásban játszott szerepét. A magánvéleményre adott válaszként adjuk közre az MTA Földtudományok Osztálya „A jelenkori klímaváltozást döntő mértékben az antropogén tényezők határozzák meg” című állásfoglalását.


Szarka László véleménye

Az MTA Földtudományok Osztályának válaszként megfogalmazott állásfoglalása