A Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban elindított négyéves tantárgy-pedagógiai kutatási programjában olyan kutatásokat támogat, amelyek célja többek között a közoktatás fejlesztésének tudományos hátterét adó kutatások megerősítése, új vagy megújuló tanítási módszerek kifejlesztése, kipróbálása, valamint a kutatók és gyakorló pedagógusok együttműködésének elősegítése. Az október 17-én, Szegeden rendezett konferencián Patkós András, a kutatási program elnöke hangsúlyozta, hogy a 19 tantárgy-pedagógiai kutatócsoport, köztük az öt bölcsész- és társadalomtudományi kutatócsoport jó úton halad afelé, hogy a teljes periódus lezárásával nemzetközi szinten is értelmezhető magas színvonalú munkát mutasson fel.

Az MTA Szegedi Területi Bizottság Székházban tartott MTA Bölcsészeti és Társadalomtudományi Munkacsoport konferenciáján öt kutatócsoport prezentálta az elmúlt két év eredményeit, kutatócsoportonként két előadással. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese a megnyitó során elmondta, hogy napjainkban az intenzív infokommunikációs technológiai fejlődés komoly hatást gyakorol a tudományra és az oktatásra egyaránt, ezért "át kell gondolni, hogy a korábbi tradicionális, hagyományos módszertanok a továbbiakban is alkalmazhatóak-e, avagy új informatikai vívmányok beépítésével kell a jövőben az oktatásmódszertant átalakítani. A program nagyon jól szemlélteti, hogy hogyan állítható a technológiai fejlődés a tudomány és az oktatás szolgálatába és egyben hogyan lehet értéket megőrizni és értéket teremteni."

A konferencia első előadását az MTA–SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport vezetője Jancsák Csaba tartotta a kutatási tényeken alapuló tananyagfejlesztés erdményeiről. Az MTA-SZTE ETTK-ban 2018-ban folytatott vizsgálatok homlokterében a videointerjúk történelemtanításba való integrálásának lehetőségei és azok hozzáadott értékének mélyebb mintázatai álltak. A kutatás során három téma esetében (II. világháború, magyarországi Holokauszt, 1956-os forradalom) vizsgálták tanórai környezetben az életútinterjú-részletek alkalmazhatóságának módozatait. Jancsák Csaba előadásban a kutatás eredményei alapján bemutatta, hogy a videointerjúk módszertanilag megalapozott használata lehetőség a “történelmi gondolkodás" iskolai fejlesztése, továbbá a történelmi események/mérföld­kövek kollektív emlékezetben való megőrzése szempontjából is, és ezáltal az ilyen történelemórák hozzájárulhatnak a társadalmi értékek generációkon átívelő megmaradásához. E kutatócsoport doktorandusz tagja, Kósa Maja előadásában a tanárok és egyetemi hallgatók történelemről és történelemtanításról alkotott nézetei tárgyában folytatott elemzéseit mutatta be.

Molnár Gábor Tamás (MTA–ELTE Digitális Írástudás és Irodalomoktatás Kutatócsoport) előadásában a csoport az irodalomtudomány, a digitális bölcsészet és a tanításmódszertan közös felületeiben folytatott vizsgálatait ismertette. E csoportban az elmúlt időszakban a digitális írásbeliségnek az egyetemi és a középiskolai oktatásban betöltött szerepét vizsgálták. Gonda Zsuzsa Digitális olvasás és szövegfeldolgozás az irodalomórán és azon túl című előadása középpontjában két empirikus vizsgálat állt, amelyeket a 2017/2018-as tanév során végeztek. A vizsgálat során a digitális annotáció irodalomórai alkalmazásának lehetőségeit térképezték fel egy iskolai kísérlet keretében. Az előadás bemutatta az iskolai kísérlet legfontosabb eredményeit, elsősorban a tanárok szakpedagógiai tapasztalatait és a diákok digitális eszközök irodalomórai alkalmazásával kapcsolatos attitűdjét a fókuszba helyezve.

A következő előadásban Polonyi Tünde Éva (MTA–DE Idegen Nyelvi Oktatás Kutatócsoport) olyan táblagépen működő, ötödik, hatodik és hetedik osztályosok számára készült angol nyelvi kiegészítő tananyag létrehozásának körülményeit ismertette; egy olyan eszközét, amely osztálytermi használatra alkalmas, és képes hozzájárulni a hátrányos helyzetből eredő tanulmányi lemaradás csökkentéséhez. Szabó Fruzsina (MTA–DE INYOK) előadásának fő célkitűzése az volt, hogy feltérképezze a nyelvoktatás legfontosabb fogalmi hátterét és megvizsgálja a fogalmakhoz kapcsolódó vizsgálatokat, szakirodalmi elemzéseket és jelenlegi használatukat.

Kovács Gusztáv a MTA–PPHF Valláspedagógiai Szakmódszertani Kutatócsoport (Fügefa Műhely) vezetője a hitoktatás-didaktikai innovációkat segítő törekvésekről számolt be, hazai és külföldi tapasztalatokat felhasználva. A kutatócsoport által publikált Fügefa Szakmódszertani Füzeteken keresztül került sor a Kett-módszer, valamint az első két év során elért kutatási eredmények áttekintésére. A kutatócsoport második előadásában Sipos Edit egy interaktív bemutató foglalkozás keretében mutatta be a Kett-módszer alapvető elemeit és foglalta össze külső és önkéntes munkatársak visszajelzéseit.

Az MTA-NYTI NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport munkáját és eredményeit Bartha Csilla csoportvezető összegezte, majd Lakatos Péter a 2016/17-es tanévben készült vizsgálatának eredményeit osztotta meg a romani-magyar pedagógus szótár kísérlete kapcsán.

A konferenciát Magyar Tudományos Akadémia Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoportjának munkaértekezlete zárta.

A konferencia absztraktkötete