Jezsuiták és a Korán; két kötet a veszprémi püspökség történetéről – a Fraknói Kutatócsoport rendezvényei
Milyen céllal készültek a 17. század első felében a jezsuiták nevéhez kötődő Korán-fordítások? Milyen folyamatosságok és változások jellemezték a veszprémi püspökséget a 16–17. században, és milyen veszteségek érték a veszprémi egyházmegyét a második világháborúban? E kérdésekről lesz szó az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport által szervezett előadáson és könyvbemutatón.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportja mint „Lendület’” Egyháztörténeti Kutatócsoport 2012 júniusában alakult meg az egyetem 1999-ben Erdő Péter rektor által alapított Egyháztörténeti Kutatócsoportja mellett. Annak római irányú kutatásait, publikációit (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae) viszi tovább önállóan, akadémiai és egyéb pályázati források bevonásával. 2017. július 1-jétől – nevében is megjelenítve szakmai céljait, identitását – az MTA támogatott kutatóhelyi programja keretében végzi tevékenységét.
A kutatócsoport meghívására a közelmúltban Paul Shore, a kanadai University of Regina oktatója járt Magyarországon. A főként a jezsuita rend kora újkori történetével foglalkozó kutató „Két magyar jezsuita és a Korán – Megértés, félreértés és vita” címmel tartott előadást. A 17. század első felének jezsuita szövegfordításairól szólva elmondta, hogy a más nyelven íródott szövegek latinra fordításának feladatát a jezsuiták mindig fontosnak tartották. Peter Burke szavait idézve Shore kifejtette: ezek a fordítások egy olyan közös stratégia eszközei voltak, melyek elsődleges célja a kettős – a rendben belüli és a renden kívüli – önreprezentáció volt.
Részletes beszámoló az előadásról az ujkor.hu-n.
Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Veszprémi Egyházmegyei Levéltár és a Kubinyi András Történész Műhely szervezésében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Sophianum épületében tartották A veszprémi egyházmegye múltjából sorozat 2018-as, legújabb két kötetének bemutatóját.
A Folyamatosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században című, 16 tanulmányt magába foglaló kötetben ötvöződik a diplomácia-, a hivatal-, a liturgia-, a művészet- és a könyvtörténet .
A „Püspök urat is őrizetbe veszem” című kötet most megjelent második része pedig forrásokat közöl a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről. Az első kötet azokat a háborús károkat ismertető, plébánosok, valamint püspökségi, illetve káptalani intézmények által adott számadásokat mutatta be, amelyeket a püspöki aulában összegeztek és dolgoztak fel. Ez a gazdasági, anyagi károkra helyezte a hangsúlyt. Ugyanakkor fennmaradtak olyan iratok is, amelyek arra vonatkoztak, hogyan élték meg a háború utolsó éveit és az azután következő éveket az egyes személyek, az egyházmegyei papság, a szerzetesek és a hívek. Ezeket rendezi egybe a 2018-as kötet.
Részletes beszámoló a könyvbemutatóról az ujkor.hu-n.
