Hogyan segíti a számítógépes modellezés a daganatok kezelését?: a Szigma – holnap világa május 9-i adása
Mekkora a valószínűsége, hogy kialakul szervezetünkben a rákos megbetegedés? Melyik az az optimálisan felépülő szöveti szerkezet, amelyben a sejteknek a lehető legkevesebb osztódásra van szükségük, és így a lehető legkisebb a mutációk és a rák kialakulásának kockázata? Hogyan segíti a számítógépes modellezés a daganatok kezelését? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a tudományos magazin legújabb adásának hallgatói.
Két magyar kutatócsoport tanulmányozza a soksejtű lények, - köztük az ember - rákos megbetegedések elleni védekező mechanizmusát. A megoldást a sejtek hierarchikus szervezésében és a lehető legkevesebb sejtosztódás biztosításában látják, amelyben a jelek szerint az evolúció szinte tökéletes munkát végez. „A bajok ugyanis akkor kezdődnek, amikor mégis hiba csúszik az osztódás folyamatába.
A környezeti hatások, - mint a radioaktív sugárzás, a napsugárzás, a kemikáliák, a dohányzás - mellett léteznek nem kiküszöbölhető hatások a sejtosztódások miatt. Sejtjeink folyamatosan osztódnak, ami mutációval jár. Mivel sohasem tökéletes teljesen a kromoszómák másolása, a sejtosztódás folyamata már önmagában egy mutációs forrás, ami a daganat kialakulásához vezethet. Annak az esélye, hogy egy sejtünk rákos legyen, körülbelül annyi, mintha kétszer egymás után nyernénk a lottón. Tehát minimális a valószínűsége. A problémát az jelenti, hogy életünk során körülbelül 1015 sejt keletkezik, ami a rákos sejtek kialakulásához vezető mutáció esélyét jelentősen megnöveli”, magyarázta Derényi Imre az MTA-ELTE Lendület Biofizikai kutatócsoportjának vezetője.
Szöllősi Gergely az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a daganatos megbetegedésekért felelős mutációk száma, az osztódások számának csökkentésével redukálható. Ennek ellenére a megfigyelések alapján, egy egér, egy ember és egy bálna között nagyságrendileg ugyanakkora a rák kialakulásának kockázata, holott eltérő az élettartamuk, méretük, sejtjeik száma. Ezt a megfigyelést nevezik Peto-paradoxonának. A kutatócsoport számítógépes szimulációban mutációkat alakít ki modell szövetekben, hogy jobban megismerjék a rákos szövetek kialakulásának útvonalait. A kutatásról többet megtudhatnak a Szigma eheti adásában.
A daganattal foglalkozó kutatások eredményei mellett részletet hallhatnak Lovász László, az MTA elnökének Közgyűlésen tartott beszédéből. Az elnöki beszámoló teljes egészében meghallgató a honlapunkon.
A Szigma – a holnap világa 2017. május 9-ei adása itt meghallgatható.
A műsor korábbi adásairól itt tudhat meg többet.
