Álmodnak-e a digitális bölcsészek ráolvasás-adatbázisokról? – beszélgetés Ilyefalvi Emesével
Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Ilyefalvi Emesével, az ELTE BTK Folklore Tanszékének oktatójával, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetében működő Kelet–Nyugat Vallásetnológiai Kutatócsoport tudományos munkatársával, továbbá az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport munkatársával beszélget, aki egyúttal A magyar ráolvasások digitális adatbázisának szerkesztője. Az új epizódban hallhatunk a ráolvasások gyűjtésének buktatóiról, a dán óriások legvalószínűbb tartózkodási helyeiről, a mesék genetikájáról, ezerarcú hősökről és mindenekelőtt egy digitális bölcsész hétköznapjairól.
Kattintson az alábbi lejátszóra az adás meghallgatásához:
Hivatkozások, háttérinformációk
- Aki szeretne elmélyedni Emese munkájában, annak ajánlom a doktori disszertációját, mely teljes terjedelemben elérhető PDF-ben, az ELTE BTK Néprajzi Intézetének általa szerkesztett szakmai blogját, az elteneprajz.blog-ot, továbbá, hogy egy kicsit jobban képbe kerüljünk, érdemes rápillantani az önéletrajzára is.
- Ráolvasások, hiedelmek és a boszorkányság alfája és ómegája a boszorkanykorok.hu – érdemes itt elkalandozni, rengeteg izgalmas szöveget lehet találni.
- Bobák Szilvia és Ilyefalvi Emese cikke a népi kultúra örökségének digitalizációjáról a Qubiten, csak a hivatkozások böngészésével tartalmasan eltölthető egy esős/karanténes nap.
- Timothy Tangherlini munkája, a WitchHunter & TrollFinder, ahol egy interaktív térképen láthatjuk, hogy hol jelennek meg különböző témák és népmesei alakok a dán néprajztudós, Evald Tang Kristensen gazdag gyűjtésében.
- Ha már térképeknél járunk, érdemes megemlíteni a Mapire nagyszerű oldalát, ahol különféle történeti térképeket böngészhetünk valós georeferenciával – lényegében egy Google Maps felületre vetítve. Ha kedvünk van hobbi-digitálisbölcsészkedni, ez nagyszerű kiindulópont.
- A beszélgetésből talán átjön, hogy az “ezerarcú hős” témája közel áll hozzám, megnyerő az elgondolás, hogy az emberiségnek lehet egy közös “monomítosza”, amely valamiféle receptet ad a személyiségfejlődéshez. A folkloristák nem feltétlenül rajonganak Campbell munkájáért, és bizonyára voltak problémák az általa használt módszertannal, azonban valamire mégiscsak rátapinthatott az emberi pszichében, mert nagyjából minden hollywoodi csapból ez folyik. Itt egy rövid TED-videó, amely segít megérteni, miről van szó.
- Végül, hogy még mélyebbre evezzünk a vitatott vizeken, itt van Jamie Tehrani merész állítása a mesék geneziséről. Hogy miért kell nagyon nagy óvatossággal fogadnunk az ilyen eredményeket, arról bőven esik szó a beszélgetésben.
A címlapképen egy nyílvessző megállítására szolgáló középkori szöveg látható – komoly dilemma lehetett, hogy súlyarányosan a kódex vagy a páncél véd jobban –, a sci-fi műfajától távolmaradók számára pedig elárulom, hogy a cím egy parafrázis.
