Az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagjai 2019. őszén két magyarországi helyszínt látogattak meg.

Szeptember 14-én, Hartán az Agro-Harta ZRt. vezetői a mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek öntözőrendszerét mutatták be az Irányító Testület tagjai részére.

Fotó: Vörös Lajos, Ökológiai Kutatóközpont

Kétféle szántóföldi öntözőrendszert mutattak be működés közben a bizottságnak. Az egyik a csévélődobos automatizált rendszer, a másik a kerekeken guruló, önjáró vagy körbe forgó konzolos esőztető, amely akár többszáz méter hosszú is lehet. Az automatizált és távvezérelt szárazföldi öntözőrendszerek megoldást jelentenek az egyre gyakoribbá váló aszályos időszakokban a mezőgazdasági termelés hatékonyságának költségkímélő növelésére, fenntartható vízhasználat mellett. Általában valamilyen felszíni vagy felszín alatti vízkészletből nyerik ki az öntözővizet szivattyúk segítségével (Hartán a Dunából). Egy-egy szántóföld öntözési lefedettségének megtervezése gondos előkészítő mérnöki munkát igényel.

A kezdeti nagy költségekkel járó innovatív beruházás évente akár több betakarítást is lehetővé tehet a termelési hozam növekedésével, ezért viszonylag gyorsan megtérülő beruházásról van szó.

A látogatás oka, hogy a hazai víztudomány egyik legnagyobb feladata a mezőgazdálkodáshoz kötődő vizes kihívásokra adható válaszok tudományos megalapozása, ideértve az öntözést és az aszályt.

Horányiné Csiszár Gabriella osztályvezető, MIVIZ Kft.
Fotó: Vörös Lajos, Ökológiai Kutatóközpont

Szeptember 21-én két szakmai látogatást tett az Irányító Testület Lillafüreden. Délelőtt a Szinva-vízesés mellett található Anna-barlangban, a Miskolci Vízmű Kft. által üzemeltetett forrást Horányiné Csiszár Gabriella osztályvezető asszony (MIVIZ Kft.) vezetésével látogatta meg a bizottság. A Palota Szálló termálvizét is biztosító forrást a második világháború után kötötték be Miskolc ivóvíz-ellátásába, ahonnan a karsztvíz gravitációs úton jut az ivóvízhálózatba. A mésztufabarlang vízművekkel kiépített részét biztonsági előírások miatt elzárják a látogatók elől.

A Bükki Nemzeti Park egy másik karsztvizes forrása, a Margit-forrás kristály tiszta vize táplálja az 1932-ben épült Lillafüredi Pisztráng-telepet, ahol több medencében különböző pisztráng fajtákat nevelnek hagyományos tenyésztési technológiával. A Víztudományi Program Irányító Testületének tagjai betekintést kaptak a medencék érzékeny vízminőségének fenntartásához szükséges folyamatos odafigyelést és ellenőrzést igénylő munkafolyamatokba. A legkisebb vízminőség romlás, vagy az oxigénkoncentráció csökkenése katasztrofális az érzékeny pisztrángok számára. Mivel a jövő étrendjében a halnak a szerepe ugrásszerűen meg fog növekedni, a megismert példa fontos útmutatókkal szolgálhat eljövendő fejlesztések számára.

Fotó: Vörös Lajos, Ökológiai Kutatóközpont

Fotó: Vörös Lajos, Ökológiai Kutatóközpont