Nagyobb vagy épp kisebb áradásokra számíthatunk a jövőben Európában?
Ahogyan napjainkban az élet számos területén, úgy az árvízvédelemben is figyelembe kell venni, a klímaváltozás hatásait. De vajon a változó klíma hogyan hat Európa folyóira? Egyre nagyobb árvizekre számíthatunk, vagy éppen csökken a mértékük? A Nature-ben nemrég megjelent tanulmányban számos vízügyi szakember az elmúlt 50 év legrészletesebb európai árvíz adatbázisa alapján igyekezett megválaszolni a fenti kérdést. Az eredmények szerint, a válasz nem is olyan egyszerű, hiszen míg Európa egyes folyóinál az árvizek növekedésére lehet számítani, úgy más területeken a mérséklődő áradások a jellemzőek.
A tanulmány érdekes és hasznos eredményeket mutat kis és közepes vízgyűjtőkre, de pl. a Duna árhullámai esetében bizonyos óvatosság szükségeltetik a leírtak interpretálásában. Míg a Duna felső vízgyűjtőin az árhullámok jelentős erősödése látszik a cikk 1. ábráján, addig a magyarországi területeken ugyanaz az ábra hasonlóan jelentős csökkenést mutat, ami igaz lehet a kisebb vízgyűjtőkre, de magára a Dunára már nem, hiszen a Duna magyarországi árvizeit a felső vízgyűjtőkön összegyülekező víz határozza meg döntően, nem pedig az országban lehullott csapadék (továbbá talajnedvesség, párolgás) ami tehát a kisebb hazai vízfolyások vízjárásáért felelős döntően. A 2000 és 2013 között megfigyelt igen komoly dunai árvizek a mértékadó árvízi szinteket is felfelé módosították, ahogy az a Krámer et al. (2015)* tanulmányában olvasható populáris formában, a hazai olvasóközönségnek.
A tanulmány a lenti linken érhető el, kifejezetten ajánljuk árvízvédelemmel foglalkozó szakemberek figyelmébe, hiszen a klímaváltozás hatásai már most jelentősek, és a jövőben erre még nagyobb kihívások várhatóak ezen a területen is.
Tovább a Nature-ben megjelent tanulmányra.
* Krámer, T., Józsa, J., Szilágyi, J., 2015. Mértékadó árvízszintek, Mérnökújság, 22: 22-24.
