A világ nagy folyóit érintő, az ember által előidézett változásokról jelent meg átfogó tanulmány a Nature Geoscience folyóiratban „Antropogén stresszhatások a világ nagy folyóira” címmel. A cikk újszerűsége, hogy a témát nemcsak a nagyobb víztározók, vízi erőművek hatékonysága szempontjából vizsgálja, hanem a hidrológiai, geomorfológiai, ökológiai, mérnöki és politikai adatokat és a jövőben várható változásokat is górcső alá veszi.

A tanulmány magyarországi vonatkozása, hogy a vizsgálatban a Duna is szerepel, amely 2850 km-es hosszával a világ nagy folyói közé tartozik. A szerző a vizsgált folyókat két nagy csoportba sorolja: az egyik csoportba azok a folyók tartoznak, amelyek antropogén hatások következtében több évtizedes (vagy évszázados) változásokon mentek keresztül, a másik csoportba pedig azok tartoznak, amelyek állapota már helyrehozhatatlanná vált. Szerencsére a Duna állapota az elmúlt húsz esztendőben az urbanizáció ellenére is javuló tendenciát mutat, kevesebb szennyezőanyag és javuló vízminőség jellemzi. Erre kiváló példaként említhetjük az MTA ÖK Duna-kutató Intézet által vizsgált kérészek rendjébe tartozó dunavirágok újbóli megjelenését is.

Romló vízminőségről, gyakori és nagy áradásokról legfőképpen az ázsiai nagy folyók kapcsán számol be a kutatás.

A kiemelt tudományterületek áttekintése mellett a szerzők az MTA Nemzeti Víztudományi Programjához hasonlóan a multidiszciplinaritás és a fenntarthatóság fontosságát hangsúlyozzák, ami a Duna mellett lehetővé teszi a többi magyarországi folyó állapotának megőrzését, illetve további javulását.

További információ:

https://www.nature.com/articles/s41561-018-0262-x

https://natureecoevocommunity.nature.com/users/192557-jim-best/posts/42303-big-rivers-dilemmas-of-the-past-present-and-future

Kapcsolódó:

https://mta.hu/mta_hirei/tiszta-kutak-furdesre-csabito-strandok-jo-a-duna-vizminosege-108914