Szeretettel szolgálatban – Művészeti estek az Akadémián VIII.

„A természettudományok virágzása, a szédítő technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia világában élünk.

Talán sohasem volt ennyire fontos, hogy a ráció, az intellektus mellett éntudatunk, lelkünk másik oldalát se engedjük visszahúzódni. Gondoskodjunk belső világunk fejlődéséről, amelyhez a legközvetlenebb út a művészeti élmények által kiváltott katarzis. Ugyanakkor figyeljünk is mindig a lélek hangjára, mert csak így lehetünk kreatívak, így élhetünk teljes életet”

– írta Freund Tamás a Művészeti estek az Akadémián VIII. estjén elhangzott köszöntőjében. A Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Tudományos Világfórum előkészítő munkálatai miatt külföldön tartózkodó akadémiai elnök köszöntőbeszédét Domián Emese, az est háziasszonya olvasta fel a vendégeknek.

Domián Emese, az est háziasszonya Freund Tamás köszöntőbeszédét olvassa fel a jelenlévőknek
(Az MTA VIII. Művészeti estjéről készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg.)
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Freund Tamás az est díszvendégét, Marton Évát „az operaéneklés egyik legfényesebb csillagának” nevezte, és az est művészeinek köszöntése mellett kiemelt köszönetet mondott beszédében a Magyar Művészeti Akadémia elnökének, Vashegyi Györgynek és főtitkárának, Richly Gábornak, amiért a művészeti est első részéhez – az MTA Székház felújítási munkálatai miatt – rendelkezésre bocsátották a Pesti Vigadót. „Ez a gesztus kiválóan illeszkedik a két akadémia közötti szerződésben megfogalmazott együttműködési formák sorába, és remélem, egyre több közös szervezésű programra is sor kerülhet majd a jövőben” – írta Freund Tamás. (Freund Tamás teljes köszöntője itt érhető el.)

A hagyományoknak megfelelően Vizi E. Szilveszter, az Akadémiai Klub Egyesület elnöke is köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy

„a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködése az emberi kultúra legjelentősebb eredményeit közvetíti.”

Vizi E. Szilveszter a 2021-ben útjára indított akadémiai művészeti estek küldetése kapcsán így fogalmazott:

„A zene mindenki eszperantója, mert mindenki megérti. Nem kell mellé tolmács, és mindenki szívében rezonanciát, visszhangot támaszt. Az emberi hang, a lélekkel telt dallam arra figyelmeztet minket, hogy emberek vagyunk.”

Vizi E. Szilveszter köszöntőt mond a Művészeti estek az Akadémián című programsorozat VIII. alkalmán a Pesti Vigadóban Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A köszöntők után kezdetét vette az est első, zenei blokkja, amely még a „Művészetek az Akadémián” című programsorozaton belül is kuriózumnak számított: a fókusz a zeneművészeten – és kiemelten az operaművészeten – túl ugyanis ezen az alkalmon a „mester és tanítvány”-kapcsolatra is irányult. Az koncertet Marton Éva fiatal, kiemelten tehetséges, Junior Prima-díjas tanítványai adták, amit egy az operaénekesnővel folytatott különleges beszélgetés követett.

Elsőként Lehár Ferenc A mosoly országa című darabjából Szu-Csong áriáját énekelte Szeleczki Artúr. A budapesti születésű tenor 2014-ben kezdett el éneket tanulni. Több sikeres versenyszereplés után, 2017-ben jelentkezett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem klasszikus ének szakára. 2020-tól ugyanitt folytatta tanulmányait operaének mesterszakon, és 2023-ban végzett Marton Éva tanítványaként. Az Operaház színpadán Don Ottavióként láthatjuk az idei évadban.

Szeleczki Artúr Szu-Csong áriáját énekli Lehár Ferenc A mosoly országa című darabjából Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Ezt követően Strauss A denevér című művéből Adele áriáját hallgathattuk meg Megyimórecz Ildikó előadásában, aki a Pécsi Művészeti Gimnázium után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem klasszikus ének tanszakára nyert felvételt Marton Évához. Kitüntetéses operaénekművész diplomáját 2019-ben szerezte. A Wagner Társaság állami ösztöndíját egyedüli magyarként nyerte el Bayreuthban 2018-ban. Még a diploma megszerzése előtt debütált a Magyar Állami Operaház színpadán Kenessey Jenő Az arany meg az asszony című operájának női főszerepében.

Megyimórecz Ildikó Adele áriáját énekli Strauss A denevér című művéből Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A harmadik tanítvány az ugyancsak A denevérben szereplő Csárdás-áriát énekelte. Tuznik Natália 2021-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterszakán, Marton Éva növendékeként tanult, most nyáron diplomázott. Mint társulati tag a Magyar Állami Operaház több produkciójában fellépett, Az istenek alkonyában Wellgundeként debütált.

Tuznik Natália a Csárdás-áriát énekli Strauss A denevér című művéből Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A koncert élő előadását A denevér Tercettje zárta a három tehetséges fiatal énekes színpadi koreográfiát is megidéző előadásában. Az énekeseket zongorán Gyökér Gabriella, a komáromi Vivace Zenei Egyesület vezetője kísérte.

Az est zenei része Marton Éva köszöntésével és egy művészi életútjáról szóló beszélgetéssel folytatódott. Vizi E. Szilveszter Marton Évában „a világ egyik legnagyobb énekesnőjét” üdvözölte, és Szent Ágostont idézve – „Bis orat, qui cantat.” / „Aki énekel, kétszeresen imádkozik.” – emelte ki Marton Éva énekhangjának emberi lélekre tett hatását. Az Akadémiai Klub Egyesület elnöke köszöntőjében hangsúlyozta:

Marton Évát mindnyájan tisztelhetjük és büszkék lehetünk rá,

mert nemcsak a New York Times választotta többször is az év énekesnőjének és művészének, hanem

a világ nagy operaszínpadainak utánozhatatlan sztárja volt. Sikerének titka, hogy lelkéből fakadóan, érzelemdúsan jelenítette meg nagy szerepeit: az opera történetének kiemelkedő csillagaival - például Pavarottival, Placido Domingóval - énekelt együtt, mindig hangsúlyozva, hogy magyar, és hogy mit köszönhet magyarországi mestereinek.

Fantasztikus pályája befejezése után Marton Éva hazatért, és a Liszt Ferenc Zeneakadémián tanított, segítve a fiatal magyar tehetségeket. A magyar zenei életet pedig ismét a nemzetközi zenei élet középpontjába helyezte azzal, hogy a Zeneakadémiával közösen megindította a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt.

Vizi E. Szilveszter Marton Évát köszönti a Pesti Vigadóban tartott művészeti esten Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A beszélgetést Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza igazgatója vezette, hangsúlyozva, hogy bár egy este során „csak néhány hegycsúcsot” lehet körüljárni a hatalmas életműből, a világhírű operaelőadások felvételei azonban a múlt pillanatainak „itt és most”-jait elevenítik fel.

A közönség felvételeket láthatott a Turandot, a Tosca és A trubadúr című operákból, és közben műhelytitkokba nyerhetett beavatást. Marton Éva elmondta például, hogy

„a Turandot olyan, mint a százméteres síkfutás”,

hiszen az operaszerepek között rövidnek számító szerep során nincs lehetőség színpadi beéneklésre, és az első pillanattól kezdve az utolsóig maximális teljesítményt kell nyújtani.

Marton Éva, Batta András és a közönség a Turandot felvételét hallgatják Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Tosca elénekléséhez szükséges levegőtechnikát a művésznő a vitorlázó repüléshez hasonlította, a sokórás operákat pedig maratoni futásnak nevezte, ahol a holtpont kitapasztalásának és uralásának stratégiáját kell kialakítani:

„magamban végigénekeltem a darabot, hogy ne álljak le, és benne maradjak abban az erőben, amire a végén van szükség” - emlékezett Marton Éva.

A műhelytitkok mellett az operaénekesnő pályafutásának olyan humoros pillanatai is felelevenítődtek, amikor a „magas C” kiéneklése közben szó szerint elpattantak a villanykörték, vagy mikor egy Tokióban játszott előadás során a városban földrengés volt, amiről utána így nyilatkoztak:

„Ha Marton ott van a színpadon, akkor még a föld is megremeg.”

Marton Éva életpályájáról mesél Batta Andrásnak és a közönségnek Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Életpályáját és mostani hivatását a művésznő, akit születésnapján a Magyar Állami Operaház örökös tagjává választottak, így összegezte: „Én hiszek abban, hogy van Isten. És ha van, akkor lélek is van. És ha lélek van, akkor szeretet is van.

A szeretettel mindenki a másik szolgálatában van. Én a közönség szolgálatában álltam. Most már a háttérben vagyok. Lelkeket tanítok arra, hogyan kell érzésekkel megtölteni a szavakat.”

A Pesti Vigadó épületéből az est zeneművészeti részét követően a közönség átsétált a Magyar Tudományos Akadémiára, ahol a Kodály- és Vörösmarty-termekben Kőnig Frigyes festő- és grafikusművész, egyetemi tanár, a Magyar Képzőművészeti Egyetem korábbi rektora kiállítását tekinthették meg a jelenlévők. A kiállítás kurátora Varga Edina textil- és festőművész volt, a tárlatot pedig Smohay András művészettörténész, múzeumpedagógus, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója nyitotta meg.

Kőnig Frigyes (balra) és Smohay András a festőművész kiállításmegnyitóján Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Megnyitóbeszédének Smohay András a „Megragadó és eltűnő nyomok” címet adta, hangsúlyozva, hogy

„a tehetség felelősségtudata abban áll, hogy bármit teszünk vagy elmulasztunk megtenni, annak látható vagy láthatatlan nyoma lesz.”

Kőnig Frigyes munkássága kapcsán a művészettörténész kiemelte, hogy „a tudomány és a művészet határán álló festői életmű” egyik jellegzetessége, hogy nem különbözteti meg magát markáns művészjegyekkel, ami utat jelent „a megfelelési kényszer nélküli szabadsághoz”. Magát Kőnig Frigyest idézve Smohay András hangsúlyozta, hogy

„a rajz nemcsak a dolgok ábrázolását, hanem megismerését is segíti.”

A művészettörténész elmondta, hogy a kiállított képek – női portrék, utazás-akvarellek, várrajzok a Kárpát-medence várairól, valamint a székesfehérvári Szent István Székesegyház mennyezettervének képei – valamiképp mind „nyomok”: annak nyomai, amit a férfi-női kapcsolat során egymáson hagyunk, az utazás múlékonyságának, „a nyomtalan elmúlásnak a nyomai” vagy épp „az emberi építkezés nyomhagyása”.

Egy kiállított Kőnig Frigyes-festmény a művész múzsájáról Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A hagyományoknak megfelelően az est utolsó állomását a borkóstoló és egy rangos borpincészet bemutatkozása jelentette. A balatonfüredi Zelna Pincészet tulajdonosa és borásza, Barabás Barna beszélt borászatuk történetéről és feleségével, Lillával együtt megélt borászi hivatásukról, amely mindenekelőtt az olaszrizlinghez kapcsolódik:

„Feladatunk, hogy ezt a fajtát lehetőségeink szerint világszínvonalra emeljük”

– fogalmazott Barabás Barna. Ehhez pedig a Zelna Pincészet egyenes úton jár: 2021-es olaszrizlingük a Londoni Decanter World Wine Awards platinaérmét nyerte el. Magyar rizling még sohasem kapott korábban ilyen nívós díjat.

Barabás Barna mesél a Zelna Pincészet hivatásáról Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás