Ünnep és közösség – megtartották a területi akadémiai bizottságok éves közgyűléseit
„A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriuma a magyar nemzeti identitás, a kultúra és a tudomány önmagán túlmutató jelentőségű eseménye. A bicentenárium összehozhatja a teljes magyar tudományos közösséget és a társadalom tudomány iránt érdeklődő tagjait” – így hangzott az MTA Elnökségének egyik fő üzenete a területi bizottságok éves közgyűlésein. Az Akadémia alapításának 200. jubileumi évében Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszprémben is az ünnepre készülés jegyében zajlottak a területi akadémia bizottságok éves közgyűlései.
„»Hazát nem holt föld alkot, hanem élő ember« – írja Széchenyi István. Az ember egyik legnemesebb tulajdonsága pedig, hogy tud ünnepelni.
2025 ünnepi év az Akadémia történetében. És ezzel együtt a magyar tudományosság, a magyar kultúra és hazánk történetében is.
Idei rendezvényeinknek ezért Kárpát-medence-szerte a bicentenárium a vezérfonala” – mondták az MTA vezető tisztségviselői az MTA területi bizottságainak február utolsó napjaiban megtartott hagyományos éves közgyűlésein, hangsúlyozva, hogy a bicentenáriumi ünnep élő hálózatát alkotja majd minden regionális program határainkon innen és túl.
„Egy intézményt ugyanis nem kövek alkotnak, hanem mi magunk. Az Akadémiát is közel tizenkilencezer fős köztestülete jelenti. Nagy szerepük van ezért az Akadémia életében a területi bizottságoknak.
Az ünnepi év egy lehetőség: a magyar kutatói közösség – vidéki, fővárosi, külhoni és külföldön élő kutatók egyaránt – megmutathatja múltját, jelenét, eddigi eredményeit, és tudományos alapon felrajzolhatja a jövő perspektíváit”
– hangzott el az akadémiai vezetők köszöntőbeszédeiben.
Debrecen
Az MTA Debreceni Területi Bizottsága (DAB) éves közgyűlésén Páles Zsolt, a bizottság elnöke olvasta fel az MTA Elnökségének köszöntőjét, majd beszámolt a 2024. évi bizottsági munkáról. Hodossy-Takács Előd, a DAB főtitkára a szakbizottságok tevékenységét összegezte.
Ezt követően a DAB-díjak ünnepélyes átadására, majd a DAB Pro Scientia díjjal kitüntetett Popp József agrárközgazdász, az MTA levelező tagja tudományos előadására került sor A körforgásos gazdaság több mint újrahasznosítás címmel. A DAB Pro Scientia díjat 2025-ben Popp József mellett Pálinkás József atomfizikus, az MTA rendes tagja – 2008 és 2014 között elnöke – nyerte el. A DAB Plakett díjazottjai idén Csoba Judit szociológus (DE BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszék), Damjanovich László orvos (DE ÁOK Sebészeti Intézet), Németh Norbert kutatóorvos (DE ÁOK Sebészeti Műtéttani Tanszék), valamint Szűcs Péter bányamérnök (ME Víz és Környezetgazdálkodás Intézet) voltak, DAB Elismerő Oklevélben pedig Torma Mária előadóművész és Nyul Imre, a Debreceni Szemle szerzője, Debrecen építészettörténetének kutatója részesült.
A közgyűlés alkalmával kiállítás nyílt Botrágyi Károly grafikusművész és Botrágyi Mónika festőművész munkáiból Lélekmorzsák címmel.
(Az MTA Debreceni Területi Bizottsága 2025. évi közgyűléséről bővebben itt olvashat.)
Miskolc
Az MTA Miskolci Területi Bizottsága (MAB) közgyűlésén Kollár László Péter, az MTA főtitkára köszöntötte a résztvevőket, majd Kocsis Károly, a MAB elnöke ismertette az elmúlt év eredményeit és az idei év feladatait.
A közgyűlésen immár második alkalommal adták át a 2023 őszén alapított Észak-magyarországi Innovációs Díjat. Az Észak-magyarországi Innovációs pályázatot az MTA Miskolci Területi Bizottsága és az észak-magyarországi kereskedelmi és iparkamarák évente közösen hirdetik meg az innovatív technológiában és/vagy termékfejlesztésben kiemelkedő vállalkozásoknak. A díjat azok a vállalkozások nyerhetik el, amelyek nemzetgazdasági szinten vagy Észak-Magyarországon kiemelkedő eredménnyel járó termékfejlesztést, technológiafejlesztést, informatikai rendszerfejlesztést vagy szolgáltatásfejlesztést hajtanak végre.
A közgyűlés zárásaként Vincze Bálint, az egyik nyertes pályázatot benyújtó cég, a Heves Gép Kft. ügyvezető igazgatója tartott előadást Gabonatechnológiai rendszerek ismertetése címmel.
(Az MTA Miskolci Területi Bizottsága 2025. évi közgyűléséről bővebben itt olvashat.)
Pécs
Az MTA Pécsi Területi Bizottságának (PAB) éves közgyűlése egy zenei betéttel indult indult a PTE Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet hallgatóinak játékával. Az Akadémia vezetőségét Lénárd László akadémikus, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke képviselte. Köszöntőbeszédében Freund Tamás és Oberfrank Ferenc a Magyar Tudomány januári számában megjelent közös cikke – „A múlt elesett hatalmunkbúl, a jövendőnek urai vagyunk.” Küldetésünkről és feladatainkról a harmadik évszázad küszöbén (a teljes cikk itt érhető el) – alapján hangsúlyozta, hogy
a kutatás, a felsőoktatás és az innováció színtereihez tartozó szereplőkkel való kapcsolati rendszer építése, erősítése az Akadémia elengedhetetlen és folyamatos feladata, amiben a területi bizottságok és az Akadémia határon túli szervezetei fontos szerepet töltenek be.
A köszöntőt követően Kovács L. Gábor akadémikus, az MTA Pécsi Területi Bizottságának elnöke tartotta meg a bizottság tevékenységéről szóló éves beszámolóját, majd Font Márta, a PAB alelnöke adott tájékoztatást a bizottság MTA200-hoz kapcsolódó, tervezett bicentenáriumi eseményeiről. A közgyűlés ünnepi előadását Kecskeméti Gábor akadémikus tartotta „Követségben a szultánnál” (Egy 16. századi magyar humanista Konstantinápolyban) címmel.
(Az MTA Pécsi Területi Bizottsága 2025. évi közgyűléséről bővebben itt olvashat.)
Szeged
A MTA Szegedi Területi Bizottsága (SZAB) éves közgyűlésén először Krisztin Tibor, a bizottság elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A SZAB elnöke kiemelte, hogy a területi bizottság megalapítása óta fontos szerepet tölt be a dél-alföldi régió tudományos életének a szervezésében: szorosan együttműködik a régió felsőoktatási intézményeivel, kutatóintézeteivel, önkormányzataival, a megyék ipar- és kereskedelmi kamaráival, és tudományos, ismeretterjesztő rendezvényekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal segíti a régióban a tudományos közösség munkáját, valamint pályázatokkal ösztönzi a fiatalok kutatási tevékenységét.
Az eseményen az Akadémia Elnökségét Kosztolányi György, az MTA élettudományi alelnöke képviselte. Köszöntőjében Kosztolányi György többek között arra mutatott rá, hogy
az ünnepi év célja, hogy a Akadémia küldetését és működését mások számára jobban megismerhetővé tegyük, hogy közvetlenebbé, személyesebbé váljon a magyar tudósközösség és a társadalom kapcsolata.
A nyitóbeszédek elhangzását követően a SZAB elnöksége átadta az MTA SZAB Pro Scientia életműdíjat, amelyet a hosszú időn át végzett tudományos tevékenység, iskola- és értékteremtő munkásság elismeréseként 2019-ben alapított a területi bizottság. Az idei elismerést Dékány Imre Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja vehette át.
Az ünnepi pillanatokat követően Krisztin Tibor foglalta össze a SZAB 2024. évi munkáját és 2025. évi terveit, Vilmányi Márton tudományos titkár pedig a szak- és munkabizottságok elmúlt évi tevékenységét ismertette.
Az éves közgyűlés tudományos előadását idén A rendezvény Monok István egyetemi tanár, az MTA doktora, az MTA KIK főigazgatója tartotta Beilleszkedni egy európai birodalomba: a könyvtár- és olvasmánytörténet tanulsága címmel.
A közgyűlést a SZAB Médiapályázatának eredményhirdetése és díjátadója követte. Rádióriport kategóriában a díjat Balázs Alexandra, az Európa Rádió szerkesztő-riportere nyerte el Sikeres női kutatók – dr. Lázár Viktória csoportjával az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok ellen küzd Szegeden című riportjáért. Mozgókép kategóriában Kiss Stefán Mónika, a Real Pictures Production producer rendezője Mohács500 című munkájáért díjat, Tóth Csenge Rebeka, a Szeged Televízió szerkesztő-riportere a Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában – Szegedi Akadémiai Bizottság plenáris ülése a Magyar Tudomány Napja alkalmából című munkájáért pedig oklevelet kapott. Dobóczky Zsolt fotográfus, mérnök tanár pedig a Vermeer az ELI-ben – Energiastabilitás monitorozása a MIR laborban; Töprengve – Egy attoszekundumos nyalábvonal vákuumrendszere; valamint Lehalászás – Radiobiológiai halembriók tenyésztése című munkáiért különdíjban részesült.
(Az MTA Szegedi Területi Bizottsága 2025. évi közgyűléséről bővebben itt olvashat.)
Veszprém
Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága éves közgyűlésén Freund Tamás, az Akadémia elnöke tartott ünnepi köszöntőt. Beszédében kiemelte:
„A Magyar Tudományos Akadémia az egész nemzeté. Közadakozásból jött létre, és a nemzeti közösségért született. Így alapításának ünnepe is mindnyájunké.”
Az Akadémia elnöke hangsúlyozta, hogy
a bicentenáriumi ünnepségsorozat és a Magyar Tudomány Éve lehetőséget kínál arra, hogy láthatóbbá tegyük a tudomány életünket, mindennapjainkat meghatározó szerepét az emberek előtt.
Az MTA elnökének köszöntőjét követően Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. A polgármester Veszprém jellegzetes karakterjegyeiről szóló beszédében kiemelte, hogy az oktatás, a tudomány és az innováció a város olyan fontos alapjegyei, melyek meghatározóak voltak múltjában, és formáló erők jelenében is.
Ezt követően a VEAB alelnöke, Hegyi Judit tartotta meg beszámolóját a VEAB 2024-es tevékenységéről, majd röviden vázolta 2025 terveit.
A programot Berzeviczi Zoltán dalszerző, gitáros előadása színesítette, aki Útközben című, veszprémi költők megzenésített verseit tartalmazó albumán megjelent műveiből válogatott rövid koncertjére.
A hagyományoknak megfelelően átadták a VEAB emlékplakettet is: az idei díjazott dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lett.
Az éves közgyűlés ünnepi előadását Gelencsér András akadémikus, a VEAB elnöke tartotta A VEAB Pannonia Superior szolgálatában címmel, amelyben az eredeti alapítói szándéktól kezdve a régió felsőoktatási és kutatási intézményein át a tudománynépszerűsítés új formáinak bemutatásáig ismertette az MTA Veszprémi Területi Bizottsága történetét.
(Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága 2025. évi közgyűléséről bővebben itt olvashat.)