Tíz külföldi vendégkutató kapcsolódik be a hazai kutatásokba 2026-ban

A pályázati felhívásra a három nagy tudományterület – bölcsészet- és társadalomtudományok, élettudományok, valamint matematikai és természettudományok – mindegyikéről érkeztek pályázatok.

A benyújtott pályázatokat az adott tudományterületek szakértőiből álló 11 tagú zsűri értékelte, és tett javaslatot az MTA főtitkárának a pályázatok kiválósági rangsorára alapos szakmai értékelésük és összevetésük után. A 100 millió forint támogatási keretösszegből az MTA főtitkárának döntése nyomán 6 millió forinttól 15 millió forintig terjedő támogatást nyertek el 3–6 hónapig tartó közös kutatásra a sikerrel pályázók.

Czachesz István a The Arctic University of Norway Department of History, Archaeology, Religious Studies and Theology (Tromsø, Norvégia) professzora. A közös kutatási terv azt vizsgálja, miként keletkeznek és maradnak fenn vallási újítások. Az alkalmazott módszer összekapcsolja a vallásos reprezentációk formális modellezését és a vallási folyamatok rendszerelméleti megközelítését. Történeti fókuszuk a kereszténység judaizmuson belüli formálódása, amelyet az ún. „within Judaism” („a judaizmuson belül”) paradigmán belül értelmeznek: a legkorábbi keresztény fejleményeket a második templom alatti, illetve 70 utáni judaizmus sokszínűségén belüli belső differenciálódásként kezelik. Így a divergencia egy rendszeren belüli folyamatként modellezhető a közös gyakorlat, szövegek és intézmények fejlődésének tükrében. A munkafolyamat (specifikáció, kódolás, szimuláció, értékelés) célja, hogy átlátható és újrahasznosítható legyen a modell, és világosan kimutassa, mely feltételek mellett maradnak fenn a vallási innovációk. A megközelítés rá fog világítani, hogyan alakították az judaizmuson belüli folyamatok a formálódó kereszténységet. A projekt hozzájárul a vallási folyamatok kognitív és evolúciós vizsgálatához, és erősíti a számítógépes vallástudomány hazai kapacitását.

Kocsis Bence a University of Oxford (Oxford, UK) professzora. A projekt célja együttműködés kialakítása a vendégkutató és a házigazda kutatócsoportja között a „sokcsatornás” asztrofizika két kiemelt területén. A kutatás egyrészt új módszert kíván kidolgozni a szupernagy tömegű feketelyuk-párok (SMBHB) felfedezésére gravitációs lencsézés segítségével, másrészt a LIGO–Virgo–KAGRA együttműködés által észlelt gravitációs hullámok asztrofizikai értelmezésére fókuszál. Kocsis Bence a közelmúltban kimutatta (Wang, Zumalacárregui & Kocsis, 2025), hogy egy kettős szupernagy tömegű fekete lyuk erős, időben változó gravitációs lencseként működhet, amely felerősíti a háttérben lévő égitestek fényét. Ez a felismerés új lehetőségeket teremt arra, hogy a nagy tömegű feketelyuk-párokat már a tervezett LISA űrtávcső várható közvetlen észlelései előtt azonosítsák. A közös kutatás ötvözi a házigazda csoport szakértelmét a gravitációs hullámok adatfeldolgozásában és az elektromágneses megfigyelésekben a vendégkutató elméleti ismereteivel a lencsézés és a fekete lyukak dinamikája terén. A két kutatócsoport szoros együttműködése hozzájárul Magyarország nemzetközi szerepének erősítéséhez a gravitációs hullámok kutatásában. Emellett a projekt értékes tapasztalatokat kínál fiatal kutatók, hallgatók és posztdoktori ösztöndíjasok számára is, elősegítve a tudományos utánpótlás fejlődését és a hazai kutatói közösség nemzetközi beágyazottságát.

Andrea B. Protzner a University of Calgary Department of Psychology (Calgary, Kanada) professzora, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kutatócsoportjába érkezik. A közös munka során a mesterséges intelligencia használatával lehetővé váló új módszereket próbálnak kialakítani az agyi életkor különbségének (brain age gap) becslésére, vagyis annak meghatározására, mennyiben tér el az agy biológiai életkora a kronológiai kortól. Ez az eltérés érzékeny mutatója lehet a gyorsuló agyi öregedésnek és a kognitív hanyatlásnak. A projekt célja, hogy bebizonyítsa: az MRI-felvételeken alapuló agyiéletkor-modellek tudása átültethető EEG-adatokra is. A közös kutatómunka során egy tanító-tanuló elvű mélytanuló modellel dolgoznak: a tanító modell MRI-adatokból tanulja meg az agyi öregedés mintázatait, míg a tanuló modell EEG-adatok alapján reprodukálja ezeket az előrejelzéseket. Az így létrejövő modell az agyi struktúra és működés egyesítésével meghatározza az egészséges felnőtt agyiéletkor-különbség normál tartományát. Ezzel lehetővé válik az agyi öregedés pontos, EEG-alapú, költséghatékony követése. A módszer nyíltan hozzáférhető elemzési csatornákon alapul, így elősegíti a reprodukálhatóságot és a nemzetközi együttműködést. A fejlesztés hosszú távon alapot teremt az egyéni agyi egészség alakulásának nyomon követésére.

Hablicsek Márton a Leiden University (Leiden, Hollandia) professzora. A közös kutatás célja, hogy jobban megértsék, hogyan viselkednek az algebrai alakzatok, ha „a végtelenhez közelítünk”, vagy ha szélek, határok jelennek meg rajtuk. A matematikában ezeknek az alakzatokhoz különféle számokat és szerkezeteket rendelnek, amelyek megmutatják, miben hasonlítanak vagy különböznek egymástól. A már ismert módszerek jól működnek a zárt, „befejezett” alakzatoknál, de a nyitottaknál sok információ elveszik. A logaritmikus geometria nevű új szemlélet lehetővé teszi, hogy ezeket a hiányzó információkat is figyelembe lehessen venni. A közös munka célja olyan általános elmélet kidolgozása, amely egységes keretbe foglalja ezeket az új típusú alakzatokat és az őket jellemző számokat. Ez az elmélet segíthet megérteni, hogyan kapcsolódnak egymáshoz bonyolult geometriai terek, például amikor egy tér szingularitásait „kisimítják”. A munka hosszabb távon hidat képezhet az algebrai geometria elvont fogalmai és a konkrét számításokat adó geometriai módszerek között. Végső soron az a cél, hogy a logaritmikus geometria segítségével új összefüggéseket tárjanak fel a terek szerkezete és az őket leíró algebrai szabályok között.

Qinhong (Max) Hu a China University of Petroleum (East China) és University of Texas at Arlington (Arlington, USA) kutatója. A bodai agyagkő egy nagyon alacsony áteresztőképességű, 2-3%-os porozitású kőzet, amely kis mennyiségű duzzadó agyagot tartalmaz. Magyarországon ezt a kőzetet vizsgálják a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére. A kísérletek kimutatták, hogy a hőmérséklet-növekedés mikrorepedéseket idéz elő, ami hatással van a kőzet hosszú távú viselkedésére és a radionuklidok transzportjára. Az egyetem kutatói több mint húsz éve vizsgálják a bodai agyagkövet. A meghívó kutató a China University of Petroleum intézményében tett látogatása során korszerű laboratóriumi technikákat ismert meg, melyek hasznosak az agyagos kőzetek vizsgálatában. A két egyetem között együttműködés körvonalazódik mikro-CT- és NMR-vizsgálatokra egy átfogó kőzetfizikai és reaktív transzportmodell kidolgozása céljából. A kutatás célja a mikrorepedezett kőzetek jobb megértése és jelentőségük felmérése a fenntartható szénhidrogén-kitermelés szempontjából. A kutatás eredményeiből Q1-es szintű publikációk várhatóak, amelyek bemutatják a mérési eredményeket és a műszerfejlesztési tapasztalatokat.

Gangasalam Arthanareeswaran a National Institute of Technology (Tiruchirappalli, India) professzora. A közös kutatás célja egy újfajta anyag, a titán-karbid-alapú, lemezes szerkezetű MXén katalizátor előállítása és tesztelése, amely képes a levegőben található szén-dioxidot (CO₂) megkötni és hasznos üzemanyaggá átalakítani napfény segítségével. A 2D szerkezetű MXének jó vezetőképességükkel, réteges felépítésükkel és felületük módosíthatóságával előnyösek a napfény hasznosítására és töltéshordozók elválasztására. A kutatás során heteroszerkezetek is létrejönnek más félvezető anyagokkal (például g-C₃N₄, TiO₂), amelyek tovább növelhetik a CO₂-átalakítás hatékonyságát. A folyamat követésére különböző anyagvizsgálati módszereket (pl. XRD, FTIR, UV-Vis) alkalmaznak. A projekt során egy kisméretű tesztberendezést is építenek, amely megmutatja, hogyan lehet a technológiát a gyakorlatban is alkalmazni. A kutatás hozzájárulhat a fenntartható üzemanyaggyártáshoz, a levegő tisztításához és a környezetbarát technológiák fejlesztéséhez.

Losonczy Attila a University of Texas Southwestern Medical Center (Dallas, USA) professzora. A közös kutatás célja a tanulás és memóriafolyamatok sejti és szinaptikus mechanizmusainak vizsgálata, kombinált funkcionális, molekuláris és anatómiai módszerekkel. A pályázat keretében a vendégkutató és a házigazda kutatócsoport tagjai összekapcsolják ezeket a kísérleti megközelítéseket, hogy tanulmányozzák a memóriakódoló neuronokat és szinaptikus kommunikációjukat az egér hippokampuszában. Céljuk, hogy azonosítsák a stabil memóriakódoló sejtek molekuláris és morfológiai tulajdonságait. A tervezett látogatási időszakot a kísérletek beállításának és optimalizálásának szentelik, hogy be tudják azonosítani azokat a neuronokat, amelyek rendkívül stabil memóriakódolási tulajdonságokat mutatnak. Losonczy professzornak fontos szerepe lesz a magyarországi laboratórium tagjainak segítésében, miközben beállítják a világ legfejlettebb képalkotási és optogenetikai módszereit.

Barbara Rose Lange a University of Houston Moores School of Music (Houston, USA) professzora. Az 1990-es években az egyik első „nyugati” kutató volt, aki a magyarországi roma kultúra elemzésébe kezdett. Érdeklődése az akkoriban láthatóvá váló pünkösdi karizmatikus mozgalom roma csoportjaira, az ő vallási zenei kultúrájukra irányult. Munkásságának eredménye a világszerte jelentős elismerést elérő, Holy Brotherhood: Romani Music in a Hungarian Pentecostal Church (Oxford, 2003) című monográfia. Lange professzor harminc év után tér vissza Magyarországra, hogy a Szegedi Tudományegyetemen működő Vallási Roma Zene Kutatócsoporttal kooperálva végezzen követéses vizsgálatokat. Az időközben felnőtt generációk zenei és emlékezeti kultúráján keresztül bemutatható, hogy a közelmúlt történeti folyamatainak és szereplőinek emlékezete milyen módon él a közösségben, köztük a vallási közegbe már beleszületettek körében, valamint megragadhatóvá válik a dalkultúrán keresztül a folklorizációs folyamatok működése. A közös kutatás eredménye a Vallási Roma Zene Kutatócsoport keretében megjelenő kötetben való részvétel, szakmai workshop és előadás.

Mark J. McCarthy az Estonian University of Life Sciences (Tartu, Észtország) professzora a Balaton vízminőségével kapcsolatos kutatásban vesz részt. A Balaton vízminősége az ezredforduló óta javuló tendenciát mutatott, ám 2019-ben egy váratlan algavirágzás jelezte, hogy a tó ökológiai működésében új, eddig kevéssé ismert folyamatok is szerepet kaphatnak. A 2019-es rendkívüli algatömeg a nyugati tóterületen jelent meg, de a jelenség 2024-ben (kisebb mértékben) a keleti medencében is megismétlődött. Ezzel párhuzamosan az algaközösség összetétele is átalakult: a korábban domináns nitrogénkötő cianobaktériumok mellett olyan fajok is elszaporodtak, amelyek nem képesek a légköri nitrogén hasznosítására – ami a tó nitrogénkörforgásának átalakulására utal. A közös kutatás célja, hogy részletesen feltárja a Balaton belső nitrogénterhelését, különös figyelemmel az üledékből származó nitrogénformák szerepére és szezonális változásaira, illetve az algaközösségre gyakorolt hatásukra. Az így nyert eredmények hozzájárulnak a tó működésének mélyebb megértéséhez, és megalapozzák a jövőbeli vízminőség-kezelési és modellezési stratégiák kialakítását.

Rezaee Zabihollah a University of Mississippi (Oxford, USA) kutatója. A közös munka során egy úttörő jelentőségű oktatási és kutatási központot alakítanak ki, amely a Budapesti Corvinus Egyetem keretében működik, neve: Artificial Intelligence, Business Sustainability, and Corporate Governance (AIBSCG) Center. A központ küldetése, hogy a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság és a vállalatirányítás területeinek integrálásával felkészítse a jelen és jövő vezetőit a felelős, innovatív és fenntartható döntéshozatalra. Az AIBSCG multidiszciplináris környezetében mind az oktatási, kutatási, mind az ipari együttműködési lehetőségek helyet kapnak. Céljai közé tartozik a fenntartható üzleti gyakorlatok népszerűsítése, az AI, IoT és blokklánc-technológiák integrálása, valamint az etikus mesterséges intelligencia alkalmazásának előmozdítása. A projekt hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlődés támogatásához. Az AIBSCG Center így a felelős, technológiailag fejlett és fenntartható jövő egyik meghatározó tudásbázisává válhat.