Széchenyi-lakomák emlékkönyve – Bemutatták a Nemzeti Casino serlegbeszédeit tartalmazó díszalbum hasonmás kiadását

Könyvtörténeti és nemzeti érték az a könyv, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ szervezésében mutattak be február 5-én, az MTA székházának Vörösmarty-termében. Az Akadémia és Könyvtára alapításának 200. évfordulójához kapcsolódva megjelent „Széchenyi-lakomák emlékkönyve 1883–1938: Hasonmás kiadás: Serlegbeszédek 1864–1938–1944” című díszalbum eszmei, filológiai és könyvművészeti értéke egyaránt jelentős.

2026. február 11.

„A kétszáz éves évforduló sok mindenre alkalmat ad. Többet gondolkodunk az Akadémiáról, és ezen belül többet gondolkodunk arról is, mi az akadémiai eszme. Az Akadémia olyan civil közösség, amely működésével hat a társadalomra. Ilyen közösség volt a Nemzeti Casino is” – mondta Monok István, az MTA KIK főigazgatója a Széchenyi-lakomák emlékkönyve 1883–1938: Hasonmás kiadás: Serlegbeszédek 1864–1938–1944 című könyv bemutatóján tartott beszédében.

Monok István, az MTA KIK főigazgatója bemutatja a Széchenyi-lakomák emlékkönyve 1883–1938: Hasonmás kiadás: Serlegbeszédek 1864–1938–1944 című könyvet (2026. február 5.)
(A könyvbemutatón készült fotógaléria a képre kattintva tekinthető meg.)
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Gróf Széchenyi István két évvel a Magyar Tudós Társaság megalapítása után, 1827-ben alapította meg a Nemzeti Casinót, amely a 19. század és a 20. század első felének egyik legfontosabb kulturális és társasági központjává vált Budapesten.

Végrendeletében Széchenyi a Nemzeti Casinóra egy aranyserleget hagyott,

és meghagyta, hogy egy részvényesi ebéd keretében halála után minden évben emeljék magasba emlékére ezt a serleget.

1864. február 1-jén tartották meg az első emlékbeszédet. Ettől kezdve minden évben megrendezték a „Széchenyi-lakomát”. Amikor a háborús vagy gazdasági helyzet ezt nem engedte, a serlegbeszédet akkor is majdnem minden évben megtartották. 1864 és 1944 között a Nemzeti Casino tagjaiból kikerülő szónokok – kezükben a serleggel –

összesen 79 emlékbeszédet mondtak gróf Széchenyi István tiszteletére.

„Kortól és rangtól függetlenül összefűzi a beszédmondókat, hogy hittek Istenben, az isteni gondviselésben és a közösségben. Abban, hogy csak a múltat ismerő, jövőbe néző közös és közösségi gondolkodás visz tovább bennünket” – mondta a serlegbeszédek jelentőségéről a könyvbemutatón Széchenyi Krisztián.

Gróf Széchenyi István Nemzeti Casinónak ajándékozott serlege Fotó: MTA KIK
De mi ez a most bemutatott könyv, és mi az eredeti, amelynek alapján a hasonmás kiadás készült?

Báró Lipthay Béla 1883-ban egy díszes, művészi becsű albumot ajándékozott a Nemzeti Casinónak azzal a szándékkal, hogy ebben gyűjtsék össze a lakomákon elhangzott serlegbeszédeket.

Ez lett a Széchenyi Lakomák Emlék-Könyve.

Freund Tamás, az MTA elnöke és Monok István, az MTA KIK főigazgatója az eredeti díszalbumot, a Széchenyi Lakomák Emlék-Könyvét őrző vitrin előtt a hasonmás kiadás bemutatóján (2026. február 5.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A díszalbum impozáns megjelenésű, egyedi kötet. Kötése teljes bőr, gazdagon aranyozott, mintás metszésekkel. Két láncos kapcsa és négy sarokvédője ezüstből készült. A serlegbeszédeket Hunyadi Mátyás világhírű corvináinak mintájára kalligrafikus írással, iniciálékkal kezdve írták az albumba, és gazdagon díszítettéka legyeződíszes kötésű könyv lapjait is.

Részlet a Széchenyi-lakomák emlékkönyve 1883–1938: Hasonmás kiadás: Serlegbeszédek 1864–1938–1944 című könyvből (Berzeviczy Albert serlegbeszéde, 1912. február 4.) Fotó: MTA KIK

A második világháborúban a Széchenyi Lakomák Emlék-Könyve eltűnt, majd viszontagságos úton, külföldről került vissza Magyarországra, és jelenleg Vígh Róbert magángyűjtő tulajdonában van. Az eredeti díszalbum ma a Széchenyi Collection része, amely Széchenyi István családjához, életművéhez kapcsolódó dokumentumokat és tárgyakat tartalmaz. A nagycenki családból származó Vígh Róbert jelenleg mintegy 15 000 tételből álló gyűjteményét, a Széchenyi Collectiont személyes szenvedéllyel, de nem csupán önmagának gyűjti. Szándéka az, hogy ezzel értéket mentsen, és „a Széchenyi Collection anyagai kutathatóvá, ezáltal pedig közkinccsé váljanak” – hangsúlyozta a Széchenyi Lakomák Emlék-Könyve című díszalbum tulajdonosa a hasonmás kiadás bemutatóján.

Az emlékkönyvről készült hasonmás kiadás az eredeti díszalbum mása: belseje teljesen visszaadja a corvinákra emlékeztető díszítettséget,

impozáns külseje pedig megjeleníti az eredeti kötet díszkötésén is látható aranymetszéseket.

Széchenyi Lakomák Emlék-Könyve: egymás mellett az eredeti (balra) és a hasonmás kiadás (jobbra) Fotó: MTA KIK

A Széchenyi-lakomák emlékkönyve 1883–1938: Hasonmás kiadás: Serlegbeszédek 1864–1938–1944 a Magyar Tudományos Akadémia és Könyvtára 200. évfordulójához kapcsolódva Gyuricza Andrea, az MTA KIK munkatársa szerkesztésében látott napvilágot. A könyvművészeti alkotásként is igen értékes hasonmás kiadás filológiai újdonsága, hogy összefoglaló tanulmány is található benne a Nemzeti Casinóról, továbbá a serlegbeszédek és az eredeti díszalbum történetéről.

Gyuricza Andrea, a hasonmás kiadás szerkesztője, Schöck Gyula könyvművész, Freund Tamás, az MTA elnöke, Monok István, az MTA KIK főigazgatója, Vígh Róbert műgyűjtő és Széchenyi Krisztián a Széchenyi-lakomák emlékkönyve 1883–1938: Hasonmás kiadás: Serlegbeszédek 1864–1938–1944 című könyv bemutatóján (2026. február 5.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Széchenyi-lakomák emlékkönyve 1883–1938: Hasonmás kiadás: Serlegbeszédek 1864–1938–1944 című könyv megvásárolható a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Olvasótermében, vagy megrendelhető az alábbi e-mail-címen: kiraly [dot] timea [at] konyvtar [dot] mta [dot] hu.

A díszalbum hasonmás kiadásából összesen 400 számozott példány készült.

A Nemzeti Casino és könyvtára rövid története

Az 1825–27-es országgyűlés fordulópontot jelentett a modern polgári Magyarország kialakulásában. Ekkor lépett előtérbe gróf Széchenyi István, aki birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy Magyar Tudós Társaság megalapítására. Emellett több kezdeményezéssel is a társadalmi élet fellendítésére törekedett. Az egyik legfontosabb ezek közül a Nemzeti Casino létrehozása volt, amely 1830-ig Pesti Casino néven működött.

Széchenyi a Nemzeti Casinót egy olyan központi helynek szánta, ahol „eszmesúrlódás” által fejlődhet a nemzet. Az 1827. június 10-én megalakult társaságot, amely eleinte a Vogel-házban (a mai Dorottya utca 5. szám alatt) tartotta üléseit, részvénytársasági alapon szervezték meg. Az egyesület 1827. augusztus 20-án alakult meg hivatalosan, és rövid idő alatt jelentős társadalmi tényezővé vált: több mint 500 tagja és 56 000 forintos tőkéje volt.

A Nemzeti Casino alapítói szigorú szabályokat határoztak meg a tagságra és viselkedésre vonatkozóan. A tagok között nem tettek társadalmi különbséget, amennyiben a jelölt „jobb nevelésű férfi” volt. A helyiségek között külön társalgó, játéktermek, vendéglő és bortárolásra alkalmas pince is helyet kapott, utóbbi a magyar borok kereskedelmének ösztönzésére szolgált. A Nemzeti Casino politikamentes működést tűzött ki célul, ennek ellenére a kormányzat nem nézte jó szemmel, így az intézmény rendőri megfigyelés alatt állt.

A Nemzeti Casino a 20. század közepéig működött. A második világháború alatt súlyos károkat szenvedett, majd 1945-ben a belügyminiszter rendeletével feloszlatták. Vagyona, beleértve a könyvtár több tízezer kötetét, a Magyar Tudományos Akadémiára szállt. A Nemzeti Casino könyvtárállományának nagy része megmaradt, és ma az MTA könyvtárában található, ahol 2014-ben megkezdték a gyűjtemény feldolgozását.

A 2024-ben megjelent, A Nemzeti Casino könyvtára (szerk. Gyuricza Andrea) című kötet itt érhető el.

A Nemzeti Casino fennmaradt könyvtárának digitálisan feldolgozott anyagairól készült katalógus segítségével mindenki szabadon megismerheti a gyűjtemény darabjait.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

A közel 200 éves Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának megalapítása gróf Teleki Józsefhez, az Akadémia első elnökéhez fűződik, aki 1826-ban 30 000 kötetes családi könyvtárát ajánlotta fel a nemzetnek, és ezzel megvetette a Tudós Társaság első tudományos intézményének alapjait. A könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését.

Napjainkban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ országos szakkönyvtárként, a magyar tudomány és a nemzeti, illetve nemzetközi kulturális örökség őrzőjeként működik. Hagyományos értékeit megtartva a kor követelményeinek megfelelő informatikai háttérrel egyre szélesebb körben bocsátja rendelkezésre gyűjteményét és szolgáltatásait.

Az MTA KIK az országos kutatástámogatási rendszer egyik meghatározó központja. Hozzáférést biztosít a külföldi elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti licenc vásárlásával, a hazai nyílt hozzáféréssel megjelenő publikációk technikai támogatója, valamint fenntartja és hozzáférhetővé teszi a hazai tudományos kutatást számba vevő nemzeti bibliográfiai adatbázist.