Szabadon elérhető kutatási eredmények és karrierproblémák: videó a Fiatal kutatók fórumáról
Van lehetőség arra, hogy a fiatal kutatók az eddiginél jobban bekapcsolódjanak az Akadémia munkájába – hangzott el a Fiatal kutatók fórumán, amelyet az MTA 188. közgyűléséhez kapcsolódva szerveztek meg Lovász László elnök kezdeményezésére. A tanácskozáson egyebek mellett a tudományos karrier és a gyermeknevelés összeegyeztetésének kérdése, a kutatói pálya anyagi elismerése, valamint az előmeneteli rendszer is szóba került. A fórumon készült videó most megnézhető az mta.hu-n.
„Aki ma tudományos kutatásra vállalkozik, évtizedekre szóló izgalmas tevékenységet és örömforrást, de ezzel együtt sok frusztráció és kemény munka forrását is megtalálja. Ahhoz, hogy a magyar tudomány a világ fejlődésével lépést tartva fejlődjön, szükségünk van az önök korosztályának a hozzájárulására, az önök minél aktívabb részvételére a tudományos közéletben” – mondta a teltházas rendezvény résztvevői előtt Lovász László. Az MTA elnöke hangsúlyozta: a fórumot azért szervezték meg, mert nem az Akadémia vezetői akarják eldönteni azt, hogy a fiatal kutatók milyen formában vegyenek részt a tudományos közéletben.
Képgaléria a fórumrólA fórumon Toldi Gergely orvos tartott előadást a Global Young Academyről, a 2010-ben Berlinben alapított nemzetközi szervezetről. A német Junge Akademie mintájára és a World Economic Forum támogatásával létrejött szervezetben a tagság átlagéletkora nagyjából 35 év. A több mint 70 országból 200 tagot tömörítő nemzetközi szervezet fő célja a nemzetek, szakterületek és generációk közötti párbeszéd fenntartása a fiatal kutatók vezetésével annak érdekében, hogy a globális problémákkal kapcsolatos döntéshozatal bizonyítékokon alapuljon, és minden szempontra kiterjedjen. A tagság elnyeréséhez a tudományos teljesítményen túl elvárják a társadalmi elköteleződést, az egész társadalmat érintő problémák megoldását célzó, aktív tenni akarást is.
Míg a szülők tanácskoznak – gyermekfelügyelet az MTA székházában a kutatói fórum alattA fórum másik fő témája az open access publikációs modell elemzése volt. Makara Gábor akadémikus előadásában azzal érvelt a kutatási eredmények digitális formában, interneten szabadon elérhető módon, szerzői jogi és licencelési kötöttségek nélkül való közzététele mellett, hogy az eredmények közlésekor a kutatás összköltségéből már nagyjából 98%-nyit elhasználtak. „A közfinanszírozás nyomán létrejött kutatási eredmények közjavak, tehát szabad hozzáférésűek kell hogy legyenek” – hangsúlyozta az akadémikus. Ezzel szemben, ha az eredmények csak előfizetéssel olvasható folyóiratokban jelennek meg (ez az ún. kiadói publikációs rendszer), akkor a tudós – illetve a mögötte álló intézmény – a folyóirat előfizetésével gyakorlatilag visszavásárolja a saját kutatási eredményét. Makara Gábor szerint e rendszerben a kiadó „az átcsomagolt tudást drágán eladja a kutatóknak”. Így jött létre egy nyolc-tíz kiadót tömörítő, rendkívül koncentrálódott, globálisan évi 10 milliárd dollár forgalmú piac.
Az akadémikus emlékeztetett az Európai Bizottság azon irányelvére, amely szerint minden közpénzből finanszírozott kutatás esetében lehetővé kell tenni a tudományos eredményekhez való nyílt hozzáférést, továbbá arra, hogy az MTA-n 2013-tól kötelező open access rendszerben közzétenni az akadémiai finanszírozású kutatások eredményeit. Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen kiderült, mennyire különbözőek lehetnek az egyes tudományterületek művelőinek megközelítései, miként az is, hogy vannak, akik egyetértenek „a minőség pénzbe kerül” elvével.
Az előadáson készült videofelvétel itt tekinthető meg.