Nem hatott az érvelés: megszavazta az országgyűlési bizottság az MTA-t érintő kormányzati előterjesztést

„Közel kétszáz éve, 1825. november 3-án Széchenyi István személyesen ajánlotta fel saját vagyona egy részét a későbbi Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. (…) Széchenyi felajánlásának köszönhetően egy tudós társaság jött létre, mert az felelt meg az akkori tudományos normáknak. A Magyar Tudományos Akadémia ma emellett független kutatóintézeti hálózat is nemzetközi kapcsolatokkal, mert ma ez az, ami a tudományt legjobban szolgálja” – mondta az ADF képviselője a törvényjavaslat részletes vitájában.

Szerinte az MTA története idáig jellemzően gyarapodástörténet volt. A jelenlegi javaslat azonban minden bizonnyal csak nyitánya egy jövendő csonkítás- és pusztulástörténetnek. A tervezet ugyanis a magánalapítványként létrehozott Magyar Tudományos Akadémia vagyonának megszerzésére irányul. A kisajátítás akkor is kisajátítás, ha ezt a törvény másként nevezi.

„Nem kétséges az sem, hogy ez a javaslat a tudományos kutatás szabadsága ellen is irányul. A javasolt vezető testület kinevezési szabályai az egyetemi autonómia védelmi szintje alatt maradnak” – mondta a kutató, aki emlékeztetett arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése – az MTA legfontosabb döntéshozó testülete egyértelműen nemet mondott az Akadémia megcsonkítására. Nem értenek ezzel egyet a legkiválóbb fiatal kutatókból álló Lendület-kutatócsoport-vezetők, a hazai és a nemzetközi tudományos Az Akadémiát támogató levelek és nyilatkozatokközvélemény, valamint az akadémiai dolgozók sem.

Lőrincz Viktor tévesnek nevezte azt az állítást, hogy az Akadémia kutatóhálózata 80 éve változatlan formában működne, valamint azt is, hogy a kutatóhálózat alulteljesítene. Mint mondta, adatok és elemzések tömege bizonyítja, hogy az MTA-é Magyarország és Közép-Kelet-Európa legsikeresebb kutatóhálózata, ha az elnyert európai uniós pályázatokat vagy akár a legjelentősebb folyóirat-publikációkat nézzük. Sőt, ez utóbbi tekintetében az Akadémia kutatóhálózata még a legtöbb – példaként felhozott – nyugat-európai kutatóintézetet is felülmúlja. Végül az sem igaz, hogy a kormányzat nem lát rá az MTA-ban folyó kutatásokra és az Akadémia gazdálkodására. A kutatóhálózat felügyeletét ugyanis az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) látja el, amelybe három tagot a Kormány delegál. Az AKT-ban tehát 20%-ban kormányzati delegáltak vannak, ami jelenlegi állapotában inkább megfelel a sokat emlegetett Max Planck Társaság modelljének. E tagok tudtunkkal eddig nem jelezték, hogy gond lenne a hálózat működésével.

Az Akadémia ellenőrzött és átlátható módon gazdálkodik, munkájáról minden évben beszámolót küld a Kormánynak, kétévente az Országgyűlésnek.

„Ez a törvényjavaslat több ponton ellentétes Magyarország Alaptörvényével, sérti a jogbiztonság követelményét, a tulajdonhoz való jogot, a tudományos kutatás szabadságát és autonómiáját. A javaslat megalapozatlan, nem támasztják alá tények. Nem derül ki belőle, hogy a tervezett intézkedések pontosan hogyan segítik elő a tudományos fejlődést” – mondta végül a kutató, aki arra kérte a képviselőket, hogy ne szavazzák meg az előterjesztést.

Korábban, a parlamenti frakcióvezetőknek küldött levelében Lovász László, az MTA elnöke is azt kérte a képviselőktől, hogy fontolják meg: a törvénytervezet jelen formájában alkalmas-e elfogadásra.

Az akadémiai kutatóhálózat vezetőinek állásfoglalása szerint a javasolt törvénymódosítások nem felelnek meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között lezajlott tárgyalásokon elfogadott megállapodásoknak és a sokszor hivatkozott német főhivatású kutatóhálózati modelleknek.

Az MTA Felügyelő Testülete pedig 2019. június 12-én elfogadott határozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a „törvényjavaslat országgyűlési elfogadása esetén a súlyos aggályokra tekintettel az MTA részéről elengedhetetlen az alkotmányossági vizsgálat lefolytatásának kezdeményezése”.

A bizottság többsége ugyanakkor A törvényjavaslat részletes vitájáról szóló bizottsági jelentéstámogatta az előterjesztést, míg a szocialista Hiller István és a független Mellár Tamás által benyújtott, a kutatóhálózat jövőbeni irányító testületének összetételével kapcsolatos módosító indítványokat elutasította.