MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel
Az MTA Közgyűlése, a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó szerve meghozta határozatait az MTA kutatóintézet-hálózatáról: maradjon az Akadémiánál, mert ez szolgálja leginkább a tudomány, az innováció, végső soron az ország érdekeit. A döntések az MTA vezetői, Elnöksége, kutatóintézet-vezetői, kutatói és dolgozói véleményével összhangban születtek. A Közgyűlés döntött az irányítási rendszer alapvető elemeiről, amelyek alapján az irányításban a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kapna a kormányzat. Ha ezt a kormányzat elfogadja, akkor a kormány és az MTA a közel egyéves tárgyalásokat lezárva, együtt láthat hozzá Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljának növeléséhez.
A Közgyűlés nagy többséggel fogadta el az MTA Elnöksége által is támogatott, továbbá az MTA és az ITM által felállított Stratégiai és Szakmai Szervezeti Munkacsoport konszenzusos javaslatait is alapul vevő határozatokat a kutatóintézeti hálózat jövőbeni irányításáról és finanszírozásáról.
Közgyűlés: a kutatóintézet-hálózat maradjon az MTA-n belül
A Közgyűlés nagy többséggel (78%) megszavazta, hogy a kutatóintézet-hálózat továbbra is az MTA szervezetéhez tartozik.
A kutatóhálózat új irányítási rendszerének alapelemei
Ami a kutatóhálózat irányítását illeti, az MTA messzemenően figyelembe vette a kormány, illetve az ITM javaslatait: a Közgyűlés állást foglalt a kutatóintézet-hálózat jövőbeni irányításának kereteiről. A 75%-os többséggel elfogadott új irányítási rendszer alapját az MTA és ITM által felállított Stratégiai és Szakmai Szervezeti Munkacsoport konszenzussal hozott határozatai képezték.
Az új irányítási rendszer összetevői a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint
Irányító Testület
- Az Irányító Testület az új irányítási rendszer legfőbb döntéshozója, testületi irányítója és a költségvetési fejezet fejezetirányítója, ahol fejezetgazda az Irányító Testület (IT) elnöke.
- Elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.
- Az IT a következőkben rendelkezik döntési jogkörrel: az önálló intézetek és központok alapítása, megszüntetése, működő kutatóhely szervezetbe való felvétele, költségvetése és szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, az önálló intézetek és központok igazgatóinak és gazdasági igazgatóinak kinevezése.
- Az önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése, működő kutatóhely szervezetbe való felvétele, szervezeti és működési szabályzatuk elfogadása az egyes intézményeknek jutó költségvetési támogatás 15%-ot meghaladó változtatása, az intézetigazgatók és gazdasági vezetők kinevezése 2/3-os többséghez kötött az összes szavazásra jogosult számához viszonyítva.
Tudományos Tanács
- Ez a szerv az érdemi, szakmai viták helye. Javaslatokat és döntés-előkészítő anyagokat készít az Irányító Testületnek, egyes kérdésekben döntési, előzetes egyetértési joga lehet.
Nemzetközi Tanácsadó Testület
- Nemzetközileg elismert külföldi kutatókból álló grémium, melynek később meghatározott kérdésekben előzetes egyetértési joga van.
Innovációs Tanács
- Tagjait a kutatóhálózat, a Kormány, a gazdasági érdekképviseletek, egyéb szakmai szervezetek delegálják. Véleményét, javaslatait az Irányító Testület számára fogalmazza meg.
Titkárság
- Az intézethálózat operatív és adminisztratív működését segítő szervezeti egység.
A Közgyűlés határozata szerint a fenti struktúra csak egyben, a részek módosítása nélkül képezheti a további tárgyalások alapját.
Az Irányító Testület összetétele a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint
A Közgyűlés 81%-os többséggel arról is határozott, hogy csak olyan, legalább 12+1 tagú Irányító Testület felállásához adja felhatalmazását, amelyben az elnökön kívül az Akadémia, a Kormány és a kutatóintézet-hálózat 1/3-1/3-1/3 arányban delegál tagokat, a tudományterületek arányos képviseletének biztosítása mellett.
Az új irányítási rendszer életbe lépésének feltételei a Közgyűlés által elfogadott határozat szerint
Az új irányítási struktúra
- legkorábban 2020. január 1-jén léphet hatályba;
- kizárólag a jelenlegi akadémiai kutatóhálózat intézményei kerülnek bele;
- önálló jogállású intézetek alapítása vagy megszüntetése nem történhet 2021. január 1. előtt;
- a foglalkoztatottak megőrzik közalkalmazotti státuszukat;
- az intézethálózat új struktúrája kialakításának előkészítésébe vonjanak be független nemzetközi partnereket (pl. a Max Planck Társaság részéről).
A további tárgyalások alapfeltétele a garantált alapfinanszírozás
Végezetül a Közgyűlés azt is határozatban rögzítette, hogy az akadémiai vezetők kizárólag akkor kapnak mandátumot a fenti közgyűlési határozatok megtárgyalására az ITM-mel, ha az Elnökség garanciát kap arra, hogy a kutatóhálózat a továbbiakban legalább a 2018-as szintű állami alapfinanszírozásban részesül, önálló állami költségvetési fejezetben, a jelenlegi minisztériumi alárendeltség nélkül. Ez a határozat 86%-os többséget kapott.
Az MTA Közgyűlése egyéni javaslat alapján határozatban mondta ki, hogy nem ért egyet az „önkényes intézethálózat-átalakítási politikai szándékkal”, és „abban kényszer hatása alatt azért vesz részt, hogy az értékei megőrzésével, a benne rejlő lehetőségek és alkotóenergiák felszabadításával járuljon hozzá a magyar tudományosság és innovációs tevékenység felemelkedését szolgáló tudománypolitika megszületéséhez és megvalósításához”.
A Közgyűlés 90%-ot meghaladó többséggel felkérte az MTA Elnökét és vezetőit a Kormánnyal, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való, az akadémiai kutatóintézet-hálózat jövőbeli finanszírozásáról, irányítási rendszeréről, valamint szervezeti formájának lehetséges módozatairól szóló tárgyalások folytatására a 191. közgyűlés határozatai szerint.
