Nemzetközi konferencia a vizuális nevelésről az MTA Székházban
Az MTA úttörő szerepet játszik a képi kultúra és a képi pedagógia alapvető kérdéseinek kutatásában. Ehhez a folyamathoz illeszkedik az a nagyszabású konferencia, amelyet Lovász László, az MTA elnöke és Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora nyit meg az MTA Székházában április 26-án.
Az 8th Budapest Visual Learning című konferenciát a BME Műszaki Pedagógia Tanszék keretében működő A VLL irányítói: Benedek András egyetemi tanár, Nyíri Kristóf akadémikusKépi Tanulás Műhelye (VLL) szervezi. A program kialakításában részt vett az MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport és az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport is. A rendezvényen plenáris elnöki, illetve szekcióelnöki feladatot látnak el Csépe Valéria, Falus András, Pléh Csaba és Patkós András akadémikusok, valamint a nyitónapon Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.
A konferencián közel száz előadás hangzik el, a résztvevők a Fülöp-szigetektől Brazíliáig húsznál több országból érkeznek. A tanácskozás fő témái:
- A nevelés elmélete és gyakorlata a vizuális korszakban
- Gyermekkor-kutatás
- Művészeti nevelés
- Multimediális tartalomfejlesztés
- Tudományos vizualizáció/képalkotás
- Diagrammatikus érvelés
- Vizuális kultúra
- A vizuális elme
- Jelnyelvek
- Vizuális szemiotika
- A kognitív metaforaelmélet új perspektívái
- Filmelmélet
- Vizuális retorika
- Reform és folytonosság
A szervezők szerint a konferencia célja megválaszolni olyan, a vizualitással kapcsolatos kérdéseket, mint például: mennyire haladtuk meg a nevelési folyamatban a „képi segítség” fogalmát, és mennyire kerültünk közel a szöveg–kép integrációhoz; a tudományos képalkotás csupán az ismeretterjesztés eszköze-e, vagy pedig a tudományos kutatás lényegéhez tartozik; mennyiben gyakorolt hatást a művészeti oktatásra napjaink új vizuális kultúrája; a nyaktörő sebességgel zajló technológiai változások közepette hol érdemes változtatni a nevelés elméletén és gyakorlatán, és melyek azok az elemek, amelyek esetében az állandóság fontosabb, mint a reform.
A program, valamint az előadások előzetes összefoglalói megtekinthetők a www.vll.bme.hu oldalon, vagy itt letölthetők. A konferencián elhangzott előadások anyagából válogatás közlését tervezi a Magyar Tudomány. 2018–2019 során a szervezők az előadások alapján három angol nyelvű, válogatott és szerkesztett tanulmánykötetet jelentetnek meg.
A VLL-t 2009-ben alapították a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Pedagógiai Tanszékén, abból kiindulva, hogy a neveléselmélet túlnyomórészt a tanítás és a tanulás nyelvi oldalára koncentrált, noha természetes módon egyaránt gondolkodunk szavakban és képekben. A cél magas színvonalú kutatást végezni a vizuális nevelés minden területén.
A Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban Lovász László elnök kezdeményezésére indította el négyéves tantárgy-pedagógiai (szakmódszertani) kutatási programját, amelynek keretében az oktatás szakmódszertani kérdéseire adnak tudományosan megalapozott válaszokat a támogatást elnyert kutatók, az általuk kidolgozott elméletet pedig aktív pedagógusok közreműködésével a gyakorlatban is kipróbálják. Az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője Kárpáti Andrea egyetemi tanár.