Magyar akadémikus az Academia Europaea Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának élén

Báldi András Fotó: mta.hu

Az 1988-ban alapított Academia Europaea (AE) az Európai Tudományos Akadémia, amely körülbelül 5 ezer tagot – köztük jelenleg 83 Nobel-díjast is –
a soraiban tud. Az AE célkitűzései között szerepel az európai kutatások eredményeinek népszerűsítése és terjesztése, az interdiszciplináris és nemzetközi kutatási együttműködések támogatása, valamint a társadalom figyelmének felkeltése a tudományos eredmények hasznosságára. Az AE az egyike annak az öt akadémiai szervezetnek, amely részt vesz az Európai Bizottság SAM (Scientific Advice Mechanism) elnevezésű tudományos tanácsadó rendszerében.

Az Academia Europaea tudásközpontjait (knowledge hubs) tudományos igazgatók irányítják, és rendszerint néhány kiemelt jelentőségű téma köré szervezik programjaikat. A budapesti intézmény vezetője Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. A központ 4 tematikus programját az Academia Europaea egy-egy magyar tagja és a Fiatal Kutatók Akadémiájának egy-egy tagja vezeti közösen, társelnökként.

„Az Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekció (Organismic and Evolutionary Biology Section) az Élettudományi Osztályhoz tartozik, feladata az e széles tudományterülethez tartozó tevékenységek koordinálása” – mondta Báldi András az mta.hu-nak.

A szekció szakterületét a tagok tudományterületei mutatják

„Az Academia Europaea a régi idők akadémiáira, »learned societies«-re hasonlít. Mindössze néhány fős stábja van, így bármi, amit csinál, az akadémia tagjaitól induló és általuk megvalósított tevékenységet jelent. Szemináriumok, konferenciák, szakértői munkák sora jelzi ezeket. Az Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekció az egyik legkisebb a maga 139 tagjával. Viszont összesen nyolc magyar kiválóság a tagja az ország több intézményéből.”

Báldi András megbízatása három évre szól 2023. január 1-jétől. Mint elmondta, megválasztásában szerepe lehetett egyrészt nemzetközi társaságok vezetésében szerzett tapasztalatainak, másrészt annak, hogy nem ismeretlen számára a tudomány és a szakpolitika közötti közvetítő szerep. Ez utóbbinak azért is van jelentősége, mert a szekció tagjainak egyik fő célja, hogy hasznos tanácsokkal segítsék az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.

„Ennek érdekében célom a tagság kiegészítése a szakterület európai vezetőinek bevonásával – mondta. – A szakmai kiválóság mellett figyelembe vesszük a megfelelő egyensúly kialakítását is nemek, országok és diszciplínák között. Azaz nem mechanikusan a tudománymetriai adatok számítanak, hanem hogy a jelölt az adott helyzetében kiemelkedő-e.”

Báldi András szerint érezhető, hogy a klímaváltozás és a biodiverzitást fenyegető folyamatok miatt az általa művelt

ökológia súlya erősödik mind a tudományos kutatásokon, mind a nemzetközi tudományos szervezeteken belül.

Példaként említette, hogy a davosi Világgazdasági Fórumra készült, Globális kockázatok című jelentésben a következő 10 évre becsült legnagyobb veszélyek közül 6 környezeti probléma, a klímaváltozás és a biodiverzitás pusztulása is szerepel köztük. „Az Academia Europaeán belül is megkezdődött egy olyan munkacsoport kialakítása, amely a környezeti fenntarthatóságot célozza meg.”