Lovász László Prima Primissima-díjas

„Nemcsak a díjazottakat ünnepeljük idén, hanem a húszéves Prima Primissima Díjat is, amely Demján Sándor kezdeményezésére jött létre és széleskörű társadalmi összefogásra talált” - mondta a díjátadón Csányi Sándor, hozzátéve, hogy „ami az egyes kategóriákat összeköti, az a verseny, ez szüli azokat a teljesítményeket, életutakat, amelyek a legjobbakat megkülönböztetik a többiektől.”

Lovász László a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben 2022. november 3-án Forrás: MTI/Czimbal Gyula

Az MTI rövid összefoglalója szerint Lovász László matematikus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1971-ben szerzett diplomát. A Széchenyi-nagydíjas, Bolyai János alkotói díjas matematikus munkásságának köszönhetően az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika a modern matematika központi területeivé válhattak. Elsősorban kombinatorikával és számítógéptudománnyal foglalkozik. A Szent István-renddel és Corvin-lánccal kitüntetett, Abel-, Kiotó- és Wolf-díjas tudós a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az amerikai National Academy of Science rendes tagja. 2014 és 2020 között az MTA elnöke volt. Több mint háromszáz tudományos publikáció és tíz könyv szerzője vagy társszerzője.

Akit kicsit bővebben is érdekel Lovász László munkássága, honlapunkon rengeteg hírt talál vele kapcsolatban. Kiemelnénk az Abel-díj elnyerése kapcsán írt cikkünket, melyben részletesebben áttekintettük életpályáját és elnöki ciklusának eseményeit. Még elnöksége alatt két kollégájával együtt elnyerte az Európai Kutatási Tanács hat évre szóló Synergy Grant támogatását, ez a nagyszabású kutatási projekt jelenleg is tart.

Lovász László elismerése mellett a tudományos közélet egy másik Prima Primissima-díjast is üdvözölhet: Härtlein Károlyt, akit ismeretterjesztő munkásságáért tüntették ki. A mesteroktató 1980-ban a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán szerzett előbb gyártástechnológus-üzemmérnöki, majd gépész műszaki-tanári diplomát. 1990-ben az ELTE-n fizika szakos tanári oklevelet vehetett át, azóta vezeti a Műegyetem Fizikai Intézetének Demonstrációs Laboratóriumát. Több száz kísérletező fizikaórát tartott diákoknak és tanároknak, még a határainkon túl is. A szkeptikus mozgalom egyik élharcosa. 2005-ben az ő javaslatára, akkor még egyetlen helyszínen, a Műegyetem Fizikai Intézetében tartották az első Kutatók éjszakáját. Sok, fizikát népszerűsítő tévéműsorban szerepelt, ezek közül a Brutális fizika című sorozat volt a legsikeresebb.

A Prima Primissima-díj döntőjébe jutni, vagyis Primává válni önmagában is jelentős, pénzdíjjal is járó elismerés. Az idei Primák Lovász László mellett magyar tudomány kategóriában:

Dr. Halmai Péter, közgazdász

Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területei: a nemzetközi és az európai makroökonómia, a nemzetközi és az összehasonlító gazdaságtan. Közel 400 publikációja jelent meg, közöttük több könyv és számos idegen nyelvű munka. Olyan alapvető jelentőségű kérdéseket vizsgált tudományos műveiben, mint az európai integráció makroökonómiája; az európai növekedési és felzárkózási modell sajátosságai; a pénzügyi és gazdasági válság, illetve a COVID-krízis növekedési hatásai; valamint a strukturális reformok mechanizmusai. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára;

és

Prof. Dr. habil. Szakály Sándor, történész

1980-ban történelem-könyvtár szakon végzett az ELTE-n. Még ebben az évben a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tudományos segédmunkatársi állást kapott, ahol megkezdte tudományos munkásságát s amelynek később főigazgatója lett. Fő kutatási területe az 1919 és 1945 közötti Magyarország történelme, az ország második világháborús szereplése, a volt magyar rendvédelmi szervek története, valamint a kor politika- és sporttörténete. Az MTA doktora, Bezerédj-, Zrínyi Miklós- és Széchenyi-díjas egyetemi tanár. A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem kutatóprofesszora. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese.