Lendületben filmsorozatunkból: Katona István neurobiológus az akadémiai kiválósági programról

Mivel járul hozzá a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja a hazai tudományosság fejlődéséhez és a kutatói utánpótlás biztosításához? Erről vallanak az mta.hu új filmsorozatában azok a kutatók, akik az Akadémia kiválósági programjának támogatásával értek el nemzetközi szinten is kiváló eredményeket. Sorozatunk első filmjében Katona István neurobiológus, az MTA doktora, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoportjának vezetője beszélt arról, milyen segítséget jelentett a Lendület a „beszélgető idegsejtek” kutatásában.

2026. január 24.

„A Lendület Program a magyar tudománytörténetben egyedülálló perspektívát nyújt ahhoz, hogy önálló alkotóműhelyek épüljenek, és hogy korábban nem létező tudományos programokat lehessen elindítani” – mondta Katona István. A neurobiológus szerint ezekben az alkotóműhelyekben „fantasztikus magyar és külföldi fiatalok kaptak lehetőséget arra, hogy megtanulják a tudományos munka részleteit, és olyan eredményeket érjenek el, amelyek az egész világnak érdekesek lehetnek.”

Saját kutatásai szempontjából Katona István azért tartja különösen jelentősnek a Lendület-pályázatot, mert az akadémiai támogatás elnyerése idején indult el a szuperrezolúciós mikroszkópia. „Az egy hatalmas segítség az élettudományokban. A klasszikus fénymikroszkópok felbontási határa körülbelül 200 nanométer. A legtöbb izgalmas biológiai jelenség azonban ennél jóval kisebb tartományban játszódik le.” A neurobiológus példaként említette a kutatócsoportja által vizsgált jelenséget, az idegsejtek „beszélgetését”: „Az idegsejtek a szinapszisokon keresztül beszélgetnek, és a Lendület-pályázat révén Európában először mi kaptunk egy olyan szuperrezolúciós mikroszkópot, amelynek segítségével molekulákat tudtunk vizsgálni a szinapszisban.”

Katona István az egyes tudományos programok támogatása mellett a kutatói utánpótlás szempontjából is fontosnak nevezte a Lendületet: „Tizenöt-húsz olyan fiatal nevelkedik fel a pályázatok segítségével, akik közül néhány viszi tovább a tudományos kutatást, néhányan elmennek az iparba dolgozni, néhányan pedig akár az oktatásba, de mindannyian megszokják azt, hogy perfekcionista módon a létező legmagasabb színvonalon végezzék a munkájukat.”

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. január 14-én hirdette meg első alkalommal a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára létrehozott Lendület Programot, mely kiemelkedő jelentőségű az alapkutatások támogatásában.

Online kiadvány a Lendület Program 15 évéről.

A program kivételes hazai és nemzetközi sikerét, dinamizmusát a teremtő tudós kiválóság, a körültekintően kialakított, kiszámítható támogatást biztosító modell és a jól követhető és mérhető eredményesség adja. Az MTA a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítására, a tehetség-utánpótlás biztosítására, a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítésére, illetve a kutatóhelyek versenyképességének növelésére elindított programját immár több mint másfél évtizede hirdeti meg.

A 2025. évi nyertesekkel együtt összesen 284 kutatónak ítélték oda a támogatást. Közülük 37-en kétszer is eredményesen pályáztak, azaz 247 csoportvezető részesült eddig támogatásban. Az ismétlőket nem számítva a 247 egykori lendületes között jelenleg az MTA 11 rendes, 15 levelező és 1 külső tagja található, 81-en pedig az MTA doktorai.

Az MTA eddig mintegy 45 milliárd forint támogatást nyújtott a kutatócsoportoknak.

A program 2026. évi pályázati felhívására az új, önálló kutatócsoportot alapítani kívánó fiatal kutatók pályázatait várja az Akadémia 2026. február végi határidővel. További részletek a pályázatról ide kattintva olvashatók.