Kurtág György nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat
Kurtág György zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat a Magyar Tudományos Akadémia és annak zenetudományokat is magában foglaló I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya felterjesztésére. „Kurtág György zenéje hozzájárul a világ kulturális örökségéhez” – indokolta döntését a rangos izraeli kitüntetést odaítélő nemzetközi zsűri.
„Kurtág György zenéje a 20. és 21. századi ember egzisztenciális kérdéseivel foglalkozik. Lényegileg emberi, a gyötrelmek és a fájdalmak ellenére a megtisztulást keresi. Műveiben olyan alapvető érzelmek állnak a középpontban, mint a szerelem és a bánat, a félelem, a szorongás, a kétségbeesés, valamint a harmónia és a megbékélés iránti olthatatlan vágy. Kurtág György művészetének legfőbb jellemzője, hogy kis formákból építkezik – legyen szó rövid zongoraművekről, nagyszabású kantátáról vagy operáról. Ezek a kis formák érzéseket és gondolatokat tartalmaznak sűrített formában. Kurtág kompozíciói az egész nyugati zenetörténet múltját és jelenét tükrözik, és különleges és érzékeny kapcsolatban állnak a világirodalommal” – olvasható a jelölést indokló ajánlásban.
Kurtág György Fotó: BMC / Hrotkó BálintKurtág György 1926. február 19-én született a bánáti Lugoson. Kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár. Ötéves korában kezdett zongorázni. Zongoraművészi és kamarazenei diplomáját a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1951-ben szerezte meg. Négy évvel később – Veress Sándor és Farkas Ferenc osztályában – zeneszerzőként is diplomát kapott. Már 1957-ben részt vett franciaországi mesterkurzusokon: Párizsban Darius Milhaud és Olivier Messiaen mesterkurzusain tanult. Hazatérését követően pedig az Országos Filharmónia szólistájaként tevékenykedett és a Zeneakadémián tanított. A rendszerváltás után Berlinben, Bécsben és Franciaországban is élt, alkotott és tanított.
Nemzetközi karrierjét A boldogult R. V. Truszova üzenetei című, énekhangra és zenekarra írott kompozíciója indította el 1981-ben, amely Pierre Boulez és együttese, az Ensemble intercontemporain megrendelésére készült. Azóta számos neves előadóművésszel, karmesterrel és együttessel (többek között Kocsis Zoltánnal, a Berlini Fiharmonikusokkal, az amszterdami Concertgebouw-val, Reinbert de Leeuw-val) működött együtt, s alkotott megrendelésre zeneműveket. Művészetét számos rangos nemzetközi díjjal, így például az Ernst von Siemens Stiftung díjával tüntették ki. Első operáját, a Samuel Beckett drámája nyomán komponált Fin de partie-t 2018-ban mutatták be nagy sikerrel a milánói Teatro alla Scalában. Nagyhatású kamarazene-tanárként még ma is rendszeresen tart mesterkurzusokat hangszeres muzsikusok számára. Kurtág György a nemzetközi zenei élet egyik legjelentősebb, 98 évesen is aktív kortárs zeneszerzője.
A Wolf-díjról
A díjat 1978-ban alapította Richard Wolf milliárdos feltaláló azzal a céllal, hogy elismerje a jelenkor legkiválóbb tudósainak és művészeinek „az emberiség érdekeit és az emberek közti baráti kapcsolatokat segítő eredményeit”.
Az elismerést öt tudományos és egy művészeti kategóriában adják át Izraelben jobbára évente (nem ritka, hogy kimarad egy-egy év). A díjjal, amelyet több tudományterületen a Nobel-díjhoz közeli presztízsűnek tartanak, 100 000 dollár pénzjutalom is jár.
Az idei díjazottak között egy másik magyar is van: az orvosi elismerést a Svájcban élő magyar neurobiológus, Roska Botond nyerte el José-Alain Sahellel megosztva.
