Klímaváltozás és járvány – Válogatás a Magyar Tudomány Ünnepe 2021-es programjaiból

„A tudományünnep hónapja a kutatóké volt, de legalább annyira azoké is, akikhez szólni szerettünk volna, és akikhez továbbra is szólni szeretnénk. Nem kinyilatkoztattunk, mint teszik ezt az áltudományos nézetek terjesztői, hanem kételyeinket sem elhallgatva

adtunk számot eredményeinkről, beszélgettünk a minket meghallgatókkal, és legjobb tudásunk szerint válaszoltunk,

ha kérdeztek bennünket” – méltatta a rendezvénysorozat jelentőségét Freund Tamás, az MTA elnöke, a kiadványhoz írt előszavában.

Erdei Anna, az Akadémia főtitkárhelyettese, a Magyar Tudomány Ünnepe Programtanácsának elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába ismert és naponta használt fogalmak a világjárvány, az éghajlatváltozás,
a digitalizáció vagy a globális ökológiai rendszerek, hiába tudunk róluk már sokat, még mindig bőven vannak feltáratlan, megismerésre és megértésre váró titkai világunknak. „Csak

a tudományos tények és összefüggések ismeretében érthetjük meg igazán a környezetünkben zajló folyamatokat.

Csak a tudomány bizonyítékai és jelzései alapján tudjuk napjaink történéseinek várható következményeit felvázolni: a negatívakat elkerülni és pozitív, élhető irányokat kidolgozni” – hívta fel rá a figyelmet Erdei Anna.

„Együttműködés nélkül nem lesz megoldás” – ez volt a címe
a tudományünnepi nyitóelőadásnak, amelyet Szathmáry Eörs akadémikus,
az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának elnöke tartott.
A kiadványban is olvasható előadásának összefoglalója, amelynek egyik központi gondolata, hogy korunk globális problémáinak jó része a lokális károk összeadódása. „Ha mindenki felére csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását, akkor nyilván az összes kibocsátás is a felére csökken. De az észszerű cselekvés ennél közvetlenebb, helyi előnyökkel is járhat. Köztudott, hogy Magyarország is egyre inkább ki van téve az aszályok és a villámáradások váltakozásának. Ha felfogjuk a hirtelen lezúduló vizet, akkor aszály idején lesz mivel öntözni. Ha házépítés közben minden második fát megkímélünk
a kivágástól, akkor ennek országosan mérhető, kedvező hatása lesz.

Minden szinten minden szereplőnek van tennivalója.

Ha mindenki a szomszédjára vagy lefelé meg fölfelé mutogat, akkor biztos
a kudarc. Lemondások nélkül nem fogunk tudni kikecmeregni a válságból.
És minél tovább halogatunk, annál keményebb döntésekre lesz szükség –
a végén pedig már semmi sem segít.”
(Tovább Szathmáry Eörs elődásának részletesebb ismertetéséhez.)

Az MTÜ 2021-es, klímaváltozással kapcsolatos előadásaiban volt szó egyebek mellett az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2021 augusztusában közzétett jelentése alapján a globális esélyekről, a városok várható klimatikus viszonyairól, valamint az energetikában, a környezetvédelemben és
a pénzügyekben is egyre nagyobb szerephez jutó fenntarthatóságról.

A COVID-19-pandémiát és hatásait elemző előadásokban a koronavírus eredetéről, a járvány elleni védekezés egyéni és társadalmi szintjeiről és
a legújabb kutatási eredményekről is szó esett. Kiderült az is, hogy milyen nagy léptékű gazdasági folyamatokra számíthatunk a jövőben, és mit tehet a gazdaságpolitika az esetleges gazdasági sokkok elkerülése érdelében.

A Magyar Tudomány Ünnepe 2021 – KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS JÁRVÁNY című kiadvány az alábbi képre kattintva tölhető le.