A 2019. augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából több akadémikus, MTA doktora és akadémiai munkatárs is állami kitüntetésben részesült.

Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet szerkesztésében megjelent Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet című kötet angol kiadása megkapta a legrangosabb nemzetközi szakmai kitüntetést.

Kevesen tudják, hogy mivel foglalkozik az itt dolgozó közel háromszáz kutató. Mi a munkájuk társadalmi haszna? Arcok és nevek a kutatóközpontból.

Az Akadémia Közgyűlése és Elnöksége Széchenyi örökségének megfelelően továbbra is felelősséget visel az egész magyar tudományosságért.

Az MTA Elnöksége legutóbbi, rendkívüli ülésén döntött az „MTA Kiválósági Intézet” cím megalapításáról.

Az Akadémia folyóirata szinte egyidős magával a tudós társasággal. A Magyar Tudomány jogelődjét 1840-ben alapították, a jelenlegi címmel 1956 óta jelenik meg. 2017 óta Falus András akadémikus vezeti a szerkesztőséget. Mi változott az elmúlt másfél évben, melyek voltak a legfontosabb tematikus összeállítások, hogyan zajlik a szerkesztés? A kérdésekre Falus András válaszol.

A július 19-én tragikus hirtelenséggel elhunyt filozófustól, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjától a kutatótársak nevében Hévizi Ottó egyetemi tanár, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos tanácsadója búcsúzik.

A művészetek segítségével könnyen élményszerűvé tehető a tanulás a gyermekek számára. Az élménnyel szerzett ismeret pedig szinte minden területen javítja a gyermekek kompetenciáit, bizonyítottan pozitívan hat a tanulmányi eredményeikre és a személyiségfejlődésükre is. Az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja keretében több kutatócsoport is arra törekszik, hogy új módszerekkel járuljon hozzá a művészetpedagógiai képzés hatékonyságának növeléséhez. Eredményeikről harmadik alkalommal számoltak be.