Fizika és csillagászat, fejezetek az Akadémia történetéből – Videón az MTA 200 éves jubileumára elkészült kötetek bemutatója

„Egy 200 évet ünneplő ünnepségsorozat akkor nyeri el valós értelmét, ha nemcsak ünnepi ceremóniákban, rituálékban ölt testet, hanem valódi, részben tudománytörténeti, részben intézménytörténeti szembenézésben is, amely a 200 év értékeit, állapotát, maradandó teljesítményeit a lehető legteljesebb mértékben számba veszi” – emlékeztetett a könyvbemutató közönségét köszöntve Kecskeméti Gábor, az MTA főtitkára.

Kecskeméti Gábor, az MTA főtitkára Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A bicentenárium alkalmából már 28 kötet látott napvilágot, és hamarosan továbbiak megjelenése is várható.

Fizika és csillagászat

Sólyom Jenő akadémikus Fizika és csillagászat a Magyar Tudományos Akadémián 1825–2025 című kötetét Cieger András, az MTA doktora történészi szempontból mutatta be. Mint elmondta, a könyv a kiemelkedő egyéni teljesítményeket bemutató kötetek közé illeszkedik, folytatva a fizika tudománytörténetével foglalkozó jeles szerzők sorát, amelyet Simonyi Károly, Marx György vagy Zemplén Jolán teljesítménye fémjelez. „Nem minden tudományág büszkélkedhet hasonló névsorral” – hívta föl a figyelmet a fizikatörténet nagy formátumú személyiségeire Cieger András.

Cieger András Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az intézményes fizikatörténeti leírást tekintélyes terjedelmű adattár egészíti ki, amely a fizikus akadémikusok életrajzát tartalmazza, illetve több mint ezer, fizikából és csillagászatból akadémiai tudomámányos fokozattal, illetve címmeltudós szikár adatait is közre adja. A kötet időrendi áttekintéssel zárul, amely a fizika és a csillagászat intézményesülésének a fontosabb állomásait veszi sorra.

Cieger András a fizika 20. századi önmeghatározási folyamatának jellegzetes epizódjaként említette, hogy az 1950-es években az MTA-nak külön felhívást kellett közzétennie, amelyben a fizikusok jelentkezését kérte, hogy ha hozzávetőlegesen is, de képet kapjon e tudományág művelőinek számáról. Később pedig

a fizika és a rokon tudományok elhatárolása vált az önmeghatározás, az identitás fő jellemzőjévé

– kezdetben a fizika és a csillagászat, majd a matematika, a legújabb időszakban pedig a műszaki tudományok közötti határvonal rajzolja ki ennek az irányát. Vélhetően ezzel is függ össze, hogy a fizikai tudományok osztálya a legfiatalabb tudományos osztály.

Patkós András akadémikus a kötetet fizikusszemmel vette górcső alá. A meghatározó tudósegyéniségek közül kiemelte az 1889–1905 között az MTA elnöki tisztségét is betöltő Eötvös Loránd hatását, megjegyezve: Eötvös Loránd és tanítványai a felolvasóüléseken teret engedtek a modern fizikai témák megjelenésének (még a III. Osztály szervezésében). Ez a folyamat később sem szakadt meg: például a legendásan konzervatívnak tartott Fröhlich Izidor (a III. Osztály osztálytitkáraként) mutatta be Kármán Tódornak a Göttingeni Egyetemen folytatott szilárdságtani munkáit.

Patkós András akadémikus Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Patkós András generációs élményként idézte föl az 1960-as évek második felétől a fokozatosan egyre messzebb tekintő és kiterjedtebb tudományos látóhatárt. Kiemelte: a fizikusok a tudományos élvonallal való kapcsolatteremtésben és az ebből fakadó előnyök kiaknázásában a többi tudományterület előtt jártak.

Fejezetek az első 200 év történetéből

Ugyancsak a rendezvény részeként hangzott el Molnár Antal, az MTA doktorának ismertetője a Cieger András szerkesztésében megjelent A Magyar Tudományos Akadémia világa. Fejezetek az első 200 év történetéből című kötetről. Molnár Antal a történészi szakma régi adósságaként említette, hogy

1975 óta nem jelent meg monográfia a Magyar Tudományos Akadémia történetéről,

s bár a most publikált mű tanulmánykötetként határozza meg magát, és már címében is jelezve, fejezetek bemutatására vállalkozik, mégis – a teljes kronológiai ívnek köszönhetően – tetten érhető benne a monografikus igény. Az első tanulmány nemzetközi példák bemutatásával idézi fel az akadémiai gondolat megszületését, hogy miként jutott el a magyar szellemi elit az Akadémia megalapításáig, az utolsó pedig a 2010–2020 közötti változásokat foglalja össze. Az egyes írások az Akadémia alapításával kapcsolatos koncepciókat és az azt övező vitákat, a társaság történetének egy-egy szakaszát meghatározó tudósi életutakat és teljesítményeket, az intézmény életére jellemző ünnepségeket és ceremóniákat, a társaság nemzetközi tudományos kapcsolatait, illetve az MTA-t érő politikai hatásokat vizsgálják. Molnár Antal méltatta a 20 tanulmány egységes szerkezetét, a következetes szerkesztői munkát, amely a teljes kötetet jellemzi.

Molnár Antal Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A kötet előszava ide kattintva olvasható.

A konferencián készült fotóink a képre kattintva tekinthetők meg. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A könyvbemutatón Härtlein Károly, a BME Fizikai Intézet mesteroktatója tartott kísérleti bemutatót a fénybontás jelenségéről.