Fejezetek a Magyar Tudományos Akadémia kétszáz éves történetéből – Videón az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya nyitórendezvénye

A tanácskozáson készült felvétel első része az alábbi videóra kattintva nézhető meg

0:00 Gyáni Gábor köszöntője
03:09 Benkő Elek köszöntője
08:18 Cieger András előadása
23:04 Krász Lilla előadása
49:43 Langó Péter előadása
01:06:04 Kovács Janka előadása
01:30:11 Kiss Zsuzsanna előadása
01:52:57 Paksi Veronika előadása
02:17:19 Kérdések-válaszok

A tanácskozáson készült felvétel második része az alábbi videóra kattintva nézhető meg

0:00 Rainer M. János köszöntője
0:27 Sipos Balázs előadása
20:58 Turbucz Dávid előadása
40:14 László Szabolcs előadása
01:02:01 Zsidi Bernát előadása
01:08:39 Körtvélyesi Zsolt előadása

A hazai sikertelen kezdeményezések után, európai minták nyomán, Széchenyi István gróf nevezetes országgyűlési indítványára alakult meg az az egylet, amely két évszázad alatt egy nyelvművelő magántársulatból a tudományok intézményesült nemzeti akadémiájává fejlődött. Ez a fejlődési ív azonban számos közbülső állomást, törést, visszalépést és újrakezdést foglal magában. Ezért az Akadémia történetének tárgyilagos bemutatásakor a szerzők a fényes sikerek és az árnyoldalak ábrázolására egyaránt figyelmet fordítottak. Az évforduló lehetőséget kínált az előadóknak arra is, hogy kitérjenek az Akadémiát évtizedek során ért bírálatokra, a múltban gyökerező működési problémákra, valamint arra, miként valósíthatók meg az Akadémia céljai a folyamatosan változó társadalmi és politikai környezetben. Az előadások egyúttal a hazai 19–20. századi akadémia- és tudománytörténeti kutatások állapotfelméréseként is értelmezhetők, mivel bemutattak újszerű megközelítéseket, és ami talán még lényegesebb, több szerző újabb vizsgálati kérdésekkel és témákkal jelölte ki a további kutatások lehetséges irányait.

További képek a rendezvényről a fotóra kattintva nézhetők Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A tanácskozás előadói többek között vizsgálták a tudós elit társadalmi hátterét, a rekrutáció jellegzetes útvonalait és az akadémikussá válás időben változó feltételeit. Szintén kiemelt figyelmet szenteltek az Akadémia és az állami akaratot érvényesítő mindenkori kormányzat összetett kapcsolatának feltárására. E témák mellett sor került előadásokra az egyes tudományok intézményesüléséről és az Akadémia e folyamatban játszott szerepéről, valamint az MTA testületi eseményei és évfordulós ünnepségei révén megnyilvánuló önreprezentációjáról is. Végül szó volt az Akadémia nemzetközi kapcsolatainak (csereprogramok, tudományos együttműködések, nemzetközi szervezetekben való részvétel) alakulásáról a szocializmus időszakában, továbbá az 1994-es akadémiai törvény megszületése körüli politikai vitákról.