Tizenegy kutatónő nyerte el az MTA másodízben kiírt pályázati támogatását, amellyel a gyermeket nevelő kutatónőknek és a 14 év alatti gyermeküket egyedül nevelő kutatóknak kíván segítséget nyújtani az Akadémia az MTA doktora cím megszerzéséhez.

Mikor és milyen célból alapították a legfontosabb tudományos társaságokat? Hogyan változott a felépítésük és szerepük az idők folyamán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a nemzeti tudományos akadémiákat bemutató sorozatában Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa. Első írásában az Orosz Tudományos Akadémia történetét ismerteti.

Az egy éve alakult kutatócsoport eddigi munkájának nyomán három nagyszabású monográfia született: a középkori Magyarország három töredékekből rekonstruálható zenei kódexének kiadása.

Milyen munka folyik az Európai Unió végrehajtó szervének munkáját segítő tudományos testületben? A kérdésre Kondorosi Éva akadémikus, a csoport új tagja válaszolt az mta.hu-nak adott interjúban. A Széchenyi-díjas biológus abban a munkacsoportban kezdett el dolgozni, amely a jelenlegi Covid-19-járvánnyal, illetve egyéb krízishelyzetekkel foglalkozik.

Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Miként segíthet a neurobiológia a két szem összehangolását megzavaró, gyermekkorban kialakuló szembetegségek terápiájában? Hogyan használhatjuk fel a mikrobákat a szennyvíztisztításhoz? Mi tudható meg a több ezer éves pecséthengerekből? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi majd a válaszokat a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának idei 9 nyertes pályázója.

A korábbinál biztonságosabb és gazdaságosabban előállítható acélszerkezetű hidak építéséhez járulnak hozzá Kövesdi Balázs Géza, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar docensének kutatási eredményei, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával ért el.

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék. A sorozatban ezúttal Széll Kálmán életútját ismerhetik meg.

Milyen segítségre van szükségük a fiatal kutatóknak? Bekapcsolódhat-e egy lendületes, ambiciózus társaság az Akadémia munkájába? Hogyan képzelik el az együttműködést a jövőben? A szervezet társelnökeit – Dékány Éva nyelvészt a Nyelvtudományi Intézetből és Török Péter ökológust a Debreceni Egyetemről – kérdeztük az elmúlt egy évről, eredményekről és tervekről.

Miképp befolyásolja a felhasznált természeti erőforrások piaci ára az előállított termékek költségszerkezetét? Milyen tényezők állnak a kőolaj- és fémárak alakulása mögött, és az milyen hatással van a fogyasztói árindexre? Milyen valós kockázatot hordoznak magukban a kimerülő természeti erőforrások? Oláh Judit agrárközgazdász, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense a fenti kérdésekkel kapcsolatos összefüggéseket kutatja az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj segítségével.