Elhunyt Vámos Tibor villamosmérnök, az MTA rendes tagja

Vámos Tibor (1926–2021) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Vámos Tibor 1926-ban született Budapesten. 1950-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1950-től 1952-ig az inotai hőerőmű építésének mérnöke, majd 1952-től 1954-ig az erőmű helyszíni építésvezetője volt Dunaújvárosban.

1954-től 1958-ig a Villamosenergetikai Kutató Intézet aspiránsa, majd 1964-ig osztályvezetője. 1964-ben megalapította
az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet elődjét,
az Automatizálási Kutatóintézetet. 1973-tól 1986-ig a Számítástechnikai Központtal egyesített akadémiai intézmény igazgatója, majd professor emeritusa. 1958-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, majd 1964-ben akadémiai doktori értekezését.

Az MTA levelező tagjává 1973-ban, rendes tagjává 1979-ben választották. Több nagy hazai és nemzetközi tudományos szervezet tiszteleti tagja, 1981 és 1984 között a Nemzetközi Automatizálási Szövetség (IFAC) elnöke volt. Eredményeit többek között Állami Díjjal, Széchenyi-díjjal, valamint a Svájci Tudományos Akadémiák Chorafas-nagydíjával ismerték el.

Mint azt a vele 2017-ben készült életútinterjúban elmondta, egyetemistaként inkább az elmélet érdekelte, de aztán gépészmérnöki diplomával a tarsolyában mégis az épülő inotai erőműnél találta magát építésvezetőként. Kutatóként
a kazánszabályozás problémájától jutott el a rendszerek működésének megismeréséig és a számítógépekig. A vezetőknél a puritánságot,
a szervezeteknél pedig a szabad szellemiséget becsülő akadémikust azonban nem csak a műszaki kérdések érdekelték. Élete utolsó éveiben leginkább
a megismerés és megértés tudományfilozófiai problémái foglalkoztatták.