Elhunyt Heller Ágnes filozófus, az MTA rendes tagja

Heller Ágnes (1929–2019)

Életének kilencvenegyedik évében, július 19-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Heller Ágnes filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Heller Ágnes 1929-ben született Budapesten. A második világháború idején a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, a deportálás elől Heller Ágnesnek sikerült elmenekülnie.

A háború után budapesti egyetem magyar–filozófia szakán tanult tovább, 1951-ben szerzett diplomát. 1955-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1967-ben pedig a filozófiai tudományok doktora. 1958-ban 1956-os szerepvállalása miatt fegyelmivel elbocsátották az egyetemről, öt évig gimnáziumban tanított, írásai nem jelenhettek meg.

1963-tól az MTA Szociológiai Kutatócsoportjának munkatársaként filozófiai kérdésekkel foglalkozott. 1968-ban aláírta a csehszlovákiai bevonulás elleni tiltakozást, emiatt ismét retorziók érték. 1973-ban az MSZMP Politikai Bizottsága határozatában Heller filozófiai nézeteit is antimarxistának nyilvánította, ezután négy évig „politikai munkanélküliként” fordításokból élt.

1977-ben második férjével, a szintén filozófus Fehér Ferenccel elhagyta az országot, és előbb Melbourne-ben, a La Trobe Egyetemen tanított, majd 1986-tól a New York-i New School for Social Research professzora lett. 1989-ben hazatért, 1995-től a szegedi JATE Flozófia és a budapesti ELTE Esztétika Tanszékének egyetemi tanára volt, és tanított New Yorkban is. 1999-ben nyugdíjba vonult, de 2010-től professor emeritaként ismét oktatott az ELTE Esztétika Tanszékén. 1990-ben választották az MTA levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává.

Heller Ágnes fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához.

Munkásságát egyebek mellett Lessing-, illetve Széchenyi-díjjal, valamint Goethe-éremmel ismerték el.

Heller Ágnest a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest egyaránt a saját halottjának tekinti. Temetéséről a család később gondoskodik.