Bizalom és időszerűség a tudományos tanácsadásban: Wim van Saarloos a kutatás és politika közötti híd megerősítéséről

A holland kutató szerint a tudományos tanácsadás csak akkor működik, ha a megfelelő pillanatban érkezik. Brüsszelben, ahol a politikai ciklusok gyorsan és kiszámíthatatlanul változhatnak, a felmerülő kérdések előrejelzése elengedhetetlen. Egy EASAC-jelentés teljes elkészítése általában több mint egy évbe telik, viszont mind az európai, mind a nemzeti akadémiáknak állandó készenlétben kell lenniük, figyelve, hogy a politikusok milyen témákat tűznek napirendre, és meg kell tudniuk ítélni, mely kérdések megoldásához tudnak a leghatékonyabban hozzájárulni.

Wim van Saarloos Fotó: mta.hu / Tamás Szigeti

A tudományos eredményeket használható javaslatokká alakítani folyamatos tanulási folyamat az akadémiák számára. A hagyományos, gyakran 50-60 oldalas jelentéseket ritkán olvassák el a politikai döntéshozók, akiket szorít az idő. Ezért Wim van Saarloos szerint tömör, célzott anyagokat is kell készíteni. Az EASAC mostanában már rutinszerűen készít egy-két oldalas összefoglalókat és tájékoztatókat, amelyek ismertetik a kulcsfontosságú megállapításokat a tudományos integritás feladása nélkül. Ennek a munkafolyamatnak már jóval a jelentés befejezése előtt el kell kezdődnie, ezért a projektek előrehaladtával arra ösztönzi az EASAC-munkacsoportokat, hogy minél hamarabb fogalmazzák meg, mi lesz a fő üzenetük, és hogy azt milyen módon kommunikálják a legjobban.

Egy másik döntő tényezővé a sebesség vált. Annak érdekében, hogy lépést tudjon tartani a fokozódó tempóval, az EASAC rövid kommentárokat kezdett el kiadni, amelyek az új fejlemények fényében felfrissítik vagy kontextusba helyezik a korábbi jelentéseket. A korábbi témák, mint például az energia vagy a biodiverzitás, újbóli áttekintésével gyorsabban lehet reagálni a folyamatban lévő vitákra, a korábbi érvek pedig megalapozhatják az aktuális állásfoglalást. Ez az adaptív megközelítés tükröződik az EASAC legutóbbi kiadványaiban is. Az Irányító Testület 2024-ben három fő jelentést tett közzé: a fenntartható energiaellátás biztosításáról, a vegetációtüzek növekvő fenyegetéséről és megelőzéséről, valamint a hús alternatíváiról a növényi alapú helyettesítőktől a laboratóriumban termelt termékekig.

Az EASAC megjelenés előtt álló jelentései számos sürgető kérdéssel foglalkoznak. Dolgoznak az EU természet-helyreállítási rendeletének rövid kommentárján, valamint az energiarendszerek szempontjait elemző tanulmányon, amely azt vizsgálja, hogyan kapcsolódik össze az energia, az éghajlat és a technológia. Egy másik kulcsfontosságú jelentés a mesterséges intelligencia alkalmazására fog összpontosítani az egészségügyi ellátásban. Ezek a tanulmányok az EASAC kettős küldetését tükrözik: független, bizonyítékokon alapuló tanácsadás és az Európát érintő legégetőbb tudományos kérdések elemzése.

A kutató szerint a függetlenség, az egyértelműség és a szakszerűség közötti egyensúly fenntartása nem egyszerű. Úgy véli:

a tudományos tanácsadás hitelessége a szigorú, átlátható módszerektől függ. A cél mindig az, hogy az EASAC elérhető és független tanácsot adjon anélkül, és javaslata bizonyítékokon alapuljon.

Ez a bizalom egyre törékenyebbé válik a nyilvánosságban. Az akadémiák Európa-szerte az álhíreknek és a tudományba vetett bizalom csökkenésének kettős kihívásával néznek szembe. A holland kutató szerint az olyan intézmények, mint az EASAC és a Magyar Tudományos Akadémia, létfontosságú szerepet játszanak a bizalom helyreállításában. Dicsérte az MTA ismeretterjesztő kezdeményezéseit – különösen a Középiskolai MTA Alumni Programot –, amelyek más akadémiák számára is példaként szolgálhatnak.

Szerinte a kommunikáció és az érdekképviselet közötti határvonal érzékeny terület. A tudósoknak vállalniuk kell a nyilvános vitát, de ezzel kockáztatják, hogy átlépik a szakértelmük határát. „Feszültség van a vitákban való részvétel és a között, hogy a tudósok a szakértelmükön kívüli kérdésekről beszélnek” – ismerte el van Saarloos. Ennek az egyensúlynak a megtalálása, tette hozzá: „egyike a fontos kérdéseknek”.

Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatékony tudományos tanácsadás nem a hangosabb, hanem az okosabb beszédről szól – a megfelelő időben, a megfelelő módon és a megfelelő alázat mellett.