Az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémián
„Az MTA doktora cím jelentőségét és annak erősítését az Akadémia 2019-ben megújított küldetése is kiemeli, miszerint Az MTA doktora cím független, országosan egységes, magasan kvalifikált szakértők által végzett, nemzetközi követelményeket integráló minőségbiztosítást nyújt. Jelentőségének és presztízsének erősítése az Akadémia fontos feladata” – mondta köszöntőjében Freund Tamás.
„A Képgalériánk az eseményről itt láthatótudományos minősítés az Akadémia törvény által előírt feladata, közfeladata. Az egyéni kiválóság esetében ennek a minősítési rendszernek immár 25 éve az egyik legfontosabb eleme az MTA doktora cím, amely független testületeinek és szigorú feltételrendszerének köszönhetően a tudományos kiválóság egyik legrangosabb hazai elismerése” – mondta köszöntőjében Freund Tamás. Az MTA elnöke hozzátette, hogy „az MTA doktora cím jelentőségét és annak erősítését az Akadémia 2019-ben megújított küldetése is kiemeli, miszerint Az MTA doktora cím független, országosan egységes, magasan kvalifikált szakértők által végzett, nemzetközi követelményeket integráló minőségbiztosítást nyújt. Jelentőségének és presztízsének erősítése az Akadémia fontos feladata.”
Freund Tamás elnöki koncepciójában is fontos célként jelölte meg, hogy a magas minőségi követelmények megőrzésével, a Fiatal Kutatók Akadémiája és a Doktori Tanács közreműködésével, valamint a Rektori Konferenciával konzultálva növelni kell az MTA doktora cím elismertségét, minél teljesebb körű alkalmazását és a minősítést elérni törekvők számát, továbbá
a Magyar Rektori Konferenciával, a Magyar Akkreditációs Bizottsággal és az egyetemekkel együttműködve össze kell hangolni a tudományos minősítések (PhD, habilitáció, DSc) követelményrendszerét és funkcióját.
Az MTA elnöke beszédében szót ejtett a járványhelyzet hozta kényszerű, de előremutató változásokról, mint a digitális eljárásrend, és kiemelte, hogy a jövő évi költségvetési többletforrás hatékony felhasználásában kiemelten számít a Köztestületre és az MTA doktoraira. Mint mondta, „kiemelkedő eredménynek tartom, hogy az Akadémia a 2022. évi központi költségvetésben programjainak fejlesztésére 7,3 milliárd forint többletforrást kapott. Ez egy komoly, az utóbbi években példátlan lehetőség arra, hogy új kezdeményezésekkel erősítsük meg társadalmi szerepvállalásunkat, és teljesítsük küldetésünkben vállalt feladatainkat a tudomány népszerűsítése, a tudományos tanácsadás vagy éppen a tudomány minősítése és a tudományos kutatások finanszírozása terén. Ezeknek a programoknak a megvalósításában az Akadémia teljes köztestületére számítok, de nem tagadom, hogy cselekvő támogatást az aktív, de tudományos kiválóságuk okán már az Akadémia legszorosabb kötelékébe tartozó doktoroktól, Önöktől várok – természetesen rendes és levelező tagjaink mellett. Bízom benne, hogy a közeljövőben még többet láthatnak majd új kezdeményezéseinkből és azoknak minél nagyobb számban részeseivé is válnak.”
Kollár László Péter, az MTA főtitkára a kutatói közösségek szerepét emelte ki köszöntőjében. „Büszkék vagyunk önökre, – mondta – de büszkék vagyunk azokra a kutatói műhelyekre is, ahol az eredmények megszülettek. Gondolok itt azokra az idősebbekekre, akik önöket indították, akikkel talán sokan még ma is együttdolgoznak, és azokra a fiatalokra is, akiket már önök neveltek ki. Azt gondolom, hogy ez a generációkon átívelő együttdolgozás, a gondolkodás továbbadása és fejlődése, a különböző tehetségek egymásra találása, röviden a tudományos műhelyek meg tudják sokszorozni az egyéni teljesítményeket.”
Az Akadémia főtitkára elmondta, hogy az MTA Vezetősége kiemelten kezeli mind a fiatal kutatók, mind a női kutatók helyzetét és életpályáját, ezeket szolgálja az MTA Lendület- és Bolyai-pályázata, és a kisgyermeket nevelő kutatók támogatása, amelyet az Akadémia most újra meghirdet.
Benkő Elek, a Doktori Tanács elnöke köszöntő beszédében kiemelte, hogy az MTA doktora cím komoly elismerés abból a szempontból is, hogy nagyon sok ember munkája szükséges ahhoz, hogy a kérelmezők a pályázat benyújtásától a cím megszerzéséig eljussanak. A testület elnöke elmondta, hogy körülbelül 100 fő működött közre egy-egy pályázat értékelésében, az eljárás lefolytatásában, például bizottsági és tudományos osztály tagként, opponensként, az akadémiai értékelések elkészítése során. Az oklevélosztó esemény kiemelt ünnep a Doktori Tanács tagjai és a Doktori Tanács Titkárságának munkatársai számára is, akik végig kísérték a doktori ügyeket a pályázatok benyújtásától kezdve, a habitusvizsgálaton át az értekezések sikeres megvédéséig és a cím odaítéléséig.
Az MTA doktora címről röviden
A Magyar Tudományos Akadémia – az 1994. évi XL. törvényben meghatározott közfeladatai között – tudományos minősítési rendszert működtet, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora, valamint a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz. Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel.
Az Akadémia Alapszabályának 24. §-a szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, tudományos eredményeit pedig doktori műben foglalja össze.
Az MTA doktora címet nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületekre jellemző tartalommal, több szűrőn és bizottságon keresztül ítélik oda.
A bírálati eljárásban részt vevők kivétel nélkül mind tudományos fokozattal rendelkeznek, többségükben egyetemi tanárok, emellett akadémiai és más kutatóintézetek kutatói és külföldi szakértők.
Az MTA doktora cím egyéni kérelem alapján indult doktori eljárás keretében ítélhető oda. A pályázó a doktori cím megszerzése iránti eljárás megindítását a Doktori Szabályzat alapján kérelmezheti. Az Akadémia Közgyűlése által 2018 májusában elfogadott új Doktori Szabályzat számos ponton korszerűsíti, egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a pályázati folyamatot. Az új Doktori Szabályzathoz kapcsolódóan az Elnökség 2019 januári hatályba lépéssel elfogadta a Doktori Tanács Eljárási Szabályzatát és Ügyrendjét. Az Elnökség elfogadta továbbá a tudományos osztályok aktualizált, az új Doktori Szabályzat változásaihoz igazított doktori ügyrendjét. 2020 februárban létrejött a a Minimumkövetelmények Tára is.
A 2021. június végi állapot szerint 2610 kutató rendelkezik az MTA doktora címmel. Közülük 1752-en 1995 után szerezték meg a címet, 858-an pedig 1995 előtt nyerték el a tudomány doktora fokozatot.
Az MTA új doktorainak tudományos osztályok szerinti megoszlása:
I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya– 4
II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya – 11
III. Matematikai Tudományok Osztálya – 4
IV. Agrártudományok Osztálya – 6
V. Orvosi Tudományok Osztálya – 13
VI. Műszaki Tudományok Osztálya – 2
VII. Kémiai Tudományok Osztálya – 4
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya – 8
IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya – 13
X. Földtudományok Osztálya – 2
XI. Fizikai Tudományok Osztálya – 4
A legtöbben – 48-an – egyetemen dolgoznak. Kutatóintézetekből 17-en, egyéb intézményből pedig 6-an lettek idén az MTA doktorai.
Idén 8-an vannak az MTA új doktorai között a 45 év alatti fiatal kutatók. A legfiatalabb címet szerzett 36 éves, ő a biológiai tudományok területén ért el kimagasló eredményeket. A MTA új doktorai közül az idén a legidősebb 93 éves, ő közgazdaságtudományi munkásságáért nyerte el a címet.
