Az Academia Europaea Budapesti Tudásközpont láthatóbbá teszi a magyar tudományt – Interjú Hegyi Péterrel, az új igazgatóval Az Academia Europaea Budapesti Tudásközpont láthatóbbá teszi a magyar tudományt – Interjú Hegyi Péterrel, az új igazgatóval

Az Academia Europaea Budapesti Tudásközpont láthatóbbá teszi a magyar tudományt – Interjú Hegyi Péterrel, az új igazgatóval

Idén nyáron Hegyi Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központja, illetve a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Intézete vezetője váltotta Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét az Academia Europaea Budapesti Tudásközpontjának (Budapest Knowledge Hub) igazgatói pozíciójában. Az új igazgató interjúnkban elmondta, hogy két fő célkitűzése van: a felfedezések gyakorlati, társadalmi hasznosulásának gyorsítása, illetve a magyar kutatói közösség, illetve a magyarországi kutatási eredmények hatékonyabb megjelenítése a nemzetközi színtéren.

TOVÁBB
„Az egész szívvel végzett dolgok maradnak fenn” – Videós összeállítás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei elismeréseinek átadásáról „Az egész szívvel végzett dolgok maradnak fenn” – Videós összeállítás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei elismeréseinek átadásáról

„Az egész szívvel végzett dolgok maradnak fenn” – Videós összeállítás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei elismeréseinek átadásáról

Százhatvanan nyerték el a Magyar Tudományos Akadémia legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó, magas presztízsű országos támogatását, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. Az erről szóló oklevelet a Pesti Vigadóban tartott, hagyományos Bolyai-napon vehették át a díjazottak. Az ünnepségen Freund Tamás, az Akadémia elnöke az akadémiai támogatásról szólva azt mondta, hogy az egyszerre elismerés és ösztönzés. Az MTA azért adja, hogy elismerje a fiatal kutatók eddigi munkáját, egyben ösztönözze őket a folytatásra.

TOVÁBB
Új és újonnan felbukkanó vírusok – A Magyar Tudomány összeállítása Új és újonnan felbukkanó vírusok – A Magyar Tudomány összeállítása

Új és újonnan felbukkanó vírusok – A Magyar Tudomány összeállítása

A vírusok fontos szerepet játszanak az emberi fertőző megbetegedések kialakulásában. A Magyar Tudomány szeptemberi számában megjelent tanulmány a vírusok keletkezésének főbb elméleteit, valamint a vírusok változékonyságának okait tekinti át. Példákat hoz ismert vírusok megjelenésére új földrajzi területen és kitér a szokatlan terjedési módokra is. Megerősíti azt is, hogy a vírusok kutatása jelentős szerepet játszik az ismeretlen eredetű járványok megfékezésére való felkészülésben.

TOVÁBB
Lendületesek: Lohner Szimonetta Lendületesek: Lohner Szimonetta

Lendületesek: Lohner Szimonetta

Az orvostudományi kutatásokban életbevágóan fontos, hogy az egyes vizsgálatok a nemzetközi szakmai ajánlásoknak, elvárásoknak megfelelően történjenek, az eredmények mindenki számára hozzáférhetővé váljanak, és a bizonyított felfedezések tanulságai minél hamarabb átkerüljenek a klinikai gyakorlatba. E feltételek azonban nem mindig teljesülnek. Lohner Szimonetta, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Népegészségtani Intézetének egyetemi docense és a Lendület Program keretében alapított kutatócsoportja e célok érdekében vizsgálja az orvostudományi kutatások gyakorlatát.

TOVÁBB
Emlékezés Tétényi Pálra Emlékezés Tétényi Pálra

Emlékezés Tétényi Pálra

Életének 95. évében, 2024. szeptember 8-án elhunyt Tétényi Pál kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatóként egyebek mellett a fémek és szénhidrogének közötti kölcsönhatás, valamint a szerves vegyületek adszorpciója volt a szakterülete, több évtizedig meghatározó szerepet játszott a magyar tudománypolitikában is. A pályatársak nevében Hargittai István akadémikus búcsúzik tőle.

TOVÁBB
Az MTA doktorai: Békési József a közlekedési problémák megoldását is segítő operációkutatásról Az MTA doktorai: Békési József a közlekedési problémák megoldását is segítő operációkutatásról

Az MTA doktorai: Békési József a közlekedési problémák megoldását is segítő operációkutatásról

A gyártás, a közlekedés és a szállítmányozás sem képzelhető el optimalizálás nélkül, hiszen össze kell hangolni e rendszerek elemeinek működését a költségek csökkentése, a végrehajtáshoz szükséges idő és erőforrások minimalizálása, illetve a megrendelői igények kielégítése érdekében. Az optimalizálási problémák megoldása pedig lehetetlen a matematika és a számítástudomány határán álló operációkutatás nélkül. Ezzel foglalkozik Békési József, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének főiskolai tanára, aki idén márciusban nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

TOVÁBB
  • 1286 találat
  • További