A Magyar Tudományos Akadémián azért van szükség tisztújításra, mert az MTA Alapszabályának 27. § (2) bekezdése alapján az MTA tisztségviselőinek – vagyis elnökének, főtitkárának, főtitkárhelyettesének és három alelnökének, továbbá az Elnökség három akadémikus tagjának – hároméves megbízatása 2026 májusában lejár. Az akadémiai szabályozás szerint a Közgyűlés a tisztségviselőket három évre választja, akik legfeljebb egy alkalommal választhatók újra.

TOVÁBB

A tiszteletbeli doktori cím olyan magas fokú elismerés, amellyel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csak kivételes esetben él. Az Egyetem Szenátusa évente legfeljebb két személyt tüntethet ki ezzel a címmel. Az egyetem honlapjának hírét közlő cikkünkben a Borhy Lászlóval készített interjú is látható.

TOVÁBB

Mit jelent a nemzet számára a Magyar Tudományos Akadémia és milyen felelősséggel jár az MTA elnökének lenni? E kérdésekre is válaszolt Berend T. Iván, Vizi E. Szilveszter, Pálinkás József, Lovász László, valamint Freund Tamás az őket bemutató portréfilmekben, amelyeket 2024-ben készített a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.

TOVÁBB

Az összegyűlt összeget az Elnökség annak a szervezetnek vagy szervezeteknek ajánlja fel, amely vagy amelyek tevékenysége a Közgyűlés által meghatározott célnak minden tekintetben megfelel, és lehetősége van a támogatásnak a kedvezményezettekhez való közvetlen eljuttatására.

TOVÁBB

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjának az életművével elnyert elismerést XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a 2025-ös Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben.

TOVÁBB

„Életem egyik legszebb napja volt” – nyilatkozta Rozsondai Marianne arról a napról, amelyen férjével, Rozsondai Bélával egy egyedülálló könyvgyűjteményt ajándékoztak az Akadémiának és könyvtárának. A gyűjteményt nem sokkal korábban vásárolták nyugdíjas éveikre félretett pénzükből azzal a szándékkal, hogy az Akadémiáé és így az egész nemzeté legyen. A Collectio Rozsondaiana 15. századi ősnyomtatványokat és 16. század eleji nyomtatott könyveket tartalmaz, köztük 15 olyan példányt, amely egyetlenként ismert egész Magyarországon. Száz éve nem volt példa az Akadémia történetében olyan értékes felajánlásra, amilyet a Rozsondai házaspár tett az alapítás 200. évfordulójának évében. Az adomány szellemi és anyagi értéke hatalmas, a mögötte rejlő emberi történet megindító.

TOVÁBB

Az összeállításban a főtitkári bevezetőt követően olvashatók Pálinkás József, a Lendület Programot alapító MTA-elnök gondolatai, a Lendület Zsűri egykori és mai tagjainak méltatásai, valamint az MTA Könyvtár és Információs Központ tanulmánya a Lendület Program eredményességéről. Fő részét a 2009 és 2023 közötti Lendület-nyertesek összefoglalói alkotják. A kötetet a nyertes kutatócsoportok jegyzéke zárja 2024-ig bezárólag.

TOVÁBB

Hogyan próbált a nemzetietlenítő abszolutizmussal szemben a 19. században a nemzeti nyelv védelmével és a nemzeti irodalmi politikával ellensúlyt képezni a Magyar Tudományos Akadémia? Erre a kérdésre válaszol az mta200.hu számára készített cikkében Gyáni Gábor történész, az MTA rendes tagja. Írásával folytatódik az Akadémia történetét összefoglaló sorozatunk.

TOVÁBB

Szellemi kalandozás az Akadémia méltóságot árasztó falai között, sőt a padláson, a pincében és a székházat körülvevő városi térben is – ezt kínálja a Bicskei Éva művészettörténész, az MTA Művészeti Gyűjteményének korábbi vezetője által szerkesztett kötet, amelyet december 3-án mutattak be az MTA-n. A könyv a 2018-ban az MTA székháza átadásának 150. évfordulója alkalmából megjelent kötet kibővített és átszerkesztett kiadása.

TOVÁBB

Hogyan változik a Balaton sótartalma? Vannak-e, lesznek-e mérgező algavirágzások? Honnan jönnek a nyaralók tízezreit zavaró árvaszúnyogfelhők? Miféle idegenhonos fajok veszélyeztetik a tó élővilágát? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők a konferencián, melyet a Sokszínű tudomány című programsorozat részeként szervezett az MTA Veszprémi Területi Bizottsága.

TOVÁBB