Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjakat
Huszonöt fiatal kutató vehette át idén az Akadémiai Ifjúsági Díjat, a Magyar Tudományos Akadémia rangos elismerését. 2025-ben a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről hét, az élettudományok területéről szintén hét, a matematikai és természettudományok területéről pedig tizenegy fiatal díjazott kutatót köszönthetünk.
Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia vezetői a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére hozták létre. A díjat minden évben olyan kutatóknak adják, akik már eddigi pályájuk során is kiemelkedő egyéni teljesítményt nyújtottak a bölcsészet- és társadalomtudományok, az élettudományok vagy a matematikai és természettudományok területén.
2025. február 20-án az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében tartott díjátadó ünnepségen Kollár László Péter, az Akadémia főtitkára megfogalmazta, hogy „az európai vagy általában a nyugati társadalmak sikerének egyik kulcsa, hogy egy olyan versenyben élnek, amelyikben a legkiválóbbak kerülnek előre. Ezért
hangsúlyos az egyenlő lehetőségek megléte és mindenfajta diszkrimináció elutasítása, ami a tehetség és szorgalom révén való előrejutás feltétele”.
A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy míg a társadalmi méltányosság az élet sok területén alapvető feladatunk és felelősségünk, és törekednünk kell arra, hogy a másik embernek ne csupán eredményeit, hanem az általa megtett utat és erőfeszítéseit is értékeljük és becsüljük, addig a tudományban a tudományfinanszírozók alapvető felelőssége az eredményesség értékelése:
„a sorrend megállapításában csak a kiválóságot (a pályázatét és a pályázóét) kell figyelembe venni, és a kiválósági sorrendet nem szabad más szempontok alapján felülírni”.

Kollár László Péter a díjazottakat köszöntő beszédében megfogalmazta azt is, hogy miközben az eredmények elismerése olyan érték, amelyet ápolni kell, a sikeres embereknek mindig szem előtt kell tartaniuk, hogy az eredményesség nem mint embert teszi őket értékesebbé. „A világért élő kiválóságra bízható a világ; a világért élő jóságra építhet a világ” – idézte Lao Ce versét Weöres Sándor fordításában az Akadémia főtitkára, azt kívánva a díjazottaknak, hogy
„kiválóságuk révén olyanok legyenek, akikre bízható a világ, és emberségük folytán olyanok, akikre építhet a világ”.
2025-ben összesen 101 pályázat érkezett az Akadémiai Ifjúsági Díjra, ezek közel kétharmada egyetemekről, egyharmada kutatóintézetekből. A nők aránya a pályázók között 40% volt. A pályázók közül a bölcsészet- és társadalomtudományok területén hét, az élettudományok területén ugyancsak hét, a matematikai és természettudományok területén pedig tizenegy fiatal kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémia rangos elismerését.

Az Akadémia főtitkára Akadémiai Ifjúsági Díjat adott át
a bölcsészet- és társadalomtudományok területén
Garai Imrének, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet habilitált egyetemi docensének
A magyar középiskolai tanárság professzionalizációs folyamatai 1919 előtt
című pályamunkájáért;
Gesztelyi Hermina Ágnesnek, a Debreceni Egyetem adjunktusának Textusok és textilek – Az erényes nő műveltsége a 17–18. században című pályamunkájáért;
Herke Boglárka Lucának, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet tudományos munkatársának Az egyedülálló anyák vélt jóléti érdemessége Magyarországon: intézményrendszer, kormányzati diskurzus és társadalmi attitűdök című pályamunkájáért;
Horváth Lászlónak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet egyetemi adjunktusának A digitális megoldások elfogadása és használata az oktatásban a szocio-technikai rendszerelmélet szempontjából című pályamunkájáért;
Mezei Kittinek, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont
Jogtudományi Intézet tudományos munkatársának A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban című pályamunkájáért;
Szabó Gergelynek, a Károli Gáspár Református Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi adjunktusának, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársának A diaszporizáció jelenkori nyelvi vonatkozásai című pályamunkájáért;
Vaszkunné dr. Kótyuk Eszternek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi docensének A jutalomhiányos tünetegyüttes pszichofizilógiai jellemzői című pályamunkájáért;
az élettudományok területén
Erdős Gábor Dánielnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Természettudományi Kar Biokémia Tanszék, Lendület Bioinformatikai Kutatócsoport tudományos munkatársának Rendezetlen fehérjék bioinformatikai vizsgálata című pályamunkájáért;
Horváth András Attilának, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet centrumvezetőjének Az Alzheimer-kór rizikótényezőinek és komorbid állapotainak multimodális klinikai analízise című pályamunkájáért;
Káldy Jenőnek, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos munkatársának Az amerikai lapátorrú tok és a vágótok sikeres hibridizációjának felfedezése és leírása, valamint az életképes hibrid utódok vizsgálata című pályamunkájáért;
Kolossváry Mártonnak, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet részlegvezetőjének Dr. Kolossváry Márton pályázata Akadémiai Ifjúsági Pályadíjhoz című pályamunkájáért;
Lenkei Ritának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Etológia Tanszék tudományos munkatársának A kutya integrálódása az ember világába – evolúciós és kognitív megközelítés című pályamunkájáért;
Pipek Orsolya Annának, Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos munkatársának Bioinformatika a transzlációs orvostudományban: Rák- és öregedéskutatás, genomikai monitorozás című pályamunkájáért;
Prokop Susanne Clarának, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Molekuláris Neurobiológiai Labor tudományos munkatársának
Nagyfelbontású mikroszkópos módszer fejlesztése pszichiátriai gyógyszerek célfehérjéinek láthatóvá tételére című pályamunkájáért;
a matematikai és természettudományok területén
Berezvai Szabolcsnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Gépészmérnöki Kar Műszaki Mechanikai Tanszék adjunktusának Lágy polimerek és sejtszerkezetű anyagok nemlineáris konstitutív modellezése és identifikációja című pályamunkájáért;
Csikós Nándornak, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont
Talajtani Intézet tudományos főmunkatársának Komplex geoinformatikai és statisztikai módszerek alkalmazása földterületek környezeti alapú értékelésében című pályamunkájáért;
Hajdu Dávidnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
egyetemi adjunktusának Forgácsolási folyamatok robusztus stabilitása: bizonytalanságoktól a pontosabb modellek felé című pályamunkájáért;
Kemény Alexandrának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
egyetemi adjunktusának Kompozit fémhabok fejlesztése, valamint szerkezeti és mechanikai jellemzése című pályamunkájáért;
Könyves-Tóth Rékának, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársának A valaha látott legfényesebb csillagrobbanások titkai című pályamunkájáért;
Pálinkás Andrásnak, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont tudományos munkatársának Grafit és más van der Waals-kristályok atomi skálájú kísérleti vizsgálata a felületi szennyeződések és rétegrend szempontjából című pályamunkájáért;
Rigó Petra Renátának, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársának Belsőpontos algoritmusok keresési irányai című pályamunkájáért;
Samu Gergely Ferencnek, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi adjunktusának Fém-halogenid perovszkitok töltéshordozó dinamikájának vizsgálata és szcintillátor detektorok fejlesztése című pályamunkájáért;
Szabados Mártonnak, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársának A mechano- és szonokémia kombinálása réteges kettős hidroxid agyagásványok fejlesztésére című pályamunkájáért;
Szabó Lilinek, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársának Gyógyszerhatóanyagok mobilitásának vizsgálata különböző környezeti viszonyok között című pályamunkájáért;
Tóth László Mártonnak, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
tudományos munkatársának Mérhető kombinatorika és gráflimesz-elmélet
című pályamunkájáért.
A díjak átadását követően az MTA természettudományi alelnöke is köszöntötte a díjazottakat. Köszöntőjében Hudecz Ferenc nem csupán az elismerést átvett fiatal kutatóknak gratulált, hanem megbecsülését fejezte ki családjaik, barátaik, munkatársaik felé is, hiszen a kutatókat támogató emberek jelenléte elengedhetetlen munkásságuk sikeréhez.

A díjazottakhoz szólva az Akadémia alelnöke pedig Kazinczy Ferencet idézve azt kívánta a fiatal kutatóknak, hogy mindig sikerüljön e gondolatok szerint vezetniük tudományos pályájukat:
„Jót s jól. Ebben áll a nagy titok.”
Az Akadémiai Ifjúsági Díjra olyan, harmincöt évnél fiatalabb kutatók pályázhatnak, akik tudományos minősítéssel (PhD-fokozattal) rendelkeznek, tagjai az MTA köztestületének, és Magyarországon, költségvetési vagy alapítványi támogatásból működő kutatóközpontok, kutatóintézetek, egyetemek vagy más tudományos kutatási tevékenységet is végző intézmények foglalkoztatottjai, kutatói ösztöndíjasai. Kiskorú gyermeket nevelő kutatók esetén a pályázati korhatár gyermekenként két-két évvel megemelkedik.
A díj elnyerésére olyan egyéni munkával elért eredménnyel lehet pályázni, amelynek tudományos értéke az elismerést indokolja. A pályaműveket a tudományterületileg illetékes tudományos osztályok bírálóbizottságai rangsorolják. Véleményük alapján a Tudományértékelési Elnöki Bizottság alakítja ki a díjazásra vonatkozó javaslatát, amelynek figyelembevételével az Akadémia Elnöke dönt a díjazottak személyéről.