Aki behozta az erdőt az Akadémiára: Solymos Rezső (1929–2019)
2019. október 27-én, 90 éves korában elhunyt Solymos Rezső, az MTA rendes tagja. A Széchenyi-díjas erdőmérnökre, kutatóra Mátyás Csaba emlékezik.
Solymos Rezső a Vas megyei erdős Hegyháton, Bejcgyertyánoson, egy tanítócsalád gyermekeként született. Ez a környezet meghatározta életét, munkásságát, szakmai ethoszát. Erdőmérnöki diplomát szerzett, és már gyakorlati munkája során végzett erdőnevelési és fatermési kísérleteket. Az erdei fák növekedési törvényszerűségei iránti szakmai érdeklődése vitte a tudományos pályára. 1961-től az Erdészeti Tudományos Intézet vezető kutatója, a fatermési kutatások újjászervezője. Irányításával hozták létre a hosszú lejáratú erdőnevelési és fatermési kísérleti területek országos hálózatát, amely alapul szolgált a fő hazai állományalkotó fafajok fatermési tábláinak megújításához, az erdőnevelési modelltáblák megalkotásához. Korszerű erdőfelújítási és erdőnevelési irányelveket határozott meg a természetközeli erdőgazdálkodásban is. Szakmai pályája betetőzéseként, 1983-tól nyugdíjazásáig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Főosztálya szakmai vezetőjeként szolgálta az erdőgazdálkodás biológiai és műszaki fejlesztését.
Tudományos szervező munkáját az MTA Agrártudományi Osztálya Erdészeti Bizottságában folytatta, melynek 1985 és 1993 között elnöke volt. Publikációs tevékenysége során nagy súlyt fektetett a szakmapolitikai kérdések tudományos megalapozására és a tudományos eredmények népszerűsítésére. Összes publikációinak száma 575. Hosszú időn keresztül az egyik legrégebbi hazai szaklap, Az erdő, valamint az Erdészeti kutatások folyóirat főszerkesztői feladatait is ellátta. 2005-ben kezdeményezte az MTA angol nyelvű folyóiratának, az Acta Silvatica et Lignaria Hungaricának a megalapítását, ezzel segítve a hazai kutatási eredmények nemzetközi elismertetését. A különböző szakterületű kutatóhelyek közti együttműködés elősegítésére 2003-ban újraalapította a híres soproni polgármester, Christoph Lackner által 1604-ben alapított Soproni Tudós Társaságot, amely a VEAB keretében ma is aktívan, 11 szakbizottsággal működik. Számos hazai és külföldi kitüntetés birtokosa, 1979-ben gyakorlati eredményeiért Akadémiai Díjban is részesült.
1998-ban választották meg az MTA levelező, majd 2004-ben rendes tagjának. Ugyanebben az évben az MTA Agrártudományi Osztálya osztályelnök-helyettesnek is megválasztotta. Dohy János elnök hosszas betegsége idején, de facto elnökként vezette az Osztályt. Egyik legmaradandóbb kezdeményezése ebben az időszakban minden bizonnyal az Akadémiai Emlékerdő létrehozása volt 2000-ben, az MTA alapításának 175 éves jubileuma alkalmából. Helyszínéül a soproni Páneurópai Piknik Emlékhelyet választotta, utalva a tudomány határok nélküliségére. Azóta az MTA vezetőinek részvételével évente megemlékezést szerveznek a nagycenki Széchényi-mauzóleumban, illetve ünnepélyes keretek között egy újabb fát ültetnek el a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőben.
Solymos Rezső többször hangoztatott programja volt az Akadémián: „Az erdőt be kell hozni az Akadémiára – és az Akadémiát ki kell vinni az erdőre!” Az Akadémiai Emlékerdő révén ez a gondolata halála után is fennmarad.
Mátyás Csaba