A Molnár János-barlang titkai – a Budapest Inferno című film vetítése az Akadémián

„Izotópvizsgálatokat is végeztünk a Molnár János-barlangban talált élőlényeken: rákokon és csigákon. Ezek a vizsgálatok alátámasztják azt a korábbi genetikai vizsgálatokon alapuló elképzelésünket, hogy új fajok kialakulásának lehetünk a szemtanúi – mondta Brankovits Dávid, a Woods Hole Óceánográfiai Intézet biogeokémikusa, a Budapest Inferno című film vetítse utáni beszélgetés vendége. – Az izotópos vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy a barlangi élőlények más táplálékforrást hasznosítanak, mint felszíni rokonaik.”

Brankovits Dávid biogeokémikus, Woods Hole Óceánográfiai Intézet mta.hu/Szigeti Tamás

A filmben szereplő Balázs Gergely barlangbiológus munkájához csatlakozott Herczeg Gábor evolúcióbiológus, az ELTE TTK Biológiai Intézet Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék egyetemi tanára. „Amikor Balázs Gergely a filmben is látott rákfajt felfedezte, logikusnak tűnt, hogy összeadjuk az erőinket: ő hozza a tökéletes modellt, én pedig az evolúciós megközelítést. Rendkívül biztató és kecsegtető kutatási projektben veszünk részt” – mondta el Herczeg Gábor. A kutatók a projekt keretében más barlangok élővilágát is vizsgálják. Arra a kérdésre keresik a választ, hogy egy evolúciós változás több egymástól független esetben is ugyanúgy zajlik-e le, mind az állatok külsejét, mind a genetikai állományát illetően. Ezeket a változásokat több párhuzamos rendszerben is tanulmányozzák: termál-kemoautotróf – tehát nem napfényből származó energiaforrású vizes – és nem vizes barlangokban egyszerre.

„A nem vizes barlangoknak is egészen különleges az élőviláguk a teljes fényhiány és az állandó hőmérséklet miatt. A Molnár János-barlang különlegessége viszont éppen az, hogy egy hőforrásalapú kemoautotróf barlangról van szó. A hagyományos barlangok élővilágánál is eltűnik a pigmentáció, a látást pedig a tapintás veszi át. Az említett két típusú barlang között a legnagyobb különbség az, hogy a hagyományosaknál szerves tápanyagok mosódnak be a külvilágból, a kemoautotróf típusúaknál viszont az élőlények tápláléka a helyszínen keletkezik” – mondta el Herczeg Gábor evolúcióbiológus.

Lerner Balázs, a film rendezője, Brankovits Dávid barlangbiológus és Herczeg Gábor evolúcióbiológus mta.hu/Szigeti Tamás

Lerner Balázs, a film rendezője maga is barlangi búvár. „Dáviddal és Gergővel együtt kutatunk Bosznia-Hercegovinában, Mexikóban és Magyarországon is. Nagyon régóta kísérletezünk azzal, hogyan lehet barlangban, víz alatt látványos felvételeket készíteni” – mondta. A barlangi, víz alatti forgatás során számos nehézséggel kellett szembenézniük: „Nem látszódott a képen, de rengeteg búvár úszott lámpával a búvárok körül. A felvétel úgy készült, hogy – mint egy hollywoodi forgatás esetében – többször el kellett játszanunk a barlang feltárását. Valós helyzetben, tehát ha ez nem eljátszott jelenet, hanem valódi feltárás lett volna, nem láttunk volna ilyen képeket. Egy GoPro kamerával úszó búvár unalmas lett volna egy idő után. Ilyen »csalásokra« mindig szükség van a barlangi filmezésben.”

Kattintson a képgalériához! mta.hu/Szigeti Tamás

A Molnár János-barlang feltárása az 1950–60-as években kezdődött, amikor a könnyűbúvárkodás elindult Magyarországon. Az ezredfordulóig csak kisebb járatokat tártak fel. Az ezredforduló után nyitottak egy járatot abba a terembe, ahonnan a nagyobb kutatómerülések indulnak. Napjainkra öt kilométernyi víz alatti járatot tártak fel. A víz hőmérséklete 19 foktól 27-28 fokig váltakozik, hiszen különböző vizek keverednek a barlangban. A forgatás során a búvárok nem merültek 40 méternél mélyebbre, mert az nagyon lelassította volna a munkájukat. Jelenleg 90-100 m mélységnél tartanak a kutatóbúvárok, de valószínű, hogy a barlang még ennél is mélyebb.

Részlet a filmből:

Jelenleg a barlang turisztikai hasznosítás alatt áll, ez azt jelenti, hogy barlangi búvár végzettségű turisták jelentkezhetnek, és pénzért merülhetnek a barlangban.

A sorozat következő vetítése április 25-én, 17.30 órakor Simon Judit: Isten veled Görgei! című filmje lesz. Regisztráció itt.