A matematika ötletek tárháza és valódi élethelyzetek közvetítője – interjú Jaroslav Nešetřillel

A minket körülvevő nagy hálózatok matematikájának feltárására nyert 2018-ban körülbelül 3 milliárd forintos támogatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) szinergiapályázatán Lovász László és két kutatótársa, Barabási Albert-László és Jaroslav Nešetřil. A cseh matematikussal március 14-én, röviddel a matematika világnapja után beszélt telefonon az mta.hu. A teljes interjú angolul olvasható oldalunkon.

2020. március 20. Edward Krudy

Képzeljünk el egy olyan világot, melyben a rajzórákon úgy tanítanák festeni a gyerekeket, hogy lefestetnek velük egy falat. Ezt az analógiát használta Jaroslav Nešetřil cseh professzor, hogy Megérteni a minket körülvevő nagy hálózatok matematikáját – interjú Lovász Lászlóvalillusztrálja, hol tart jelenleg a matematikaoktatás Európában.

Emiatt a diákok jó része, ha nem is félelemmel, de óvatossággal tekint a tárgyra. Ugyanakkor ez nem mindenhol van így a világon: Kínában, Japánban és Dél-Koreában a matematika az egyik legnépszerűbb tantárgy. És ez jelentős hátrányt jelenthet a jövőben az európai társadalmaknak.

Barabási Albert-László, Lovász László és Jaroslav Nešetřil Fotók: portfolio.hu mta.hu mff.cuni.cz

Ezért ahelyett, hogy a matematikatanulást gyötrelemként élnénk meg, inkább úgy kell tekinteni rá, mint az ötletek tárházára és valódi élethelyzetek közvetítőjére. Ebből a szempontból a matematika világnapja jó kezdeményezés, de ennél sokkal többet is tehetünk. Nešetřil professzor a New York-i Matematikamúzeumot (National Museum of Mathematics) említi jó példaként, és hasonló intézmény létrehozását sürgeti Prágában. Továbbá egy nemrég Párizsban rendezett kiállításra is felhívja a figyelmet (Mathematics a Beautiful Elsewhere), ahol művészek és matematikusok működtek együtt, hogy a matematikának jobb hírnevet szerezzenek.

Nešetřil professzor egyike azon három kutatónak, aki 2018 októberében elnyerte az Európai Kutatási Tanács 9,8 millió eurós pályázatát, amelynek köszönhetően hatéves kutatási program indulhat, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat. Bár jelen pillanatban az európai közegészségügyi válság miatt felfüggesztették a munkát, Nešetřil professzor bízik benne, hogy nyárra minden normalizálódik. A professzor szerint az epidemiológia matematikája már jó 100 éve ismert. Ami sokkal komplikáltabb kérdés, hogy milyen politikai és társadalmi hatások várhatóak.

A teljes interjú angolul ide kattintva olvasható.