A Magyar Tudományos Akadémiához került a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának gyűjteménye
A 19. és 20. századi magyar zeneélet emlékeit, közöttük Dohnányi Ernő három értékes kéziratát, fotókat, hangfelvételeket, leveleket és plakátokat is tartalmaz az a gyűjtemény, amelynek átadásáról a Budapesti Filharmóniai Társaság képviseletében Tóth László, a társaság elnöke írt alá megállapodást Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, illetve az ELKH részéről Balogh Balázzsal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójával az MTA Székházban. Az Akadémiánál letétbe helyezett gyűjtemény szakmai gondozását az MTA Lendület Programjának keretében létrejött 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban végzik.
A Budapesti Filharmóniai Társaság tavaly nyáron kereste meg a Magyar Tudományos Akadémiát azzal a javaslattal, hogy akadémiai letétbe, egyúttal
a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének szakmai gondozásába adná a társaság tulajdonában lévő zenei dokumentumokat.
Gustav Mahler levele a Filharmóniai Társaságnak (1889. november 19.) Forrás: A BTK ZTI 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum Budapesti Filharmóniai Társaság-gyűjteménye, a tulajdonos engedélyévelEzek között megtalálható az együttes hivatalos levelezése, koncertprogramjai, plakátjai, kritikagyűjteménye, társasági iratai, jegyzőkönyvei, fényképei, hangfelvételei, valamint ajándék- és emléktárgyai, továbbá három igen értékes Dohnányi-kézirat.
Dohnányi hangszerelése Schubert f-moll fantáziájából Forrás: A BTK ZTI 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum Budapesti Filharmóniai Társaság-gyűjteménye, a tulajdonos engedélyévelAz előkészítő folyamat eredményes zárásaként háromoldalú letéti megállapodás készült, amelynek ünnepélyes aláírását csütörtökön tartották
az MTA Székház Koncerttermében.
A megállapodást (balról jobbra) a Budapesti Filharmóniai Társaság képviseletében Tóth László, a társaság elnöke, Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, illetve az ELKH részéről Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója írta alá (A fotóra kattintva az eseményről készült képgaléria nyílik) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Eszerint a letétbe helyezett gyűjtemény szakmai gondozását
a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének kutatói végzik, akik a Magyar Tudományos Akadémia 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumát gondozzák – az Akadémia ugyanis a most átvett gyűjteményt szellemi biztonsága és kutathatósága szempontjából egyaránt a legjobb kezekbe szerette volna helyezni.
A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Magyarország legrégebben, 1853-ban alapított, ma is működő hivatásos zenekara. Alapító karnagya Erkel Ferenc volt, 1919 és 1944 között pedig Dohnányi Ernő irányította. 2020 nyarán a zenekar létrehozott honlapján egy digitális idővonalat, amely az alapítástól kezdve a már feldolgozott, digitalizált dokumentumokon keresztül mutatja be a Filharmóniai Társaság történetét.
Az átadási ceremónia ünnepélyességét emelte, hogy a megállapodás aláírása után a zenekar tagjaiból álló vonósnégyes – Kovács Judit (hegedű), Molnár Sándor (hegedű), Babácsi Csaba (brácsa) és Baráti Eszter (cselló) – rövid koncertet adott Kodály Zoltán és Erkel Ferenc műveiből.
Tóth László, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnöke a zeneművek elhangzása előtt elmondta, hogy a rövid koncert darabjainak kiválasztásával részben Erkel Ferenc, a Társaság zenekarának alapítója előtt szerettek volna tisztelegni, részben Kodály Zoltán zenekaruk iránti szakmai bizalmát szerették volna meghálálni. Kodály Zoltán ugyanis az 1933-ban írt Galántai táncokat
az abban az évben alapításának 80. évfordulóját ünneplő Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának ajánlotta, és a zenekar „Aranykönyvnek” nevezett aranyszegélyű emlékkönyvébe írt sorokkal még legalább további nyolcvan évet kívánt nekik.
Fénykép Dohnányiról és a Filharmóniai Társaság Zenekaráról, 1933 (Vajda M. Pál) Forrás: A BTK ZTI 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum Budapesti Filharmóniai Társaság-gyűjteményéből, a tulajdonos engedélyévelAz idén 169 éves zenekar ezt már kilenc évvel meghaladta. A BTK Zenetudományi Intézet kutatói a Filharmóniai Társaságtól most kapott gyűjteményt gondozva hűek maradnak az Akadémia hivatásához, amikor is elérhetővé teszik a tudomány értékeit a társadalom szélesebb rétegeinek, és közben Kodály Zoltán álmát is valóra váltják, miszerint „legyen a zene mindenkié”.
