A Magyar Tudományos Akadémia képes története 1825-2025 – Új kötet a kétszáz éves MTA-ról
Az akadémiai mozgalom magyarországi előzményeitől egészen napjainkig ad korabeli fotók és illusztrációk alapján a hazai tudományról és legfontosabb intézményéről, a Magyar Tudományos Akadémiáról átfogó képet egy új kiadvány.
Az Akadémia alapításának 200. évfordulójára készült kiadványok egyike Hay Diana, az MTA KIK Levéltára igazgatója, valamint Szögi László, az Egyetemi Könyvtár volt főigazgatója közös könyve.
Fotó: mta.hu / Nagy Attila KárolyAz új kötet kevés szöveggel és sok képpel próbálja hitelesen és érdekesen bemutatni az Akadémia történetét. A 300 oldalas könyv szerzői bevallottan nem mély elemzésre vállalkoztak. Céljuk az volt, hogy ismert és kevésbé ismert festmények, szobrok, érmek és fényképfelvételek segítségével mutassák be az elmúlt 200 évet.
Részlet Kecskeméti Gábor akadémikus, az Akadémia és Könyvtára 200 éves Évfordulójának Megünneplését Előkészítő Elnökségi Bizottság elnökének előszavából:
„A világ számos más tudományos és művészeti akadémiájától eltérően a Magyar Tudományos Akadémiát (eredeti nevén Magyar Tudós Társaságot) nem fejedelmi alapító aktus, hanem közadakozás hozta létre a 19. század első harmadának végén. A társaság felállítására és működtetésére irányuló felajánlások a magyar rendi országgyűlés főúri és nemesi résztvevőinek körében kezdődtek 1825-ben, majd jóval szélesebb körre terjedtek ki; a társaság felállításáról szóló törvény 1827-ben született meg, a tényleges tevékenység kezdete pedig az 1830. esztendő. Ez az alapítási időszak mélyen meghatározta az első évtizedek működését. Az intézményt törvénybe iktató 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” címet viseli, s rögzíti, hogy az alapítás „a hazai nyelvnek nemcsak terjesztésére, hanem a tudományok és művészetek minden nemben leendő kiművelésére is” irányul. E célkitűzés kezdettől fogva összekapcsolódott a mind a nyelv pallérozásában, mind a nemzeti kultúra képviseletében kiemelt jelentőségű szépirodalmi alkotó művelésével és szervezésével.”
A könyv lapjain megjelennek az Akadémia vezetői, a nevezetesebb események, a fontosabb dokumentumok, és ezeken keresztül kirajzolódnak azok a történelmi változások is, amelyek az országban bekövetkeztek és befolyásolták az Akadémia életét.
Fotó: mta.hu / Nagy Attila KárolyAz illusztrációk változása jól jelzi az idő múlását is, hiszen a 19. század elejéről a képzőművészeti alkotások (festmények, szobrok) őrizték meg az akadémikusok kinézetét, és a dokumentumok is kézírással készültek. A 19. század közepére aztán megjelentek az első műtermi fényképek és az újságok számára készített metszetek, majd a 20. században már a fekete-fehér, később színes riportképek közül tudtak válogatni a szerkesztők, a könyv végén pedig már a digitális fényképek szolgáltak forrásul.
A Magyar Tudományos Akadémia képes története 1825–2025
Magyar Tudományos Akadémia, ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
Budapest, 2025
A kötet az ELTE HTK Történettudományi Intézet Kiadvány szerkesztőségében készült. Megvásárlásával kapcsolatban ide kattintva olvashatók információk.
