A kutatók és a magyar tudomány érdekében azonnali megállapodást és világos koncepciót kért az MTA közgyűlése az ITM-től

A tudomány szabadsága, az Akadémia függetlensége és az általa képviselt értékek, valamint az MTA kutatóintézet-hálózatának megtartása mellett állt ki az Akadémia Közgyűlése. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete összezárt az elnök mögött: a legfontosabb határozatokat 90 százalék körüli többséggel szavazta meg. Ilyen arányú támogatással biztosították az akadémikusok további bizalmukról Lovász László elnököt, és kérték fel az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi költségvetését maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére.

2018. december 7.

Az MTA 190., rendkívüli közgyűlésének aloldalaKözgyűlési beszámolónkat rendhagyó módon Lovász László zárszóként elmondott gondolataival kezdjük.

A magyar tudományosság helyrehozhatatlan károkat szenvedhet

„A tudományban a másik kutató iránti nyitottság, egymás gondolatainak pontos megismerése és megértése sokszor mozdítja ki a holtpontról a vitát. Részben ez volt a célja a mai rendkívüli közgyűlésünknek is” – mondta zárszavában Lovász László. Megköszönte a Közgyűlésnek, hogy kinyilvánította, miként képzeli el az MTA jövőjét, majd összefoglalta, mit tart a legfontosabbnak a következő időszakban.

Lovász László és az Akadémia vezetői az MTA Székház Dísztermében Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

„Először is úgy ítélem meg, hogy az MTA és a minisztérium közötti megállapodás nem halogatható tovább. Ha nincsen ilyen megállapodás, akkor – és itt most nem dramatizálni akarom a helyzetet, de tény – a magyar tudományosság helyrehozhatatlan károkat szenved. A kiszámíthatatlanság miatt a legtehetségesebb és legtöbbre hivatott fiatal kutatók fogják elhagyni az országot.”

Lovász László újra megerősítette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is partner abban, hogy a magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció erősítéséhez minden támogatást megadjon. Ennek érdekében az MTA kész arra, hogy egy szakmai alapú, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő átvilágítással felmérje kutatóhálózatát. Ennek a felmérésnek a megállapításai nyomán pedig akár a szükségesnek ítélt szerkezeti változtatásokra is készen állunk – mondta.

Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy a szerkezeti átalakítások nem jelenthetik az akadémiai kutatóhálózat szétdarabolását. Egy ilyen lépés nem szolgálja sem a magyar tudományosság, sem az ország javát. Amire szükség lenne, az a minél szorosabb és minél kiterjedtebb kapcsolat és együttműködés minden érintett szereplő között a felfedező és az alkalmazott kutatások, valamint az innováció hazai fejlesztése érdekében.

Elnöki beszámoló

„Az MTA nagyon nehéz helyzetben van. Ez a helyzet pedig nem ér véget a mostani közgyűléssel” – kezdte az MTA és az ITM között az elmúlt fél évben folyó vita legjelentősebb eseményeit felidéző összefoglalóját Lovász László a közgyűlés elején. Emlékeztetett arra, hogy 2018. június 12-én az MTA Vezetői Kollégiumának ülése közben e-mail érkezett az MTA Titkárságra, amelyben az ITM a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítási javaslatának véleményezését kérte 54 perces határidővel. Ez a törvénymódosítás tette lehetővé, hogy az Országgyűlés által júliusban megszavazott költségvetési törvény szerint a mintegy 40 milliárd forintos akadémiai költségvetésből 28 milliárd forint átkerüljön a minisztériumhoz. Ebből 20 milliárd forintot tesznek ki az MTA kutatási intézményeinek bér- és működési költségei. „Ezzel elválasztották a kutatóhelyek működtetésének közfeladatát a finanszírozási forrásoktól” – mondta Lovász László a közgyűlésen, a lépést jogi nonszensznek nevezve. Az Akadémia elnöke kitért azokra a szavai szerint rosszindulatú, elferdített tényeket tartalmazó nyilatkozatokra, amelyek az MTA-t mint balliberális fészket bélyegezték meg. „Sikk lett az MTA-t támadni” – fogalmazott Lovász László, aki megerősítette: a szakpolitikai kérdésekben az Akadémiának nem joga, hanem egyenesen kötelessége az egyes területeken elért tudományos eredményeit ismertetni.

A 7+7-es bizottság, a kutatóhálózat átvilágítása és 2019-es költségvetése

Az MTA és az ITM korábban megállapodott abban, hogy az MTA elvégzi kutatóhálózatának átvilágítását. A Közgyűlés megismerte a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottságának (MTA KTEB) ezzel kapcsolatban egyhangúlag meghozott javaslatait. A paritásos rendszerben megalakult, az MTA elnöke és az ITM vezetője által felkért tagokból álló testület első, november 16-i ülésén egyebek mellett azt indítványozta, hogy az MTA kutatóhálózatának 2016-os átvilágításakor született eredményeken kívül – azoknál az intézeteknél, amelyeknél ilyen értékelésre sor került – vegye figyelembe az utóbbi évtizedben külön lezajlott, nemzetközi szervezetek általi átvilágítás eredményeit.

Az MTA 190., rendkívüli közgyűlése 2018. december 6-án Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Támogatta a bizottság azt is, hogy az értékelő bizottságokban az intézetek külső tanácsadó testületeinek tagjain kívül vegyenek részt azok a személyek is, akiket a KTEB-be az ITM minisztere által delegált tagok javasolnak. Az értékelést az adott intézet önállóan értékelhető kutatóegységei (kutatócsoportok, illetve osztályok, ezek hiányában az egyes kutatók) szintjéig kell elvégezni. A bizottság szerint az átvilágítást legkésőbb 2019. március 31-ig végre kell hajtani.

A bizottság javasolta az ITM miniszterének, hogy az akadémiai kutatóintézetek 2019. első negyedévi költségvetését – az előzőekben meghatározott átvilágításra tekintettel – szabadítsa fel.

Az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság 2018. november 16-i ülésén hozott határozatai itt olvashatók, a bizottság tagjainak névsora itt tekinthető meg.

Palkovics László levele

A közgyűlésre miniszterként meghívást kapott Palkovics László is, aki azonban nem élt a felszólalás lehetőségével. Ehelyett egy levelet küldött akadémikustársainak, amelyet Vékás Lajos, az MTA alelnöke, a közgyűlés levezető elnöke olvasott fel.

Vékás Lajos, az MTA alelnöke Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Palkovics László levelében kiemelte: a nyár eleje óta zajlik a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer újraértékelése és átalakítási javaslatainak kidolgozása. Szerinte azonban a Közgyűlés elé került anyagok „semmilyen módon nem reflektálnak arra az ügyre, amely előttünk áll”. A levél szerint a kialakult vita semmilyen módon nem érinti a köztestületet, kizárólag a hazai KFI rendszer felépítéséről és finanszírozásáról szól. Végül jelezte, hogy a „kormány biztosítani fogja az intézetekben dolgozók bérét mindaddig, amíg át nem állunk az új strukturális és finanszírozási modellre”.

A levelet a miniszter által december 6-án 11 órakor tartott sajtótájékoztató résztvevői is megkapták, itt olvasható.

A stratégiai koncepció

Lovász László beszámolt az Akadémia és az ITM közötti tárgyalásokon történtek nyomán folyó munka egyik legfontosabb eredményéről. Arról a koncepcióról, amelyet a hazai innovációs rendszer megújításáról készített egy, az ITM-től kapott munkaanyag figyelembevételével az MTA. A koncepció az MTA tudományos osztályainak és kutatóintézeteinek közreműködésével készült.

Ennek főbb megállapításait ismertetve az elnök kiemelte: a hazai KFI rendszer komplex átvilágítása nélkül az MTA intézethálózatának átstrukturálása nem alapozható meg. Átszervezni csak akkor szabad, ha annak jelentős előnyei vannak a magyar tudományosság és az ország javának szolgálatában, és ez alapos elemzéssel, jó példákkal nyilvánvalóan bizonyítható. A KFI lánc nemzetközileg is versenyképes eleme az alapkutatás, amelyben az MTA kutatóintézet-hálózata is fontos szerepet játszik. „Erre építeni kell, nem pedig lerombolni” – mondta Lovász László, aki egy labdarúgásból hozott példával is élt. Eszerint egy EB-győzelemre esélyes focicsapatot egyben kell tartani, nem pedig további csapatok között kell szétosztani a játékosait.

Barnabás Beáta főtitkárhelyettes, Bokor József alelnök, Török Ádám főtitkár, Freund Tamás alelnök és Lovász László, az MTA elnöke (balról jobbra haladva) Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Az Akadémia elnöke szerint minden kutatóközpontban három alapfeladatot kell ellátni: alapkutatást, alkalmazott kutatást és társadalmi szolgáltatásokat. Ez utóbbiak között említette például a Balaton vízminőségének monitorozását vagy azt, hogy a kutatók részt vesznek az egyetemi oktatásban. Ezeket a feladatokat összeköti a közös tudományterület, amelyen belül a feladatok elosztása és az együttműködés egyaránt megvalósul. Csak így lehetséges a meglévő infrastrukturális és személyi kapacitások bevonása az innováció folyamatába.

Osztrák példára hivatkozva egy lehetséges lépésnek nevezte egy új „Institute for Advanced Study” kialakítását a globális éltudomány vérkeringésébe való intenzív bekapcsolódás és az egyetemi vagy intézeti szintű kutatások nemzetközi trendek és célok alapján való összehangolására és irányítására.

Az MTA koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában – az ITM munkaanyagának figyelembevételével című dokumentum itt érhető el.

Hozzászólások

Az ezt követő vitában felszólalók közül többen is aggodalmukat fejezték ki az MTA-val szemben megfogalmazott támadások miatt. Volt olyan akadémikus, aki azt javasolta: a Közgyűlés határozatban utasítsa vissza, hogy egy miniszter határozza meg az MTA Közgyűlésének napirendjét, valamint azt, hogy egy olyan koncepcióhoz kérik a Közgyűlés beleegyezését, amelyet a miniszter távollétében megismerni sem volt lehetősége. Palkovics László levelére reagálva többen azt javasolták, hogy a Közgyűlés felhatalmazásával az MTA Elnöksége válaszoljon rá, tételesen cáfolva az állításait. Egy hozzászóló szerint értelmezhetetlen a miniszteri levél, mert az sem derül ki belőle, hogy mi az a koncepció, amelyre az Akadémia a tárcavezető szerint nem reagál.

Pálinkás József (balra) és Vizi E. Szilveszter Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Az MTA egyik korábbi elnöke külön határozatot javasolt Lovász László támogatásáról. A felszólalások között elhangzott: Magyarország több nagy tudományos pályázatot (ERC grantet) nyert, mint a cseh, a lengyel és a szlovák kutatók együttvéve, és ebben alapvető szerepe van az MTA kutatóhálózatának.

A közgyűlési határozatok

A határozathozatalok sorában a közgyűlés 90 százalék körüli szavazati aránnyal fogadott el több, a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóhálózata jövőjével kapcsolatos javaslatot.

Elsőként Vizi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnökének javaslatára az MTA Közgyűlése elismerését és köszönetét fejezte ki Lovász László elnöknek az Akadémia és kutatóhálózata integritásának megőrzése érdekében eddig kifejtett tevékenységéért, és további támogatásáról biztosította az elnököt.

Az alábbiakban az MTA vezetése által a Közgyűlés elé terjesztett határozati javaslatokat, illetve ezek eredményeit ismertetjük.

10/2018. (XII. 6.) számú közgyűlési határozat

„A tudományos kutatások eredményességének elengedhetetlen feltétele a hosszú távú kiszámíthatóság és garancia. A Közgyűlés ezért elvárja, hogy a kibővített külső tanácsadó testületek (KTT) által történő átvilágítás próbáját kiálló kutatóhelyek alapellátása biztosított legyen.

A kutatóintézet-hálózat szerkezetének változtatását az MTA csak akkor tartja elfogadhatónak, ha érdemi elemzés nyomán bizonyítható, hogy az az összmagyar tudomány érdekét szolgálja.”

11/2018. (XII. 6.) számú közgyűlési határozat

„A Közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság munkájáról szóló tájékoztatást tudomásul veszi, és a Bizottság határozatait támogatja. A Közgyűlés kéri az ITM miniszterét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. év első negyedév végéig szóló költségvetését szabadítsa fel a vonatkozó jogszabályi határidők betartásával, és azt maradéktalanul bocsássa az akadémiai kutatóhálózat rendelkezésére.”

11/2018. (XII. 6.) számú közgyűlési határozat

„A Közgyűlés »Az MTA koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában – az ITM munkaanyagának figyelembevételével« című dokumentumot megismerte, és azt az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadja. A Közgyűlés felkéri az MTA választott vezetőit, hogy a koncepcióban foglalt elvek szerint folytassanak tárgyalásokat az illetékes kormánytagokkal, és az MTA Elnökségét, hogy állásfoglalásaival támogassa a tárgyalásokat.”

A Közgyűlés végül felkérte az Akadémia Elnökségét, hogy adjon részletes választ Palkovics László miniszternek az akadémikustársaihoz intézett, az Akadémia 190. közgyűlésén felolvasott levelére.

„Nem azért lettem az Akadémia elnöke, hogy asszisztáljak annak szétdarabolásához”

Az elnöki zárszóban Lovász László kitért arra, hogy interjúkban és magánbeszélgetésekben is sokszor nekiszegezték az elmúlt időszakban a kérdést: Miért nem mond le? „Hogyan tűrheti azt a stílust, amellyel az Akadémiát támadják? Hol itt a gerince?” – idézett a kérdezőktől Lovász László. Mint elmondta, szerinte a stílus nem azt minősíti, akivel szemben használják. Az elmúlt időszak akadémiai lépéseit pedig úgy értékelte, hogy „csak olyat tettünk, amit emelt fővel vállalni tudunk”.

Hozzátette: nem azért lett az Akadémia elnöke, hogy asszisztáljon – akár a lemondásával is – annak szétdarabolásához. Amíg minimális esélyét is látja annak, hogy az MTA és a teljes magyar tudományos élet érdekében racionális megoldás születik, addig marad azon a poszton, amelyre az Akadémikusok Gyűlése megválasztotta.

Lovász László elmondta: ha nem tudná megvédeni a kutatóhálózat integritását, az abban folyó értékes kutatásokat, akkor azt kudarcként könyvelné el, és akkor valóban nem maradna számára más hátra, mint a lemondás.

„De nem erre készülök. Ha azt látom, hogy van esély a megegyezésre, van esély a magyar tudomány és az ország érdekében a vitatott kérdések tisztázására, akkor minden erőmmel ezen dolgozom a jövőben is” – mondta. Végül az MTA alapítója, Széchenyi István gondolatait idézve – „Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; én azt szeretem hinni: – lesz!” – úgy fogalmazott, ő ugyanezt hiszi az Akadémiáról és annak kutatóhálózatáról.

Lovász László a rendkívüli közgyűlés után tartott sajtótájékoztatón Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

A közgyűlés után Lovász László sajtótájékoztatót tartott. Az alábbiakban az ott elhangzottak alapján készített összefoglaló olvasható.

  • A Közgyűlés elvárja, hogy az átvilágításon sikerrel átesett kutatócsoportok alapellátása hosszú távon biztosított legyen – ne kelljen erre pár évente újra pályázni.
  • A miniszter az MTA első negyedéves költségvetésének dologi részét (nagyjából az összeg felét) vissza kívánja tartani arra való hivatkozással, hogy egyébként „az Akadémia nem csinálna semmit”. Lovász László szerint „egy ilyen lépés méltatlan az Akadémiához is, és a kormányhoz is”.
  • Lovász László elmondta, hogy december 3-án megbeszélés volt az Akadémia és az ITM között. Ezen az MTA részéről Vékás Lajos, a minisztérium részéről pedig Palkovics László, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottságának tagjaként a szintén akadémikus Maróth Miklós vett részt. Az egyik fő téma az Akadémia negyedéves finanszírozása volt. Palkovics László szerint a dologi kiadások finanszírozására van jogi lehetőség az Akadémia saját forrásaiból, míg Lovász Lászlót az Akadémia szakértői arról tájékoztatták, hogy „ez a pénzátirányítás törvényes úton nem valósítható meg”.
  • Palkovics László kedden délután küldött az Akadémia elnökének a hétfői tárgyalásról egy emlékeztetőt. Ebben az szerepelt, hogy megegyeztek a finanszírozás kérdésében. Lovász László szerint viszont nem történt megegyezés. Erről még szerdán este tájékoztatta a minisztert.
  • „Még mindig reméljük, hogy sikerül meggyőzni a kormányzatot: ne ilyen módszerekkel gyakoroljon nyomást ránk” – mondta Lovász László az első negyedéves költségvetés dologi részének miniszteri visszatartásával kapcsolatban.
  • Az MTA elnöke szerint a legfőbb nézeteltérés az MTA és az ITM között az alapfinanszírozás fogalmában van: az Akadémia álláspontja szerint egy intézet fennmaradásához az alapfinanszírozás, a villanyszámla fizetése nem történhet pályázat alapján – ezt garantálni kell, amíg a pályázat működik.


Az eseményen készült további képeink itt láthatók:

2018. 12. 06. – Az MTA 190. közgyűlése

Explore this photo album by MTA Kommunikáció on Flickr!