A középkori zenei emlékektől a koszorúér-betegség kockázatbecsléséig – az MTA Lendület programjának új nyertesei

A díjátadóról készült képgaléria ide kattintva elérhetőA Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet. A fő cél a külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, illetve a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása volt, valamint az, hogy a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportoknak biztosítson forrást. A program tehát a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul.

Tizenegyen a 2019-es Lendület-nyertesek közül Török Ádámmal, az MTA főtitkárával mta.hu/Szigeti Tamás

2011-től már nemcsak akadémiai kutatóintézetekben, hanem egyetemeken is működhettek a Lendület program által támogatott csoportok, 2016-tól pedig a „Célzott Lendület” keretében az MTA az alkalmazott tudományterületeken dolgozó fiatal kutatók előtt is megnyitotta a programot. Pályázatukat azzal tudják sikeresen alátámasztani, hogy az eredményeik iránt érdeklődő vállalatok, a versenyszféra szereplői a megítélt támogatás meghatározott részét átvállalják, ezzel igazolva, hogy a kutatási téma és a kutatás várható eredményei fontosak a gyakorlatban. A „Célzott Lendület” pályázati kiírására idén négyen jelentkeztek, közülük egy pályázó nyerte el a támogatást.

Újabb tizenhat kiváló lendületes kutató

2018-ig 164 Lendület-kutatócsoport alakult meg, ez a szám most további 16-tal bővül. A korábban megalakult kutatócsoportok közül 82 még aktív, 44 beépült valamely akadémiai kutatóközpont vagy -intézet szervezetébe, 31 lezárult, 7 pedig megszűnt, például a kutatócsoport-vezető külföldre távozásával.

A sikeres pályázók között korábbi nyertesek tanítványai is megtalálhatók. Így például Szabó Róbert Kiss L. László Lendület-kutatócsoportjának (2009–2012) volt a tagja, majd 2018-ban saját jogon is Lendület-támogatást nyert.

Voltak kutatók, akik több kategóriában is sikeresen szerepeltek. Nagy László 2014-ben a Lendület I. kategória nyerteseként alakította meg az MTA SZBK Lendület Gomba Evolúciós Genomikai Kutatócsoportot, 2019-ben pedig a Lendület II. kategóriában sikerült pályázati támogatást szereznie. Maurovich-Horvat Pál a Lendület I. kategóriában 2013-ban indíthatta el az MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoportot, majd idén a Lendület II. kategóriában ismét a nyertesek között üdvözölhetjük.

A pályamunkákat két szakaszban bírálták el. Az első szakaszban a formailag érvényes pályázatokat legalább 3 anonim szakértő bírálta – pontozással és szöveges értékeléssel, valamint nyilatkozott a pályázat támogathatóságáról. A második szakaszban a felkért zsűri májusban tudományterületenként rangsorolta a pályázatokat a pályázati anyagok és az anonim bírálatok alapján. Ennek nyomán tett javaslatot az MTA elnökének a támogatandó pályázatokra.

A 16 nyertes pályázó 540 millió forintos támogatásban részesül az idei esztendőben. Az idén megalakuló új kutatócsoportok közül 5 akadémiai kutatóközpontban vagy -intézetben, 11 pedig valamelyik egyetemen folytathatja a munkáját. Ez utóbbi adat is jól mutatja, hogy az Akadémia közfeladatai megvalósításában továbbra is fontos partnerként tekint az egyetemekre.

Az idei Lendület-nyertesek között a három nagy tudományterület közötti megoszlás alapján egyenlő arányban vannak jelen a matematikai és természettudományok művelői. Közülük hat-hat fő részesül a támogatásban, ez 37,5-37,5 százalékot jelent. A bölcsészet- és társadalomtudományi terület művelőit négy kutató képviseli, arányuk így 25 százalék.

A kutatócsoportok közül a legtöbbet – hármat-hármat – az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fogadja be. A Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem két-két kutatónak, az MTA Atommagkutató Intézet, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem, valamint az egri Eszterházy Károly Egyetem pedig egy-egy kiváló fiatal tudósnak teszi lehetővé az önálló kutatócsoport megalakítását a program keretében.

A 16 nyertes közül 12 férfi és 4 nő. Külföldről 3-an tértek haza, 13-an pedig úgy döntöttek, hogy továbbra is Magyarországon folytatják kutatói pályájukat.

A Lendület-pályázat idei nyertesei

Antal Miklós Forrás: mta.hu

Antal Miklós humánökológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakít kutatócsoportot. A 21. század egyik érdekes vízióját, a munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és hatásait vizsgálja európai kontextusban. Szerinte kevés fontosabb kérdés van annál, mint hogy mennyit dolgozunk, és mennyit fogyasztunk. Előbbi nagyban meghatározza személyes jólétünket, utóbbi a környezeti hatásokon keresztül jelentősen befolyásolja közös jövőnket. A 20. században a termelés hatékonyságának növekedését alapvetően a fogyasztás növelésére használtuk fel és csak kisebb mértékben a munkaidő csökkentésére. Kutatása fő kérdése, hogy lehetséges és kívánatos-e ennek megfordítása. A gyakorlati megvalósíthatóság szempontjából a munkaidő mérhetősége fontos, míg politikai realitása szempontjából a munkaadók, munkavállalók és kormányzatok viszonya. Ezek vizsgálata mellett konkrét, jelenleg is zajló európai példákon keresztül elemzik, hogy környezeti szempontból előnyös-e a munkaidő csökkentése (pl. csökken-e a résztvevők karbonlábnyoma), illetve hogy jóléti szempontból érzékelhető-e javulás. Ha igen, akkor utolsó lépésként a modell terjedésének lehetőségeit vizsgálják.

Czagány Zsuzsa Forrás: mta.hu

Czagány Zsuzsa zenetörténész az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében a magyar középkor hangjelzett kódextöredékeit kutatja, rendszerezi és jeleníti meg online is. A középkori Magyarország teljes, becslések szerint 50 000 kódexet számláló könyvállományából mára csak mintegy 1500 maradt. Czagány Zsuzsa munkájának jelentőségét az adja, hogy ilyen pusztulás mellett minden apró töredéknek fölbecsülhetetlen értéke van, akár azért, mert megsemmisült könyvek fönnmaradt dokumentumait, akár mert meglévő kéziratok hiányzó darabjait örökítik át. A töredékkutatás, csakúgy mint a régészet, a fönnmaradt torzókból állítja helyre az eredeti állapotot: a 16–17. század folyamán szétvágott és könyvborítóként, kötések megerősítéseként fölhasznált pergamenlapokból rekonstruál könyvrészeket, olykor teljes kódexeket, aprólékosan elemezve tartalmukat és formai tulajdonságaikat. Kutatócsoportja a középkori Magyarország teljes területét átfogva tárja föl a gyűjteményekben lappangó 11–16. századi kottás szertartáskönyvek fragmentumait, különös gondot fordítva a talált hangjelzésfajták és dallamok vizsgálatára. Az eredményeket adatbázisba foglalják, és korszerű digitális eszközökkel online megjelenítik. Ez a kutatás nemcsak tudományos szempontból innovatív – hiszen itt valóban források kerülhetnek elő vagy válnak rekonstruálhatóvá –, de új távlatokat nyit a magyarországi középkori és kora újkori kéziratos és könyves kultúra rétegeinek, kapcsolatrendszerének, transzmissziós útvonalainak és intézményi hátterének árnyaltabb megismerése előtt. A projekt közvetlen kapcsolatban áll a hasonló célú közép-európai kezdeményezésekkel, s csatlakozik a nemzetközi fragmentológiai kutatás dinamikusan fejlődő zenei ágához is.

Czakó Gábor Forrás: mta.hu

Czakó Gábor elméleti kémikus célja a Szegedi Tudományegyetemen új reakcióutak feltárása atomi felbontású mozifilmekkel. A kémiai reakciók dinamikájának legmélyebb atomi és molekuláris szintű megértése ma a kémia egyik alapkérdése. Az elméleti kutatás során a fizika törvényeit alkalmazzák kémiai rendszerekre, majd a matematika és a modern számítástechnika eszköztárának felhasználásával végeznek számításokat. A reakciódinamika lépésről lépésre követi a reakciók lefolyását, így új reakcióutakat tárhat fel és a reakciók kimenetele is jósolhatóvá válik. Eredményeik formálják a kémiai reaktivitás eddig ismert alapszabályait, ezáltal lehetővé téve a reakciók irányítását és a kívánt termékek hatékony előállítását. Kutatásuk során alapvető kémiai reakciók dinamikáját vizsgálják (pl. a szénhidrogének reakciói, illetve a szerves kémiában jelentős SN2 reakciók mechanizmusának felderítése), valamint kis biorendszereket (pl. aminosavak reakciói szabadgyökökkel) tanulmányoznak. Eredményeik nélkülözhetetlenek a kapcsolódó kísérletek értelmezéséhez, illetve további mérések tervezéséhez nyújthatnak segítséget.

Dombóvári Zoltán Forrás: mta.hu

Dombóvári Zoltán gépészmérnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen konvolúcióalapú keretrendszert állít fel szerszámgépek önműködő dinamikai leírására. A negyedik ipari forradalom elősegíti ténylegesen automatizált gyártási képesség kialakítását új, hatékony kiber-fizikai rendszerek alkalmazásával. E rendszerek képesek felmérni saját állapotukat és önműködően beavatkozni a hatékonyabb és pontosabb termelés elérése érdekében. Ez összeségében a gyártási sebesség növekedéséhez vezet, ami azonban fokozza a káros rezgések kialakulását. Megszüntetésük komoly szakértelmet, tapasztalatot és tudást igényel. A Dombóvári Zoltán által javasolt koncepció egy olyan matematikai leírást emel át a mérnöki gyakorlatba, amely alkalmas az új, automatizált gyártáskövetés során rögzített adatok hatékony feldolgozására a káros rezgések elkerülése érdekében. A konvolúcióalapú megfogalmazásnak nagyobb az információtartalma, mint – az ember által jobban értelmezhető – paraméteralapú megfogalmazásnak. A projekt keretében egy új matematikai eszköztár kifejlesztése a cél, mely alkalmas a megmunkálási folyamatok során kialakuló nemkívánatos rezgések automatikus mérnöki előrejelzésére.

Enyedy Éva Anna Forrás: mta.hu

Enyedy Éva Anna vegyész a Szegedi Tudományegyetemen funkcionális fémkomplexek biospeciációját végzi. A gyógyászatban a rákellenes gyógyszerek használatát gyakran korlátozzák a súlyos mellékhatások és a kialakuló rezisztencia. Ez olyan új – köztük fémtartalmú – vegyületek előállítását és vizsgálatát ösztönzi, amelyek megfelelő hatásosság mellett szelektívek, és az egészséges sejtekre nézve kevésbé toxikusak. A racionális hatóanyag-fejlesztéshez alapvető fontosságú a farmakokinetikai sajátosságok, a hatásmechanizmus és a kialakuló mellékhatások megértése. A kutatás célja új rákellenes ródium-, ruténiumkomplexek, 8-kinolinol, tioszemikarbazon-vegyületek előállítása és tanulmányozása különböző műszeres és számításos módszerekkel az emberi szervezetben lejátszódó biotraszformációs, transzferfolyamatok, a hatásért és mellékhatásokért felelős kölcsönhatások feltárása céljából. A várható eredmények jobb hatásprofilú (fém)vegyületek előállításához járulnak hozzá, és fontos részét képezik (pre)klinikai vizsgálatuknak.

Geml József Forrás: mta.hu

Geml József (Eszterházy Károly Egyetem) biológus kutatásai a mikroorganizmusok célzott növényvédelmi felhasználását lehetővé tévő mezőgazdasági innovációkhoz járulhatnak hozzá. Kutatási programjának célja a talaj- és növényi mikrobióma és a növényegészségügy közötti kapcsolatok feltárása a szőlőtermesztésben. A talajokban és növényekben élő mikrobiális közösségek az ökoszisztéma-folyamatok és az emberi túlélés szempontjából egyaránt nélkülözhetetlenek. A mikrobiómák szerkezetét és funkcióját meghatározó tényezők megértése nagy tudományos értékkel bír, és az alkalmazás széles körű lehetőségét kínálja a mezőgazdaságban. A pályázatban szereplő Környezeti Mikrobiom Kutatócsoport tanulmányozza majd a talaj- és növényi mikrobiómák összetételének és funkcionalitásának térbeli és időbeli dinamikáját, különös figyelmet fordítva a növénybetegségekhez való kapcsolódásukra. A kutatási projekt a legújabb tudományos módszereket használva betekintést nyújthat a regionális és a fajtaspecifikus szőlőmikrobiómákba, valamint a szőlőbetegségek mikrobiómáit befolyásoló környezeti tényezőkbe és a mikrobiális kölcsönhatásokba. Ezek mélyebb megértése egyedülálló lehetőségét adja a mikroorganizmusok célzott növényvédelmi felhasználását lehetővé tevő mezőgazdasági innovációknak.

Hartmann Bálint Forrás: mta.hu

Hartmann Bálint villamosmérnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen alakít kutatócsoportot. Célja egy állapotbecslésre épülő moduláris eszközrendszer létrehozása az elosztóhálózat megfigyelhetőségének, fejlesztésének és célzott vezérlésének támogatásához. Magyarországon mintegy 165 000 kilométernyi vezeték biztosítja a magas színvonalú villamosenergia-ellátást. Ennek több mint fele a lakossági fogyasztókat kiszolgáló kisfeszültségű elosztóhálózat részét képezi, amelynek automatizáltsága alacsony. Hartmann Bálint kutatócsoportja arra törekszik, hogy ez a jövő kihívásainak megfelelő, okos megoldásokkal felszerelt, innovatív, rugalmas és modern hálózattá legyen átalakítható. A projekt keretében fejlesztendő becslőalgoritmusok lehetővé teszik, hogy a szakembereknek közel valós idejű információjuk legyen a hálózat állapotáról, így optimalizálva az üzemeltetést. A jobb megfigyelhetőség elősegíti a váratlan események kezelését, illetve célzott beavatkozásokon keresztül rugalmasabban szabályozható rendszert eredményez. A társuló eszközmenedzsment-rendszer hosszabb élettartamot, racionalizált karbantartást tesz lehetővé. A projekt eredményeként olcsóbbá és hatékonyabbá válik a villamoshálózat üzemeltetése, tovább javul az ellátásbiztonság, és szélesebb körben terjedhetnek el modern technológiai megoldások.

Hites Sándor Forrás: mta.hu

Hites Sándor Balázs irodalomtörténész az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban a 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtanát kutatja majd. A magyar nemzeti irodalmi kultúra kialakítása a 19. században egy időben zajlott a társadalom és a gazdaság kapitalista átalakulásával. Ennek során az írók egyszerre váltak a nemzeti kultúra nagy presztízsű képviselőivé, és lettek gazdasági ágensek a kulturális piacon. Ahogy a kor gazdasági eszméi befolyásolták a nemzeti irodalom társadalmi jelentőségére és hasznosságára vonatkozó felfogásokat, úgy az irodalmi művek is hatottak arra, milyen kép alakul ki a gazdaságról a magyar kultúrában. Az írók gazdasági helyzete és anyagi környezete hatott alkotásmódjukra, a finanszírozási formák (piac, mecenatúra, állami támogatás, közadakozás) pedig meghatározták a nemzeti kultúra egész arculatát. Jóllehet a piacok szerkezete és a kulturális gazdaság azóta jelentősen átalakult, ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata a magyar nemzeti irodalom 19. századi kezdeteikor mégis segíthet arra a jelenkori kérdésre válaszokat találni, hogy miként lehet ma fenntartani és működtetni a nemzeti kultúrát a globalizálódó világ egyre nemzetközibbé váló kulturális piacain.

Horváth Gergely Krisztián Forrás: mta.hu

Horváth Gergely Krisztián társadalomtörténész „Tíz nemzedék és ami utána következik. Vidéki társadalom az úrbérrendezéstől a vidék elnéptelenedéséig (1767–2017)” című kutatási programját az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban valósíthatja meg. Az agrárkarakterű vidéki területek elnéptelenedése Európában megállíthatatlan folyamatnak látszik. A kutatócsoport arra vállalkozik, hogy Magyarország vonatkozásában feltárja mindazon eddig nem vizsgált tényezőket, amelyek az elmúlt 250 év során – az úrbérrendezés megindulásától a jelenig – a paraszti, illetve vidéki létformák ellenében hatottak. A kutatás rekonstruálja, hogy a területi egyenlőtlenségek és a birtokszerkezet – különös tekintettel a nagybirtokra – milyen hatással voltak a lokális népesség termékenységére, migrációjára, s feltárja máig tartó következményeit. A hazai elit vidékkel kapcsolatos megnyilatkozásain keresztül elemzik az egyes korszakok vidék- és parasztpolitikájának ideológiai hátterét. Hiánypótló vállalkozásuk a paraszti népesség körében keletkezett megnyilatkozások összegyűjtése, majd ezek fényében a paraszti önkép vizsgálata. Eredményeiket a magyar vidéki társadalom történetét a 18. századtól napjainkig bemutató kézikönyvben összegzik.

Jeney Viktória Forrás: mta.hu

Jeney Viktória kutatóorvos munkája az érelmeszesedés mechanizmusának jobb megértéséhez járulhat hozzá. Vizsgálatainak középpontjában az oszteokondrogén transzdifferenciálódás epigenetikus, transzkripciós és metabolikus szabályozása áll vaszkuláris kalcifikációban. Az érelmeszesedés idővel mindenkit érintő betegség. Nem modern jelenség, hiszen már az ókori Egyiptom polgárait is sújtotta, amit a közelmúltban múmiákon végzett kutatások igazolnak. Annak ellenére, hogy az érelmeszesedés szoros összefüggést mutat a szív- és érrendszeri halálozással, megelőzésére hatékony terápia nem áll rendelkezésre. Régóta ismert volt, hogy az érelmeszesedés során az érfalban lerakódó anyag hasonló a csonthoz, azonban a képződése mikéntjére csak a közelmúltban derült fény. A kutatók bebizonyították, hogy az érelmeszesedés során az érfalban jelen lévő, eredetileg az erek rugalmasságát biztosító simaizomsejtek csonttermelő sejtekké alakulnak. Jeney Viktória célja azoknak a mechanizmusoknak a feltárása, amelyek ezt az átalakulást irányítják. Kérdéseinek megválaszolásához modern, korábban nem alkalmazott módszereket használ, és a szerzett információk segítségével új terápiás lehetőségek kidolgozását tervezi.

Maurovich-Horvat Pál Forrás: mta.hu

Maurovich-Horvat Pál a Semmelweis Egyetemen folytatja kutatásait, amelynek keretében a koszorúér-betegség átfogó fenotipizálásával végez személyre szabott rizikóbecslést. A szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik a halálozási statisztikákat. A szívinfarktusok fele korábban panaszmentes egyénekben jelentkezik, ezért a betegek időben történő azonosítása nagy kihívást jelent az orvostudomány számára. A munkacsoport fő célkitűzése a szívinfarktus pontos, személyre szabott előrejelzése, modern képalkotó technikák és véralapú biomarkerek együttes alkalmazásával nyert precíziós orvoslással. A kutatási program a munkacsoport elmúlt öt év során elért eredményeire épül, az előző kutatás folytatásának tekinthető. A kutatási program három részből áll. Vizsgálni tervezik a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára szív-CT-vizsgálatra utalt betegeket, a szívtranszplantáció-várólistán lévőket, valamint azokat, akik akut szívizominfarktust szenvedtek el. A három szakasz eredményei alapján, képek és biomarkerek együttes analízisével új típusú, személyre szabott kockázatbecslő eljárást fejlesztenek, amely alapja lehet a kardiológia e területén a precíziós medicina meghonosításának.

Nagy László Forrás: mta.hu

Nagy László biológus az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban a gombák genomevolúciójának alapvető mechanizmusait és biotechnológiailag releváns jellegük genetikáját fogja vizsgálni. A gombák az iparban leginkább hasznosított élőlények közé tartoznak, azonban evolúciójuk és genetikájuk sok aspektusa máig ismeretlen. A korábbi kutatások nagyrészt egyedi enzimekre vagy strukturális génekre fókuszáltak, a génkifejeződés rendszerszintű kimeneteit meghatározó génszabályozási hálózatok azonban alig ismertek. A Lendület-projekt során a legmodernebb technológiákat felhasználva, a teljes genom szintjén fel fogják térképezni a legfontosabb gomba-modellorganizmusok génszabályozási hálózatait. A kapott információt más -omikai adatokkal kombinálva tervezik megérteni a gombák génregulációs komplexitásának evolúcióját, valamint a növényi sejtfalat lebontó képességének és soksejtűségének genetikai hátterét. E két jelleg hatalmas biotechnológiai jelentőséggel bír, így a kapott eredmények nagyban hozzájárulhatnak a gombák hatékonyabb ipari felhasználásához.

Nagy Máté Forrás: mta.hu

Nagy Máté szakterülete a biológiai fizika. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a csoportos viselkedést kutatja innovatív technológiák használatával. Az általa vezetett MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport annak a megértésére összpontosít, hogy hogyan hasznosítják az állatcsoportok egyedei a társaktól származó információt, és hogyan összesítik ezt a saját érzékelésükből származó információkkal csoportos érzékelés, kogníció és döntéshozás esetén. Továbbá milyen mechanizmusok során jön létre az a szinergikus többletteljesítmény, amely által a csoport egésze felülmúlja bármelyik egyedét. A kutatás főként a madarak csoportos termikelésének jelenségét járja körül. A téma multidiszciplináris, így a kitűzött cél is kettős: 1. biológiai tudásunk gyarapítása vadon élő madarak csoportos termikeléséről a közelükben repülő önvezérelt robotrepülőről (drónról) készített nagy felbontású mérésekből; 2. bioinspiráció és az élőlényekről kapott információt felhasználó megoldás nyújtása robotikai rendszerek számára. A kutatás lehetséges innovatív eredményeként egy önműködően hatékonyan termikelő, vagyis az optimális körözési sebességet és a forduló sugarát megválasztó robotrepülő valósítható meg, amelynek széles körű felhasználási lehetőségei vannak (élővilág megfigyelése, mentés-felkutatás stb.)

Pach Péter Pál Forrás: mta.hu

Pach Péter Pál matematikus a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen Aritmetikai Kombinatorika Kutatócsoportot alapít. Olyan kombinatorikai problémákat fognak vizsgálni, amelyeknél valamilyen aritmetikai struktúra is szerepet kap. A módszerek részben lineáris algebrai, részben gráfelméleti eszközökön alapulnak. A kutatócsoport által kidolgozott módszerek más területeken – pl. számítástudomány, információelmélet – való alkalmazásait is vizsgálják majd.

_

_

_

Valkó Orsolya Forrás: mta.hu

Valkó Orsolya ökológus arra keresi a választ, hogy miként lehetséges az ökoszisztémák fajgazdagságának és rezilienciájának fenntartása a magbank, magterjedés és megtelepedési dinamika új értelmezésével. A Debreceni Egyetemen alakuló kutatócsoportja célja, hogy a magok ökológiai rendszerekben betöltött szerepének megismerésével megoldásokat találjanak a gyepi ökoszisztémák biodiverzitásának és működésének hosszú távú fenntartására. A gyepek a Föld szárazföldi területeinek közel 40%-át borító, kiemelten fajgazdag és változatos közösségek, amelyekhez mintegy 250 millió ember mindennapi élete és megélhetése kötődik. A rendkívül dinamikus gyepi növényközösségekben a magok egyszerre biztosítják a fajok terjedését, megtelepedését és hosszú távú fennmaradását. Vizsgálatsorozatukban az európai uniós szinten is kiemelt jelentőségű magyarországi gyeptípusokban vizsgálják a magbank, magterjedés és megtelepedési folyamatok közösségszerveződésben betöltött szerepét. Eredményeik alapján kidolgoznak egy magalapú természetvédelmi stratégiát, amely a természetes élőhelyek biodiverzitásának fenntartását és a degradált élőhelyek rekonstrukciójának hatékonyságát egyaránt növeli.

Vértesi Tamás Forrás: mta.hu

Vértesi Tamás Ferenc fizikus a kvantumtechnológiák szempontjából kulcsfontosságú hitelesítésen dolgozik a következő években az MTA Atommagkutató Intézetében. Az elmúlt időszak robbanásszerű technológiai fejlődése lehetővé tette, hogy a kvantuminformatika eredményeit egyre szélesebb alkalmazási területeken hasznosítsák. Egy új kvantumforradalomnak lehetünk tanúi, amely garantálja az adatvédelem biztonságát, a kommunikációs biztonságot, és példátlan számítási teljesítményt fog nyújtani, amely felülmúl minden klasszikus elven alapuló számítási kapacitást. Ugyanakkor rendkívüli kihívást jelent, hogy az új kvantumeszközök és -protokollok a specifikációnak megfelelően működjenek. Ez a hitelesítési feladat az egyik legfontosabb szempont az EU kiemelt kvantumtechnológiai programjában. Vértesi Tamás Ferenc a jövőbeli eszközfüggetlen kvantumtechnológiák megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú hitelesítés feladatának megoldását tűzte ki célul, melyet nagy léptékű módszerek kidolgozásával kíván elérni. Egyúttal szeretné meghonosítani az új kutatási irányt az MTA Atommagkutató Intézetében.