Than Nándor Gábor mta.hu

Kutatási téma

Jelátviteli útvonalak szerepe az immuntolerancia és trophoblast invázió zavarainak kialakulásában: rendszerbiológiai megközelítés

Az Egyesült Államokból nyolcéves távollét után hazaérkezőThan Nándor Gábor (42) orvos a szülészeti kórképek patológiás folyamatait vizsgálja. A vezetésével az MTA Természettudományi Kutatóközpontban megalakuló munkacsoport célja a vetélések és szülészeti kórképek kialakulásában központi szerepet játszó jelátviteli útvonalak zavarainak felderítése és leírása. A kutatások középpontjában – a csoportvezető meghatározó felfedezéseire építve – az anyai-magzati immuntolerancia zavarainak rendszerbiológiai vizsgálata áll. A tervezett kutatások a kórfolyamatok molekuláris útvonalainak és szabályozási hálózatainak leírásához, valamint új biomarkerek és gyógyszer-támadáspontok azonosításához segítenek hozzá.

Befogadó intézmény

MTA Természettudományi Kutatóközpont

A kutatócsoport működési időszaka

2014–2019.

Interjú a kutatóval

Az interjú 2014. szeptember 11-én jelent meg az mta.hu-n.

A vetélések és a szülészeti kórképek kialakulásában kulcsszerepet játszó jelátviteli folyamatok felderítésén és leírásán dolgozik Than Nándor Gábor Lendület-kutatócsoportja az MTA Természettudományi Kutatóközpontban. Az Egyesült Államokból nyolc év után hazatérő kutatóorvos eredményei előmozdíthatják a személyre szabott gyógyászat jelenleg is zajló forradalmát, és komoly népegészségügyi hatásuk lehet.

„A korai, nem diagnosztizált eseteket is beleértve a terhességek 70%-a, ebből a klinikailag felismert terhességek 15%-a végződik vetéléssel, és a várandósok negyedénél lép fel az anya, illetve a magzata egészségét vagy életét veszélyeztető terhességi kórkép" – illusztrálta adatokkal a kutatási téma jelentőségét Than Nándor Gábor az mta.hu-nak. A kutatóorvos – akit pályája kezdetén édesapja, Than Gábor professzor, a placentafehérjék nemzetközileg elismert szakembere vezetett be a szülészeti kutatások világába – azt is elmondta: a terhességi kórképek egy része a következő nemzedék sorsát is befolyásolja, ugyanis a leánymagzatban fejlődő petesejtek érintettsége miatt az unokák egészsége is veszélyben foroghat. „A szülészeti kórképek akár évekkel később is okozhatnak súlyos szív- és érrendszeri problémákat vagy anyagcsere-betegségeket az anyában és a gyermekben egyaránt" – mutatott rá a hosszú távú népegészségügyi vonatkozásokra a kutató, hozzáfűzve, hogy e betegségek kialakulási mechanizmusai még kevéssé ismertek, és ez hátráltatja a korai diagnosztikai eljárások, a megelőzési módszerek és célzott kezelések kifejlesztését.

Diagnózis tünetek nélkül

Hasonló, sok esetben az anyai-magzati immuntolerancia zavaraira visszavezethető folyamatok állnak a vetélések és a késő terhesség során kialakuló kórképek hátterében is. Ilyenkor az anya szervezete a magzatot idegenként azonosítja. Noha e jelenség okai még feltárásra várnak, az már ismert, hogy a méhlepény egyes fehérjéi meggátolják a magzati sejteket megtámadó anyai immunsejtek működését. „Eddigi egyik legfontosabb eredményem egy olyan, csak a méhlepényben termelődő fehérjecsalád felfedezése volt, amely az anya és magzata immunológiai kapcsolatát szabályozza a kilenc hónapos méhűri élet során. A különféle terhességi kórképekben, például az anya és magzata számára is súlyos következményekkel járó terhességi magas vérnyomás kialakulásakor ezekből a fehérjékből kevesebb termelődik" – magyarázta a kutató.

A távlati eredményekről Than Nándor Gábor elmondta: az orvoslás napjainkban zajló forradalmának köszönhetően már akár gének ezreinek működése és kölcsönhatása is feltérképezhető. „Az egészség és a kórállapotok definiálása új értelmet nyer. Nem klinikai tünetek alapján, hanem a gének és egyéb molekulák változásainak rendszer-biológiai vizsgálatával tudunk betegségeket diagnosztizálni, és tudjuk meghatározni egyénre szabott kezelési stratégiájukat. Így a gén- és fehérjehálózatok változásaiból és kölcsönhatásaiból megbecsülhetővé válik bizonyos sejtek és a szervezet egészének gyógyszerhatóanyagokra adott válasza is" – fejtette ki a kutató, rámutatva, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió vezető egészségügyi és kutatási szervei ezért támogatják kiemelten a rendszer-biológiai kutatásokat. A Lendület program keretében induló kutatás – e célkitűzések mentén – minden korábbinál részletesebben tervezi feltárni az egyes terhességi kórképek kialakulásában kulcsszerepet játszó jelátviteli útvonalak működési zavarait és az anyai-magzati immuntolerancia zavarait. Az eredmények hozzájárulhatnak a vetélések és terhességi kórképek molekuláris alapon történő osztályozásának kidolgozásához, ami új biomarker- és gyógyszerhatáspont-molekulák azonosításához is vezethet.

Széles körű együttműködések

A bioinformatika, a rendszer-biológia, a reproduktív immunológia és biológia széles eszköztárát felvonultató, multidiszciplináris kutatást az MTA Természettudományi Kutatóközpont fogadta be, amely „kiváló infrastrukturális hátteret, ideális körülményeket, inspiráló közeget és szellemi műhelyt biztosít" – hangsúlyozta a csoportvezető. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont, illetve Enzimológiai Intézete irodát, laboratóriumot bocsát a kutatócsoport rendelkezésére, biztosítja az adminisztrációs hátteret, a PhD-hallgatók képzését pedig anyagilag is segíti a pályázati futamidő öt éve alatt. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont ezenfelül tízmillió forintos anyagi támogatást is nyújt az első esztendőben. A kutatóprogram – a közel egy évtizedes együttműködéseket folytatva – komoly támogatást kap több hazai és amerikai egyetemen, kutatóintézetben működő partnerektől is.

Than Nándor Gábor sejt- és molekuláris biológiában, immunológiában és bioinformatikában jártas posztdoktor szakemberek és PhD-hallgatók munkájára számít, utóbbiak részvételét kiemelten fontosnak tartja. „Képzésük elősegítésére a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktori iskoláiban is oktatok majd. Bízom benne, hogy egyetemi hallgatók is mind többen jelentkeznek majd tudományos diákköri munkát végezni a munkacsoportba, ami jó alapot ad későbbi doktori kutatásaikhoz" – utalt a tudományos utánpótlásképzésben vállalt feladatokra a csoportvezető. Emellett fontosnak tartja, hogy a fiatal szakemberek bekapcsolódhassanak a nemzetközi tudományos vérkeringésbe.

Hazatérés nyolc év után

„Amerikában lehetőségem nyílt a szakterület csúcsintézményének számító kutatóközpontban egy nagy költségvetésű laboratóriumot vezetni. Multidiszciplináris, nemzetközi kutatócsoport tagja voltam, és sokféle impulzus ért. Szakmai tudásom fejlesztésére kiváló lehetőséget kaptam, új módszereket tanulhattam, és újfajta orvosi szemléletet sajátíthattam el, amely a rendszer-biológia eszköztárát alkalmazva a személyre szabott orvoslás jelenleg zajló forradalmát mozdítja elő. Ezt a megszerzett tudást, tapasztalatot és szemléletet hozom haza" – összegezte a csoportvezető. Elmondta: most látta elérkezettnek az időt, hogy saját kutatócsoportot alapítson, és a Lendület-pályázat nemzetközi mércével mérve is egyedülálló lehetőséget és szabadságot biztosít a tervezett multidiszciplináris kutatásokhoz.

A hazatérés mellett családi okok is szóltak. „Összetartó család a mienk, ezért a nyolcéves távollét nagy próbatétel volt számomra. Így most sokkal többet tudunk együtt lenni, aminek különösen édesanyám és az ifjabb nemzedékek tagjai örültek nagyon. Döntő érv volt a hazaszeretet, Magyarország történelmi, kulturális értékeinek tisztelete. A gyermekeimet szeretném majd Magyarországon felnevelni" – zárta szavait a kutató.

A kutatásról megjelent riportfilm itt tekinthető meg.

Than Nándor Gábor és Peter Jones epigenetikáról tartott webinarja itt érhető el.