Újszerű interdiszciplináris kutatási program keretében vizsgálja a negatív társas kapcsolatokat, például az utálatot és az agressziót az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban Takács Károly. A szociológus azt reméli, hogy történeti adatok feldolgozását és hálózatelemzést végző csoportja nemzetközi összehasonlításban is figyelmet keltő eredményeket ér majd el.

„A szociológusokkal kapcsolatban Magyarországon és külföldön is él az a vélekedés, hogy csupán a »társadalomról gondolkodók«, nem pedig a szó szoros érelmében vett kutatók" – nyilatkozta az mta.hu-nak Takács Károly, aki a Budapesti Corvinus Egyetemen megkezdett kutatásait az Akadémia Lendület programjának támogatásával az MTA TK-ban folytatja. A társadalomtudós szerint a tudományág művelői úgy változtathatnak a kialakult képen, hogy több figyelmet szentelnek a gyakorlati alkalmazásoknak, és az Európai Bizottság Horizon 2020 programjában is megfogalmazott "társadalmi innovációk" jegyében a jelenleginél hatékonyabb javaslatokkal segítik a társadalmi problémák megoldását. A kutató úgy véli, nemcsak a szociológiára, hanem a hazai társadalomtudományok egészére is ráfér a megújulás: "E területek képviselői egyelőre nem képesek arra, amit – a forrás- és eszközhiány ellenére, szinte csodával határos módon – több természettudományos diszciplína produkál: a nemzetközi tudományos elit megközelítésére." A megújulás legnagyobb akadályának a nemzetközi beágyazottság hiányát, a túlzott befelé fordulást, a tudományos teljesítmény kritériumainak kevéssé szigorú megítélését, az indikátorai alkalmazása alóli állandó kibúvókeresést, a nemzetközi összehasonlításoktól való mentesülést tartja, de lát esélyt a fokozatos változásra. A teljesítménykritériumok alkalmazása a társadalomtudományokban is egyre elfogadottabb, miként az az OTKA-zsűrik értékeléseiben is tapasztalható. Takács Károly a nemzetközi beágyazódás tekintetében is lát előrelépést, példaként említette, hogy a közelmúltban Magyarország több rangos nemzetközi konferenciának és workshopnak is helyet adott.

Újszerű kutatási program

A társadalomtudományok hazai megújításához a kutató az Akadémia kiválósági programján nyertes pályázatával igyekszik hozzájárulni. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban a negatív társas kapcsolatok, mint az utálat vagy a relációs agresszió dinamikáját vizsgálja. "A szociálpszichológia ugyan már régóta kutatja őket, az eddigi vizsgálatok azonban az egyén személyiségének tényezőire és azok társas formálására koncentráltak. A mi kutatási programunk újszerűsége abban áll, hogy a negatív kapcsolatokra valóban »társas« viszonyként tekintünk, amelyek nem függetlenek más interperszonális és csoportbeli viszonyoktól" – magyarázta a szociológus. Mint kiemelte, minden konkrét negatív társas kapcsolat a társas környezetbe, viszonyrendszerbe, társadalmi kapcsolathálóba ágyazódik. A hálózatoknak tehát az utálat és az agresszió megértésében is új szerepük lehet, így a hálózatelemzés meghódíthatja a szociálpszichológia számára eddig meglehetősen idegen területét is. Úttörő jelentőségű lehet a negatív viszonyok kialakulásának a társas versengéshez – a státusz-, piaci és hatalmi versenyhez – kötődő, szintén több tudományterületet érintő vizsgálata is.

A kutatócsoport munkájában jelenleg Bartus Tamás PhD (közgazdász-szociológus, BCE és KSH Népességtudományi Intézet), Boda Zsófia (szociológus, PhD-hallgató, University of Oxford), Csaba Zoltán László (szociológus), Horlai Sára (MA szociológushallgató, BCE), Lőrincz László (közgazdász-szociológus, PhD), Makovi Kinga Réka (közgazdász-szociológus, PhD-hallgató, Columbia University), Mandácskó Eszter (MA szociológushallgató, BCE) Mezei Gabriella (pedagógus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem), Néray Bálint (szociológus, PhD-hallgató, BCE), Pál Judit (szociológus, doktorjelölt, BCE), Panyik Barbara (MA szociológushallgató, BCE), Reiner Roland (MA szociológushallgató, Republikon Intézet), Ribárszki Tamás (szociológus), Szántó Zoltán Dr. habil. (szociológus, BCE), Vancsó Anna (szociológus, PhD-hallgató, BCE), Varga Kinga (MA survey-statisztika-hallgató, ELTE), valamint Vörös András (szociológus, PhD-hallgató, University of Oxford) vesz részt. „Az Akadémia kiválósági programjának segítségével az idei évtől lehetőségem lesz egy további, majd a következő esztendőben még egy posztdoktori kutató felvételére, ami kiegészül a befogadó intézmény vállalásával, miszerint saját erőforrásaiból a program második, harmadik és negyedik évétől kezdve lehetővé teszi egy-egy fiatal kutató felvételét a csoportba. Így lépésről lépésre, jól átgondoltan lehet bővíteni a csapatot" – mondta Takács Károly.

Negatív kapcsolatok az iskolában és a politikában

A kutatók a negatív társas kapcsolatok eredetét és az együttműködésre, teljesítményre, kohézióra és etnikai integrációra kifejtett hatását az iskolában két korosztályban vizsgálják. "Az egyikben középiskolások a másikban általános iskolai felső tagozatosok társas viszonyait és azok időbeli változását fogjuk elemezni" – foglalta össze terveiket Takács Károly. Mindkét esetben az ország különböző pontjain, más és más erősségű iskolákból, különböző hátterű és összetételű osztályokban gyűjtenek több különböző időpontban kérdőíves módszerrel adatokat, így nem csupán az időbeli változásokat, hanem az eltérő viszonyok közötti összefüggések okait is ellenőrizni tudják. Egy másik kutatásukban a Rákosi-korszak politikusai közötti pozitív és negatív kapcsolatokat, valamint a hatalmi versengésben betöltött szerepét rekonstruálják. Ehhez különböző forrásokat – önéletrajzokat, visszaemlékezéseket, beszédeket, történettudományi munkákat – használnak fel. A legfontosabb elméleti kérdések vizsgálatához számítógépes szimulációt és kiscsoportos kísérleteket is végeznek majd. Takács Károly bízik benne, hogy eredményeiket fel tudják majd használni a kapcsolatok időzítésének befolyásolásához, például ahhoz, milyen sorrendben történjen egy új, etnikailag megosztott munkahelyen a munkába állítás, illetve milyen szempontok alapján érdemes kisebb csoportok tagjait kiválasztani.

"Arra számítok, hogy az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban stabil, nyugodt és kiszámítható működési keretek között végezhetjük a munkánkat" – mondta a szociológus, aki szerint ahhoz, hogy egy szellemi műhelyből tudományos iskola váljon, pezsgő és színvonalas programokban gazdag, kritikus kutatói környezetre is szükség van. Ehhez kívánnak hozzájárulni azzal az előadás-sorozattal, amelyen az akadémiai intézményben hétről hétre a hálózattudomány nemzetközileg elismert hazai kutatói számolnak be legújabb eredményeikről.