Hettyey Attila mta.hu

Kutatási téma

A ragadozó-préda kölcsönhatás, a fenotípusos plaszticitás és a szexuális szelekció vizsgálata

Hettyey Attila a biológia egyik legintenzívebben kutatott területével foglalkozik: azt vizsgálja, hogy az egyes élőlények milyen módon reagálnak környezetük megváltozására. Mint elmondta, az elmúlt években a klímaváltozás előrejelzései még inkább arra ösztönözte a kutatókat, hogy választ kapjanak olyan kérdésekre, minthogy milyen módon és elég gyorsan képes-e alkalmazkodni az élővilág az éghajlat átalakulásához.

A tudós szeptemberben megalakuló csoportjával a barna varangy ebihalainak védekezési mechanizmusait tanulmányozza. Ez az állatfaj jól viseli a kísérleti körülményeket, és mivel a bőrében található méregmirigyek a külső veszély ellen - mintegy védekezésképpen - kémiai anyagokat választanak ki, vizsgálatuk számottevő eredményeket tartogathat. A most induló Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport tagjai már végeztek hasonló kutatásokat.

A jövőben a külső jegyekről a kémiai válaszok felé fordítja figyelmét a kutató: a kémia analitikai módszereivel, nagyszámú minta segítségével vizsgálja majd az ebihalak által termelt "méregkoktélokat". Összetevőik megismerésével lehet tesztelni a bioaktivitásukat, vagyis különböző élőlényekre kifejtett élettani hatásukat. Lehetséges, hogy bizonyos alkotóelemeik vagy azok kombinációi később a gyógyászatban és az agráriumban is hasznosíthatók lesznek.

Befogadó intézmény

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont

A kutatócsoport működési időszaka

2012–2017.

A kutatócsoport tagjai

Tóth Zoltán, Szederkényi Márk, Katharina Mahr

Interjú a kutatóval

Az interjú 2012. augusztus 15-én jelent meg az mta.hu-n.

A növények és az állatok ragadozókkal szembeni védekezés mindig is a biológusok érdeklődésének középpontjában állt. A technika gyors fejlődése e területen is új lehetőségeket nyit a kutatásban. Az Ausztriából hazatérő Hettyey Attila a Lendület program keretében szeptembertől az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében a legkorszerűbb módszerekkel tanulmányozza az ebihalak kémiai védekezési mechanizmusát.

Hettyey Attila a biológia egyik legintenzívebben kutatott területével foglalkozik: azt vizsgálja, hogy az egyes élőlények milyen módon reagálnak környezetük megváltozására. Mint elmondta, az elmúlt években a klímaváltozás előrejelzései még inkább arra ösztönözte a kutatókat, hogy választ kapjanak olyan kérdésekre, minthogy milyen módon és elég gyorsan képes-e alkalmazkodni az élővilág az éghajlat átalakulásához. "Napjainkban már sokat tudunk a növények kémiai védekezési mechanizmusairól, az állatok esetében azonban eddig főképp a morfológiai és viselkedésbeli különbségeket térképezték fel; kémiai védekezésük csak az elmúlt néhány évben került előtérbe. Örömteli, hogy az ez irányú kutatásokban hazánk is egyre jelentősebb részt vállal" – fejtette ki a kutató az mta.hu-nak.

Kémiai reakciók analízise

A tudós szeptemberben megalakuló csoportjával a barna varangy ebihalainak védekezési mechanizmusait tanulmányozza. Ez az állatfaj jól viseli a kísérleti körülményeket, és mivel a bőrében található méregmirigyek a külső veszély ellen – mintegy védekezésképpen – kémiai anyagokat választanak ki, vizsgálatuk számottevő eredményeket tartogathat. A most induló Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport tagjai már végeztek hasonló kutatásokat. "Korábbi kísérleteim során megmértem az ebihalak környezeti változásokra adott válaszainak hatékonyságát, azaz hogy milyen mértékben növekszik általuk az ebihalak túlélési esélye. Sikerült megállapítanom, hogy a válaszok ereje függ a ragadozó faj veszélyességétől. Ezekből a vizsgálatokból született egy újabb kutatási téma: milyen csatornákon keresztül érzékelik az ebihalak a ragadozók jelenlétét és minőségét? A szaglás igen fontos a vízi élőlények esetében. Kísérleteink során kimutattuk, hogy a ragadozófajra jellemző szag, a ragadozó veszélyességi foka és az adott ebihalak mérete egymással kölcsönhatásban határozza meg a védekezés minőségét és kifejezettségét.

Arra is fényt derítettünk, hogy az ebihalak pusztán a látás segítségével is képesek felismerni a környezetükben lévő ragadozókat. A kísérlet során az is bizonyossá vált, hogy öröklött képességről van szó" – számolt be Hettyey Attila eddigi eredményeiről. A kutató arra is kitért, hogyan kívánja folytatni eddigi munkáját, hiszen a jövőben a külső jegyekről a kémiai válaszok felé fordítja a figyelmét: a kémia analitikai módszereivel, nagyszámú minta segítségével vizsgálja majd az ebihalak által termelt "méregkoktélokat". Összetevőik megismerésével lehet tesztelni a bioaktivitásukat, vagyis különböző élőlényekre kifejtett élettani hatásukat. Lehetséges, hogy bizonyos alkotóelemeik vagy azok kombinációi később a gyógyászatban és az agráriumban is hasznosíthatók lesznek.

Tapasztalatokkal hazaérkezve

Hazánkban eddig kevesen foglalkoztak hasonló témával. Hettyey Attila az egyetem befejezése után többek között ezért is igyekezett külföldi – svájci, ausztráliai, svédországi, ausztriai – kutatócsoportokban tapasztalatot szerezni. "Az ELTE Állatrendszertani Ökológiai Tanszékén Török János volt a témavezetőm, aki mellett megtanulhattam az önálló kutatáshoz szükséges elméleti és általános gyakorlati alapokat. A módszertani ismereteket már olyan külföldi kutatóműhelyekben sajátíthattam el, mint a Zürichi Egyetem vagy a bécsi Konrad Lorenz Intézet, ahol a szakmai munka mellett vezetői ismeretekre is szert tehettem, és elleshettem a munkatársak ösztönzésének néhány fogását. E tapasztalatokat igyekszem majd a Lendület-csoportomban is kamatoztatni" – avatta be az mta.hu-t terveibe a tudós.

Bár újonnan megalakuló csoportról van szó, a magját alkotó kutatók már évek óta együtt dolgoznak. Tóth Zoltán a krakkói egyetemről költözik haza, s posztdoktorként vesz részt a közös munkában, míg Szederkényi Márk biológia szakos hallgató az állandó terepi, laboratóriumi és adminisztrációs feladatokért felel majd. "Mindkettőjükkel dolgoztam már együtt korábban, az indukált védekezés és a szexuális szelekció egyes területeit vizsgáltuk. Egy osztrák pályázat segítségével Katharina Mahr, a Konrad Lorenz Intézet PhD-hallgatója is a csapat tagja lesz. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Lendület program támogatásának köszönhetően további hat hallgatót vonunk be a munkába" – tájékoztatott a tudós. Kutatásaik eredményességéhez az intézet egy hűtőszobával, irodákkal, laboratóriumokkal és kísérleti helyiségekkel járul hozzá, valamint a terepi munkához szabadföldi területeket is biztosít. "A pályázati támogatásból két üvegházat kell majd átalakíttatnunk szabadföldi kísérleti épületté, a laboratóriumokat alkalmassá kell tennünk vizes kísérletek elvégzésére. Tervezzük továbbá egy, a csoport áramellátását többé-kevésbé biztosító napelemrendszer kiépítését is, amelynek segítségével csökkenthetjük állandó kiadásainkat, ugyanakkor hozzájárulhatunk az akadémiai intézetek már megkezdett zöldítéséhez is."

Sporttal a hatékony munkáért

A természet szeretete Hettyey Attila számára nem csak a munkájában nyilvánul meg: testi-lelki feltöltődést jelent, ha a laboratórium falai közül kiszabadulva, a hegyek és az erdők felé veheti útját. "Ausztriában kipróbáltam a sziklamászást is, ezzel azonban nem arattam osztatlan sikert a családom körében, így hazaköltözésemmel minden bizonnyal abba is hagyom ezt a rendkívül izgalmas és változatos sportot" – meséli a biológus. Mint elárulta, már gyermekkorában is lelkesen és intenzíven sportolt, volt osztrák öttusabajnok (igaz, korosztályának egyedüli indulójaként), sőt nyert bécsi úszókupát is. A sport mindig is az élete része volt: "Mivel az év jelentős részében ülőmunkát végzek, elengedhetetlennek tartom a rendszeres testedzést. Jó kondícióban tart, és egy hosszú futás vagy úszás egyszerűen feloldja bennem a stresszt. Mozgás nélkül sokkal nehezebb lenne mind testileg, mind lelkileg átvészelnem a nehezebb időszakokat. És ha egy kis óvatossággal és családi segítséggel sikerül ellenállnom a kísértésnek, hogy a sport megszállottjává váljak, a munkámnak is javára válik, hiszen növeli a hatékonyságomat."